„Szászlekence” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a 2011 végleges adat
Nincs szerkesztési összefoglaló
3. sor:
| magyar név = Szászlekence
| német név = Lechnitz
| kép = Biserica evanghelica din Lechinta (2).JPG
| képméret = 270 px
| képaláírás = [[Evangélikus kereszténység|Evangélikus]] erődtemplom
| történelmi régió = Erdély
| fejlesztési régió = Északnyugat-romániai fejlesztési régió
8 ⟶ 11 sor:
| rang = községközpont
| beosztott falvak = [[Cegőtelke]], [[Kerlés]], [[Szászbongárd]], [[Szászszentgyörgy]], [[Szászszentjakab]], [[Vermes]]
| polgármester = Romeo-Daniel Florian ([[PSD]]), 2012
| körzethívószám = 0x63<ref>"x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Romtelecom, 3–RDS</ref>
| irányítószám = 427105
| község népesség = 5678
| község népesség éve = 2011
25 ⟶ 29 sor:
}}
 
'''Szászlekence,''' (románul1910-ig ''Lechnița'Lekence', németül '' ({{ny-ro|Lechnița}}, {{ny-ro|Lechnitz''}}, [[erdélyiErdélyi szász nyelv|szászul]]en ''Lachenz'') településfalu [[Románia|Romániában]], [[Erdély]]ben, [[Beszterce-Naszód megye|Beszterce-Naszód megyében]].
 
== Nevének eredete ==
Neve víznévből való, amely [[Kiss Lajos (nyelvész)|Kiss Lajos]] szerint [[Szláv nyelvek|szláv]] eredetű és töve a [[Cseh nyelv|cseh]] ''lekno'' ('[[tündérrózsa]]') szóval lehet párhuzamos. Először 1285-ben említették, ''Lekicencha, Lekencha'' és ''Lekenche'' alakban.
 
== Fekvése ==
[[Beszterce|Besztercétől]] 2422&nbsp;km-re délre, [[Szászszentjakab]],a [[VermesMezőség]], [[Kékesújfalu]] és [[Tacs]] között fekvően településfekszik.
 
== Népessége ==
=== A népességszám változása ===
Népessége az elmúlt 160 év folyamán népszámlálásról-népszámlálásra nőtt, csupán az [[első világháború]] idején torpant meg a növekedés.
=== Etnikai és vallási megoszlás ===
* 1850-ben 1514 lakosából 1249 volt [[Erdélyi szászok|szász]], 194 cigány és 64 román nemzetiségű; 1438 [[Evangélikus kereszténység|evangélikus]], 69 [[Román görög katolikus egyház|görög]] és hét [[Latin rítusú katolikus egyház|római katolikus vallású]]. Amint látható, a cigány közösség is az evangélikus egyházközséghez tartozott.
* 1910-ben 2355 lakosából 1360 volt német, 562 román, 225 cigány és 208 magyar anyanyelvű; 1432 evangélikus, 502 görög katolikus, 161 [[Zsidó vallás|zsidó]], 110 [[Kálvinizmus|református]], 97 [[Unitárius vallás|unitárius]] és 49 római katolikus vallású.
* 2002-ben 2795 lakosából 2119 volt román, 566 cigány, 97 magyar és kilenc német nemzetiségű; 2561 [[Román ortodox egyház|ortodox]], 83 református, 40 [[Pünkösdi-karizmatikus mozgalom|pünkösdi]] és 35 [[Baptizmus|baptista vallású]].
 
== Története ==
Középkori [[Erdélyi szászok|szász]] telepítés. 1332-ben 69 tűzhelyet számlált. 1453-ban vásártartási, 1474-ben [[pallosjog]]ot kapott. [[Beszterce vidéke|Beszterce vidékéhez]] tartozott.
[[1285]]-ben ''Lekicencha'' néven említik először az oklevelek. A település alapítói [[erdélyi szászok]] voltak.
 
