Wikipédia

„Németország egyesítése” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Xqbot (vitalap | szerkesztései)
botok
159 778 szerkesztés
a Bot: fr:Unité allemande egy kiemelt cikk; kozmetikai változtatások
{korr} sablon ki
1. sor:
{{más|Németország újraegyesítése}}
{{korr}}
[[Kép:Deutsches Reich1.png|thumb|200px|A Német Birodalom 1871-ben. [[Ausztria]] kihagyásával Bismarck a „[[kisnémet egység]]” megoldását választotta.]]
'''Németország egyesítése''' [[1871]]. [[január 18.|január 18-án]] következett be, amikor [[Otto von Bismarck]] [[Porosz Királyság|porosz]] miniszterelnök vezetésével a számos független német állam egy nemzetállammá egyesült, megalkotva a '''Német Birodalmat''', amelytől fogva mindegyik államot magába foglalja a ''[[Németország]]'' elnevezés.
7 ⟶ 6 sor:
 
== Bismarck hatalomra jutása ==
[[I. Napóleon francia császár|Napóleon]] nevéhez fűződik a [[Német-római Birodalom]] átalakítása,: ami addig több mint 1000 entitás volt, 39 állam modernebb együttműködése lett, megteremtve ezzel a [[Német Szövetség]] és a jövőbeli, 1871-es [[Német Birodalom]] által létrejövő német egység alapját.
 
Számos kulcsfontosságú tényező játszott szerepet a korábban független államoknakállamok Németországgá való egyesülésében.
Az egyesülés felé vezető út sokkal korábban, a német [[nacionalizmus]], (valamint helyenként a [[liberalizmus]]) kialakulása idején kezdődött.
 
[[1848]] forradalmai -– az az időidőszak, amikor Európának komoly nemzetiségi problémákkal kellett szembenéznie -– szétzúzták a Német Szövetség terveit a német területek egyesítését illetően. Teljesen nyilvánvalóvá vált, hogy a [[Habsburg Birodalom]] nem megfelelőalkalmas az egységes német nemzetállam megteremtésének vezetésére.
 
Az 1860-as évek elején egy hadügyi reform Poroszországot alkotmányos válságba sodorta. A porosz király, [[I. Vilmos német császár|I. Vilmos]] 1862-ben Bismarckot nevezte ki [[kancellár]]nak. Bismarck remélte, hogy meg tudja oldani a válsághelyzetet és sikerül elérnie, hogy Poroszország jelentős német erőt képviseljen a külső háborúk során, ezzel megszerezve a vezető szerepet egy majdan létrejövő, konzervatív szellemű német államban.
18 ⟶ 17 sor:
== Az egyesült állam megalapítása ==
{{Német történelem}}
A pángermanizmus szellemében létrejövő állam létrehozása a kezdeti (1848-as) liberális és demokratikus jellegéből nagyon gyorsan kezdett veszíteni, és egyre inkább Bismarck ''tekintélyelvű'' reálpolitikáját kezdte el követni.
Bismarck a német egységet nagyjából három katonai sikernek köszönheti:
a második schleswigi háborúnak (1864) (az első 1848-511848–51 között zajlott), az osztrák-poroszosztrák–porosz háborúnak (1866) és a francia-poroszfrancia–porosz háborúnak (1870-711870–71). Habár névlegesen Németország ellenfelei robbantották ki ezen háborúkat, ezene háborúk keltettékfelkeltették az emberekben az egységes és erős német állam szükségességének vágyát.
 
=== A második schleswigi[[schleswig]]i háború ===
 
1863. november 18-án a dán király aláírta a Novemberi Alkotmányt, amiamely Schleswiget gyakorlatilag Dániához csatolta. Mindezt a [[Német Államszövetség]] az ún. [[londoni protokoll]] megsértésének tekintette. Miután a diplomáciai kísérletek kudarcot vallottak, a porosz seregek átlépték Schleswig határát 1864. február 1-jén átlépték Schleswig határát. Az egyesült porosz–osztrák seregek győzelmet arattak, és a konfliktust lezáró békében megszerezték Schleswiget (Poroszország) és Holsteint (Ausztria) a konfliktust lezáró békében.
 
=== Az osztrák–porosz háború ===
 
1866-ban Olaszországgal együttműködve Bismarck olyan légkört teremtett, amelyben Ausztria kirobbantotta az osztrák–porosz háborút (u.aua. mint a hét heteshéthetes háború vagy a német polgárháború). A döntő, egynapos győzelem, a [[königgrätzi csata]] után Poroszország területeket szerzett Ausztriától, valamint sikerült kirekesztetnie Ausztriát és szövetségeseit a megszűnő [[Német Államszövetség]] helyébe lépő [[Északi Német Államszövetség]]ből. Ez egyben a német nyelvűek fölötti osztrák fölény végét is jelentette.
 
