„Infláció” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Visszavontam az utolsó változtatást (212.96.63.189), visszaállítva Tomcsy szerkesztésére |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
5. sor:
== Az infláció fogalmának története ==
Eredetileg a [[Latin nyelv|latin]] eredetű infláció az orvos által használatos felfúvódást jelentette. Az [[amerikai polgárháború]]ban (1861-1865) a papírpénz nagymértékű számszerű emelkedésére utalt az ércpénzhez képest. Ez után terjedt el a közgazdaságtanban. Eredetileg a forgalomban lévő papírpénz mennyiségének a fedezet nélküli emelkedésére,
== Az infláció hatása a gazdaságra ==
Az infláció ütemén kívül nagy jelentősége van az infláció kiszámíthatóságának és kiegyensúlyozottságának. A kiszámítható és kiegyensúlyozott inflációnak még nagyobb inflációs ráta mellett sincs negatív hatása a gazdaságra.
Az árszínvonal csökkenése a ''[[Defláció (közgazdaság)|defláció]]. A ''defláció,'' vagyis a negatív infláció a [[gazdasági növekedés]]t fogja vissza, vagy egyenesen gazdasági visszaeséshez vezet. [[Árstabilitás]]'' alatt az árak változatlanságát értjük egy időszakban, ekkor az árszínvonal-emelkedés 0% körüli. A ''[[stagfláció]]'' olyan viszonylagosan magas infláció, amely magas [[munkanélküliség]]gel jár együtt.
Az infláció a [[Kormány (állami szerv)|kormányok]] egyik rejtett adójellegű bevételének, az [[inflációs adó]]nak a forrása.
16. sor:
[[Fájl:After WWII hungarian inflation papermoney by 1946.jpg|250px|bélyegkép|jobbra|1 milliárd milpengő címletű Magyar inflációs bankjegy, 1946 júniusában]]
#''Lassú'' (vagy kúszó) infláció évente csupán néhány százalék. A gazdaság számára az a kívánatos, ha az infláció mértéke a lassú infláció tartományába esik.
# ''Vágtató'' infláció nagyobb, mint néhány százalék, de a gazdaság az egyensúlyát megőrzi.
# ''[[Hiperinfláció]]'' pedig a gazdaság egyensúlyát felbillenti és csak kormányzati intézkedésekkel fordítható vissza. Több száz százalékos is lehet, már az árváltozás kezelhetetlenségét mutatja.
#
▲# ''Kiegyensúlyozott (arányos) infláció'' esetén a különböző termékek árai ugyanolyan mértékben emelkednek, ezért az árstruktúra nem változik.
# ''Aránytalan infláció'' amikor az abszolút árszint emelkedésekor, az egyes tételeknél az árarányok változnak. A nem kiegyensúlyozott infláció a változó árstruktúra révén az egyes társadalmi csoportok jövedelmét befolyásolja, ezáltal jövedelem-újraelosztó hatással bír.
35 ⟶ 34 sor:
===== Pénzpiaci indok =====
# ''Pénz vagy más értékpapír kibocsátása'', jogszerűen a pénzügyi közösség által vagy a bankok engedély nélküli pénzlétrehozása, meghaladják a gazdasági növekedéssel kiváltott keresletet, ami a pénzpiaci árak csökkenéséhez vezet.
# ''Bizalom csökkenése'' a pénzügyi (monetáris) közösség pénze iránti a deficites közösségi gazdálkodás és/vagy a közösség [[politika|politikája]] miatt,
# ''Külkereskedelmi hiány'' ([[cserearány]]ok romlása) csökkenti a pénznem utáni keresletet.
# A lakossági [[megtakarítás]]ok csökkenése, illetve a [[Hitel (közgazdaságtan)|hitelállomány]] növekedése.
=== Megjelenési formája szerint===
# ''Nyitott inflációnál'' az árakat a piac szabályozza a kereslettel és a kínálattal. Az infláció hatással van a munkanélküliségi rátára is. Rövid távon a [[munkanélküliség]] és az infláció között ellentétes irányú változás figyelhető meg. Ezt az összefüggést a [[Phillips-görbe]] szemlélteti. Hosszabb távon azonban megjelenhet a stagfláció, amelynél a magas munkanélküliségi rátához gyorsabb inflációs ütem társul. Ez utóbbiból levonható az a gazdaságpolitika számára lényeges következtetés, hogy a [[monetáris politika|monetáris politikáért]] felelős [[központi bank]] illetve a [[fiskális politika|fiskális politikáért]] felelős kormányzat által szabadabbra engedett infláció árán sem csökkenthető hosszú távon a munkanélküliség. Rövid távon (egy-másfél év) azonban igaz, hogy a megnövekedett infláció csökkenti a munkanélküliséget, míg az egyre alacsonyabb inflációs ráta növeli az állástalanok számát.
# ''Rejtett inflációt'' a [[statisztika]] nem mutatja. A vásárló az áruért különböző módszerekkel (borravaló, kenőpénz) többet fizet, mint amennyi bevétel a pénztárba kerül. Vagy romlik az áruk minőségét, azaz a vásárlók kevesebb használati értékhez jutnak ugyanannyi pénzért, mint korábban.
# ''Féken tartott inflációnál'' az állam a központi bankon keresztül csökkenti a forgalomban lévő pénz mennyiségét, vagy az [[Árszabályozás|árakat befagyasztja]]. A hatékonysága hosszú távon rossz, mert a [[Recesszió|gazdaság visszaeséséhez]] vezethet.
69 ⟶ 68 sor:
[http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qsf001.html A fogyasztóiár-index Magyarországon (1985–)]
== Forrás ==
* Gaál Roland: [http://ganymedes.lib.unideb.hu:8080/dea/bitstream/2437/100318/1/gaal_roland_szakdolgozat.pdf Az infláció és az inflációs célkövetés]
* Mátyás Antal: [http://tek.bke.hu/keynes120/docs/matyas_keynes_ma.pdf Keynes ma, egy változó világban]
[[Kategória:Makroökonómia]]
| |||