A {{[[nyelvföldrajz}}]] a legtipikusabb dialektológiai terület. A legújabb, ún. kétdimenziós nyelvatlaszok[[nyelvatlasz]]ok alapján olyan kérdések fogalmazódnak meg, amelyek korábban föl sem merültek. A nyelvatlasz anyagának gyűjtésekor két szociológiai változót vettek figyelembe. Egyrészt tősgyökeres, a faluban élt és élő idős parasztoktól, másrészt középkorú és mobilis, nem helyben dolgozó (tehát pendliző) iparosoktól és munkásoktól gyűjtöttek adatokat. A cél az volt, hogy képet nyerjenek az adatközlők nyelvjárási kompetenciájáról, s hogy megállapítsák, kimutatható-e a hagyományos mellett a lehetséges, alakuló regionális nyelvhasználati változat területi eloszlása. A válasz: igen.