Ez az új Államszövetség az 1871-es birodalom közvetlen előfutárának tekinthető. A maradék négy, Majnától délre fekvő német állam független maradt ugyan, de katonai szövetséget kötött Poroszországgal. 1867-ben az osztrák császár, révén tekintélye erősen megcsorbult a vereség miatt, arra kényszerült, hogy magyarországi területeinek egyenlő státuszt adjon, ezzel létrehozva a dualista [[Osztrák–Magyar Monarchia|Osztrák–Magyar Monarchiá]]t. Ausztria soha többé nem képviselt jelentős német erőt.
 
Bismarck a katonai győzelemmel felülkerekedett Ausztria aktív ellenállásán, mely eddig akadályozta a német egységet. De bármennyire is csökkentette Ausztria befolyását a német államok felett, egyben gyengítette a német egységet is, hiszen néhány német állam Ausztria szövetségese volt. Mivel ez csökkentette a német nacionalizmus érzését, ezért még egy, a német államok által közösen megvívott háborúra volt szükség. Továbbá, hogy kiteljesítse a német egységet, Bismarck tudta, hogy le kell győznie a nagy ellenfelet, [[III. Napóleon francia császár]]t. A francia–porosz háborúval mindkét célját elérte.
36 ⟶ 35 sor:
=== A francia–porosz háború ===
 
1870-ben Bismarck felbátorította [[Hohenzollern-ház|Hohenzollern]] herceget, hogy fogadja el Spanyolország trónját, amelyet már három másik európai hercegnek is felajánlottak, de mindegyiket elutasította III. Napóleon mindegyiket elutasította. Ez természetesen nem volt nyilvános, és egy Hohenzollern király Spanyolország trónján azt jelentette volna, hogy Franciaországot mindkét oldalról németek uralta királyság határolná.
Amikor az egyezség kiszivárgott, a franciák dühöngtek, és a francia szakminiszter egy elég élesen megfogalmazott levélben kifejtette, hogy ha bármilyen porosz herceg elfogadná Spanyolország trónját, akkor a francia vezetés válaszlépésre szánná el magát.
Habár a herceg visszavonultvisszalépett a jelöléstől, Bismarck a fennfent említett levelet enyhe jelentésmódosításokkal ellátva leközöltette a sajtóval, s ezzel a franciákat a francia-poroszfrancia–porosz háború kirobbantására késztette.
III. Napóleon a Német Államszövetség felosztását remélte (ahogyan I. Napóleon is remélte). Mindazonáltal Franciaország egyedül állt szemben az Északi Német Államszövetséggel és annak dél-németdélnémet szövetségeseivel szemben, Ausztria részvétele nélkül bármelyik oldalon.
 
Az 1866-os szerződés működésbeérvénybe lépett: a német államok együttesen léptek fel katonailag Franciaországgal szemben. Számos csata és a francia császár elfogása után ([[sedani csata]]) 1870. szeptember 1-jén Bismarck az uralkodó nacionalista szellem jegyében formalizálta Németországot.
 
[[Kép:Wernerprokla.jpg|thumb|left|250 px|1871. január 18-án a [[versailles-i palotakastély]] tükörtermében kihirdetik a [[Német Birodalom|Német Birodalmat]]. ([[Otto von Bismarck|Bismarck]] fehérben, Anton von Werner festményén.)]]
 
Az új, harmadik francia köztársaság folytatta a harcot. Párizs ostroma közben az Északi Német Államszövetség dél-németdélnémet szövetségeseivel együtt létrehozta a [[Német Birodalmat]]. 1871. január 18-án Vilmost, mint I. Vilmost német császárrá koronázták a [[versailles-i palotakastély]] tükörtermében (mindezt a számos falfestmény miatt, amelyek német területek francia annexióját ábrázolták). A békeszerződés értelmében Franciaország lemondott Elzászról és Lotaringiáról, amelyeket még [[XIV. Lajos francia király|XIV. Lajos]] csatolt országához.
 
Ez a háború megerősítette Bismarck és Poroszország vezetését az egyesült Németországban. A déli államok hivatalosan a Versailles-i Szerződésben (1871) léptek be az egységes államba (később a Frankfurti Szerződésben (1871) ezt megerősítették), ami egyben véget vetett a francia-poroszfrancia–porosz háborúnak is. Bismarck, az egységes Németország első kancellárja föderációs állam helyett egységes nemzetállamot hozott létre.
 
== Források ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Németország_egyesítése”