Főmenü megnyitása

Módosítások

'''Dunavecse'''nevét az [[1332]]-[[1334]]. évi [[pápai tizedjegyzék]] említette először, ekkor egyházilag a váci egyházmegye szigetfői főesperességéhez tartozott, majd [[1404]]-[[1405]]-ben [[Fejér vármegye]] solti járásához csatolták.
 
A [[15. század]] elején a Tetétleni család birtoka, a [[16. század]] közepén, a [[Mohácsi csata|mohácsi vész]] utáni korszakban Laski Jeromos († 1541) birtokába került, majd a [[17. század]] közepén a Földváry család lett a település birtokosa.
 
[[1610]]-ben a reformátusok itt zsinatot tartottak. A református egyháza [[1626]]-[[1629]] közötti években már fennállt. Református templom [[1640]]-ben épült. A település a [[török hódoltság]] alatt sem pusztult el. [[1691]]-ben egy egész porta után 50 forint katonaélelmezési költséget és [[1695]]-ben 4 portát vetettek ki rá. Ekkor egyike volt a vármegye legnépesebb községeinek. Az [[1720]] évi összeíráskor 122 jobbágyháztartást találtak itt, és ekkor tisztán magyar lakosai voltak. Az [[1754]] évi vármegyei nemesi összeírás szerint még mindig a Földváry család birtokaként szerepelt Tetétlen (Dunatetétlen), Ölle (Szülleölle) és Szölle nevű, Hartához tartozó pusztákkal együtt. E családon kívül ekkor még Jelenffy Lénárt János is birtokosa volt. [[1761]] július 7-én országos-, [[1832]] április 26-án pedig hetivásárok tartására is kiváltságot nyert. [[1866]]-ig a Földváry család osztatlanul bírta itteni birtokait. [[1866]]-ban a család megosztozott az ősi javakon, ezek egy része idegen kézre jutott.
 
A dunavecsei [[művelődési ház (Dunavecse)|művelődési ház]] a ''Fő utca'' bal oldalán található, szerveznek néptánccsoportot, csillagász szakkört, népdalkört, [[rajz]]os foglalkozásokat. Minden évben [[Március idusa]] és [[Szeptember végén]] estet tartanak a művelődési házban. [[Dunavecsei Vikár Béla Könyvtár]] az [[Alkony utca|Alkony utcában]] van.
[[Vikár Béla]] fordította a [[Kalevala]] irodalmi alkotást, aki [[műfordító]] és [[Néprajz|etnográfus]] is volt. A Vikár Béla Könyvtár [[1953]]-ban nyitotta meg kapuit a közönség előtt, több mint 32.000 darab könyvet talál
az olvasóközönség.
 
Dunavecse [[Hősök tere (Dunavecse)|Hősök terén]] áll az [[1745]]-ös építésű [[barokk]] stílusú [[református templom]] található. [[Hild József]] bővítette toronnyal [[1832]]-ben. [[Makovecz Imre]] is rajta hagyta nyomát Dunavecsén,
ő tervezte a ''második világháborús és 56-os, közös emlékmű''vet. Néhány további vallásos épületet kereshetnek fel a dunavecseiek, ilyen a ''[[római katolikus kápolna (Dunavecse)|római katolikus]] [[kápolna]]'', ''nazarénusok temploma''.
''Burgus erődítmény'' ezen a helyen állt a [[Római Birodalom]] idején, amit egyes források szerint a [[Oszmán Birodalom|török]]ök szedtek szét, múzeumba kerültek kis részei. A római burgus egy darabját a református templomba használták fel az építkezéskor.
Dunavecsén született [[André Kertész]] és [[Jean Toth]] művészek, előbbi fotográfus volt, utóbbi festő. Dunavecse része egy sziget, a ''[[Nagy-sziget (Dunavecse)|Nagy-sziget]]'' is.
 
26 351

szerkesztés