1902-ben [[Giorgio Basta|Basta]] katonái teljesen elpusztították és még 1642-ben is csak nyolc család lakta. 1713-ban 28 szász és 5 román, 1750-ben 64 szász, 30 román és négy cigány családot írtak össze benne. A románokat a [[Katonai határőrvidék|határőrség]] felállításakor [[Naszód]] vidékére telepítették. 1800-ban kapott szabadalmat országos állat- és kirakodóvásár tartására minden év május 30-a és június 1-je között, 1821-ben pedig hetivásár tartására.<ref>Illéssy János: ''Vásárszabadalmak jegyzéke.'' Budapest, 1900</ref> Az 1850-es években és 1934 után járási székhely volt. 1866-ban gyógyszertár létesült benne.<ref>[http://mek.niif.hu/02700/02752/02752.pdf Péter H. Mária: ''Az erdélyi gyógyszerészet magyar vonatkozásai.'' Kolozsvár, 2002, 45. o.]</ref> 1876-ban [[Beszterce-Naszód vármegye|Beszterce-Naszód vármegyéhez]] csatolták, a vármegye legnépesebb, szász többségű községe volt. Zsidók is letelepültek benne, akik az 1880-as években építettek maguknak zsinagógát. Szász lakosságát a [[Wehrmacht]] 1944. szeptember 17-én evakuálta a közeledő front elől. Egy részüket a szovjet csapatok visszatelepítették, ők és utódaik a század utolsó harmadában hagyták el Romániát. A szászok többsége 1946-ban [[Rothenburg ob der Tauber]] környékén települt le. 1944. október 11-én a falu mellett heves csata zajlott le a szovjet és a [[Sebő Ödön]] vezette magyar utóvédek között.<ref>http://www.hatarvadasz.hu/Irodalom/seboodon/index65.html</ref>
A falu lakossága a [[reformáció]] idején felvette a lutheránus vallást.
 
Szászlekence a [[trianoni békeszerződés]]ig [[Beszterce-Naszód vármegye]] Besenyői járásához tartozott.
 
[[1940]]-ben a [[bécsi döntések|II. bécsi döntés]] visszajuttatta a települést Magyarországnak. [[1944]] [[október 11.|október 11]]-én a falu mellett heves csata zajlik le a szovjet és a [[Sebő Ödön]] vezette magyar utóvédek között.<ref>http://www.hatarvadasz.hu/Irodalom/seboodon/index65.html</ref> A falu német lakosságának nagy része, már ezt megelőzően elmenekült és soha többé nem is tért haza, a többieket a háború után kitelepítették. A háborút követően Szászlekence ismét [[Románia]] része lett.
 
== Lakossága ==
[[1910]]-ben 2355 lakosából 1360 német, 562 román, 225 cigány és 208 magyar nemzetiségű volt.
 
[[2002]]-ben 2795 lakosa volt, ebből 2119 román, 566 cigány, 97 magyar, 9 német és 4 ukrán nemzetiségű volt.
 
== Látnivalók ==
*Lutheránus temploma szerkezete alapján a 12. században épülhetett, várfal veszi körül. Eredetileg román stílusban épült, de a későbbi javítgatások során gótikus elemeket is kapott. A templom középkori emléke egy kehely, melyen már reneszánsz díszítés látható és valószínűleg a 16. században készült. A templomot [[Szent Jakab]] tiszteletére szentelték fel.
*A falu mellett egy, a 15. század második felében épült kápolna látható, melyet Szent István király tiszteletére szenteltek fel.
 
==Jegyzetek ==
{{források}}
 
== Forrás ==
*{{Léstyán|2||773}}
 
{{Beszterce-Naszód megye települései}}
== Hivatkozások ==
{{források}}
 
{{Portál|Erdély|-}}
{{DEFAULTSORT:SzaszlekenceSza~szlekence}}
 
{{DEFAULTSORT:Szaszlekence}}
[[Kategória:Beszterce-Naszód megye települései]]