„Szászlekence” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Ida (vitalap | szerkesztései) a 2011 végleges adat |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
3. sor:
| magyar név = Szászlekence
| német név = Lechnitz
| kép = Biserica evanghelica din Lechinta (2).JPG
| képméret = 270 px
| képaláírás = [[Evangélikus kereszténység|Evangélikus]] erődtemplom
| történelmi régió = Erdély
| fejlesztési régió = Északnyugat-romániai fejlesztési régió
8 ⟶ 11 sor:
| rang = községközpont
| beosztott falvak = [[Cegőtelke]], [[Kerlés]], [[Szászbongárd]], [[Szászszentgyörgy]], [[Szászszentjakab]], [[Vermes]]
| polgármester = Romeo-Daniel Florian ([[PSD]]), 2012
| körzethívószám = 0x63<ref>"x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Romtelecom, 3–RDS</ref>
| irányítószám = 427105
| község népesség = 5678
| község népesség éve = 2011
25 ⟶ 29 sor:
}}
'''Szászlekence,'''
== Nevének eredete ==
Neve víznévből való, amely [[Kiss Lajos (nyelvész)|Kiss Lajos]] szerint [[Szláv nyelvek|szláv]] eredetű és töve a [[Cseh nyelv|cseh]] ''lekno'' ('[[tündérrózsa]]') szóval lehet párhuzamos. Először 1285-ben említették, ''Lekicencha, Lekencha'' és ''Lekenche'' alakban.
== Fekvése ==
[[Beszterce|Besztercétől]]
== Népessége ==
=== A népességszám változása ===
Népessége az elmúlt 160 év folyamán népszámlálásról-népszámlálásra nőtt, csupán az [[első világháború]] idején torpant meg a növekedés.
=== Etnikai és vallási megoszlás ===
* 1850-ben 1514 lakosából 1249 volt [[Erdélyi szászok|szász]], 194 cigány és 64 román nemzetiségű; 1438 [[Evangélikus kereszténység|evangélikus]], 69 [[Román görög katolikus egyház|görög]] és hét [[Latin rítusú katolikus egyház|római katolikus vallású]]. Amint látható, a cigány közösség is az evangélikus egyházközséghez tartozott.
* 1910-ben 2355 lakosából 1360 volt német, 562 román, 225 cigány és 208 magyar anyanyelvű; 1432 evangélikus, 502 görög katolikus, 161 [[Zsidó vallás|zsidó]], 110 [[Kálvinizmus|református]], 97 [[Unitárius vallás|unitárius]] és 49 római katolikus vallású.
* 2002-ben 2795 lakosából 2119 volt román, 566 cigány, 97 magyar és kilenc német nemzetiségű; 2561 [[Román ortodox egyház|ortodox]], 83 református, 40 [[Pünkösdi-karizmatikus mozgalom|pünkösdi]] és 35 [[Baptizmus|baptista vallású]].
== Története ==
Középkori [[Erdélyi szászok|szász]] telepítés. 1332-ben 69 tűzhelyet számlált. 1453-ban vásártartási, 1474-ben [[pallosjog]]ot kapott. [[Beszterce vidéke|Beszterce vidékéhez]] tartozott.
1902-ben [[Giorgio Basta|Basta]] katonái teljesen elpusztították és még 1642-ben is csak nyolc család lakta. 1713-ban 28 szász és 5 román, 1750-ben 64 szász, 30 román és négy cigány családot írtak össze benne. A románokat a [[Katonai határőrvidék|határőrség]] felállításakor [[Naszód]] vidékére telepítették. 1800-ban kapott szabadalmat országos állat- és kirakodóvásár tartására minden év május 30-a és június 1-je között, 1821-ben pedig hetivásár tartására.<ref>Illéssy János: ''Vásárszabadalmak jegyzéke.'' Budapest, 1900</ref> Az 1850-es években és 1934 után járási székhely volt. 1866-ban gyógyszertár létesült benne.<ref>[http://mek.niif.hu/02700/02752/02752.pdf Péter H. Mária: ''Az erdélyi gyógyszerészet magyar vonatkozásai.'' Kolozsvár, 2002, 45. o.]</ref> 1876-ban [[Beszterce-Naszód vármegye|Beszterce-Naszód vármegyéhez]] csatolták, a vármegye legnépesebb, szász többségű községe volt. Zsidók is letelepültek benne, akik az 1880-as években építettek maguknak zsinagógát. Szász lakosságát a [[Wehrmacht]] 1944. szeptember 17-én evakuálta a közeledő front elől. Egy részüket a szovjet csapatok visszatelepítették, ők és utódaik a század utolsó harmadában hagyták el Romániát. A szászok többsége 1946-ban [[Rothenburg ob der Tauber]] környékén települt le. 1944. október 11-én a falu mellett heves csata zajlott le a szovjet és a [[Sebő Ödön]] vezette magyar utóvédek között.<ref>http://www.hatarvadasz.hu/Irodalom/seboodon/index65.html</ref>
== Látnivalók ==
*Lutheránus temploma szerkezete alapján a 12. században épülhetett, várfal veszi körül. Eredetileg román stílusban épült, de a későbbi javítgatások során gótikus elemeket is kapott. A templom középkori emléke egy kehely, melyen már reneszánsz díszítés látható és valószínűleg a 16. században készült. A templomot [[Szent Jakab]] tiszteletére szentelték fel.
*A falu mellett egy, a 15. század második felében épült kápolna látható, melyet Szent István király tiszteletére szenteltek fel.
==Jegyzetek ==
{{források}}▼
== Forrás ==
*{{Léstyán|2||773}}
{{Beszterce-Naszód megye települései}}
▲{{források}}
{{Portál|Erdély|-}}
▲{{DEFAULTSORT:Szaszlekence}}
[[Kategória:Beszterce-Naszód megye települései]]
|