„Röntgénium” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
elemdoboz adatai külön sablonba téve, ahogy az szokásos
Xqbot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: pl:Roentgen (pierwiastek) egy kiemelt cikk; kozmetikai változtatások
5. sor:
 
== Története ==
[[FileFájl:Roentgen2.jpg|thumb|left|220px|A röntgeniumot [[Wilhelm Conrad Röntgen|Wilhelm Röntgen]] fizikus után, a [[röntgensugárzás]] felfedezője után nevezték el.]]
=== Hivatalos felfedezése ===
A röntgeniumot először egy [[Sigurd Hofmann]] vezette nemzetközi csoport [[Kémiai elemek felfedezési dátum szerinti listája|szintetizálta]] a [[darmstadt]]i ([[Németország]]) ''[[Gesellschaft für Schwerionenforschung]] (GSI)'' kutatóintézetben, 1994. december 8-án.<ref name=95Ho01>{{cite doi|10.1007/BF01291182}}</ref> A kutatócsoport [[bizmut]]-209-at bombázott felgyorsított [[nikkel]]-64 [[atommag]]okkal, amikor egyetlen atomnyi roentgenium-272 [[izotóp]]ot észleltek:
22. sor:
 
=== Kémiai jellemzők ===
A röntgenium az [[átmenetifémek]] 6d sorozatának kilencedik tagja. Mivel [[kopernícium]]ról (112-es elem) kimutatták, hogy átmenetifém; várhatóan az összes [[radzerfordium|104]]-112 rendszámú elem egy negyedik átmenetifém sorozatot alkot.<ref name="DoiX">{{cite journal|doi=10.1595/147106708X297486|title=The Periodic Table and the Platinum Group Metals|year=2008|last1=Griffith|first1=W. P.|journal=Platinum Metals Review|volume=52|issue=2|pages=114}}</ref> A számítások szerint a röntgenium [[ionizációs energia|ionizációs potenciálpotenciálja]]ja, az [[atomsugár|atom]]- és [[ionsugár|ionsugara]] hasonlít a könnyebb homológjáéra, az [[arany]]éra; így alapvető tulajdonságaiban a 11. főcsoport tagjaira, a [[réz]]re, az [[ezüst]]re és az aranyra emlékeztethet. A számítások ugyanakkor néhány eltérést is megjósoltak.<ref name=Haire/>
 
A röntgenium az előrejelzések szerint [[nemesfém]]. A 11. főcsoport könnyebb elemeinek legstabilabb oxidációs állapotainak alapján, a röntgenium várhatóan stabil a +5, +3 és a -1 [[Oxidációs szám|oxidációs állapotállapotban]]ban, míg kevésbé stabil a +1 állapotban. Az előrejelzések szerint a +3 állapot a legstabilabb. A röntgenium(III) reaktivitása várhatóan összemérhető az arany(III)-mal, de annál sokkal stabilabb és több, változatosabb vegyületet alkot. Az arany relativisztikus hatások miatt valamivel stabilabb -1-es állapotot képez, és erre a röntgenium is képes lehet;<ref name=Haire/> azonban a röntgenium várható [[elektronaffinitás]]a mintegy {{szám|1.6|[[elektronvolt|eV]]}}, azaz lényegesen alacsonyabb, mint az aranyé ({{szám|2.3|[[elektronvolt|eV]]}}), ezért elképzelhető, hogy a röntgenidek nem stabilak, vagy egyáltalán nem is léteznek.<ref name=BFricke/> A 6d pályák a relativisztikus hatások és a spin-pálya kölcsönhatások miatt a negyedik átmenetifém sorozat végének közelében destabilizálódnak, így téve sokkal stabilabbá a magasabb oxidációs állapotokat - például a röntgenium(V)-ot és a kopernícium(IV)-ot szemben a könnyebb homológjaiknál, az arany(V)-nél és a higany(IV)-nál (ezek mindegyikének csak egy vegyülete ismert) - mivel a 6d elektronok nagyobb mértékben vesznek részt a kötésekben. A spin-pálya kölcsönhatások a több kötésben részt vevő, 6d elektronokkal stabilizálják a molekuláris röntgenium-vegyületeket: például a {{chem|RgF|6|-}} várhatóan stabilabb, mint a {{chem|RgF|4|-}}, amely várhatóan stabilabb, mint a {{chem|RgF|2|-}}. A röntgenium(I)-et előreláthatólag nehéz elérni.<ref name=Haire/><ref>{{cite journal |last1=Seth |first1=M. |last2=Cooke |first2=F. |last3=Schwerdtfeger |first3=P. |last4=Heully |first4=J.-L. |last5=Pelissier |first5=M. |year=1998 |journal=J. Chem. Phys |volume=109 |pages=3935–43 |doi=10.1063/1.476993 |title=The chemistry of the superheavy elements. II. The stability of high oxidation states in group 11 elements: Relativistic coupled cluster calculations for the di-, tetra- and hexafluoro metallates of Cu, Ag, Au, and element 111 |issue=10|bibcode = 1998JChPh.109.3935S }}</ref><ref>{{cite journal |last1=Seth |first1=M. |last2=Faegri |first2=K. |last3=Schwerdtfeger |first3=P. |year=1998 |journal=Angew. Chem. Int. Ed. Engl. |volume=37 |pages=2493–6 |doi=10.1002/(SICI)1521-3773(19981002)37:18<2493::AID-ANIE2493>3.0.CO;2-F |title=The Stability of the Oxidation State +4 in Group 14 Compounds from Carbon to Element 114 |issue=18}}</ref>
 
A röntgenium valószínűsített kémiája nagyobb érdeklődést kapott, mint az előző két elem, a [[meitnerium]] és a [[darmstadtium]]; mivel a 11. főcsoport elemei közül, az ''s'' [[Elektronhéj|vegyérték-alhéj]] relativisztikusan várhatóan a röntgeniumban kötődik a legerősebben.<ref name=Haire/> A molekuláris {{chem|RgH}} vegyület számításai azt mutatják, hogy a relativisztikus hatások megduplázzák a röntgenium-hidrogénkötés erejét, annak ellenére is, hogy a spin-pálya kölcsönhatás {{szám|0.7|[[elektronvolt|eV]]}}-al gyengíti azt. Az AuX és az RgX vegyületeket is megvizsgálták (ahol X: [[fluor|F]], [[klór|Cl]], [[bróm|Br]], [[oxigén|O]], Au, vagy Rg).<ref name=Haire/><ref>{{cite journal |last1=Liu |first1=W. |last2=van Wüllen |first2=C. |year=1999 |journal=J. Chem. Phys |volume=110 |pages=3730–5 |doi=10.1063/1.478237 |title=Spectroscopic constants of gold and eka-gold (element 111) diatomic compounds: The importance of spin–orbit coupling |issue=8|bibcode = 1999JChPh.110.3730L }}</ref> Az Rg<sup>+</sup> a várakozások szerint a leggyengébb bázis a fémionok közt, gyengébb még az Au<sup>+</sup> ionnál is.<ref name="Thayer">{{cite book|title=Chemistry of heavier main group elements|last=Thayer|first=John S.|doi=10.1007/9781402099755_2|year=2010|page=82}}</ref>
35. sor:
{| class="wikitable sortable"
|+A röntgenium izotópjainak listája
! Izotóp<br /> !! Felezési<br />idő<ref name=nuclidetable>{{cite web|url=http://www.nndc.bnl.gov/chart/reCenter.jsp?z=111&n=170|title=Interactive Chart of Nuclides|publisher=Brookhaven National Laboratory|author=Sonzogni, Alejandro|location=National Nuclear Data Center|accessdate=2008-06-06}}</ref> !! Bomlási<br />mód<ref name=nuclidetable/> !! Felfedezés<br />éve !! Reakció
|-
|<sup>272</sup>Rg|| {{sort|0000038|3.8 ms ?}} || α ||1994||<sup>209</sup>Bi(<sup>64</sup>Ni,n)<ref name=95Ho01/>
85. sor:
 
{{Link GA|en}}
{{Link GA|pl}}