„Napnyugta” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
→‎A napnyugta időpontja és lejátszódásának folyamata: korr, átfogalmaz: téves mondat ki, linkek
11. sor:
 
== A napnyugta időpontja és lejátszódásának folyamata ==
A napnyugta időpontja változik az év folyamán. Természetesen függFügg a földi szemlélő földrajzi helyzetétől is, tekintettel a hosszúsági, ill. szélességi fokokra és a tengerszint feletti magasságra.
 
Télen és tavasszalTavasszal a napok egyre hosszabbodnak, és a napnyugta időpontja kitolódik. A legkésőbbi napnyugta az északi féltekén a szemlélő pozíciójától függően [[június]] végén, ill. [[július]] elején következik be. A legkorábbi napnyugta szintén nem pontosan a téli napfordulókor van, hanem legkevesebb két héttel hamarabb, természetesen ismét a megfigyelő pozíciójától függően. Az északi féltekén ez az időpont általában november végére vagy december elejére esik.
A napnyugta időpontjában bekövetkező változásokat befolyásolja többek között a [[Föld]] tengelyének elhajlása az ekliptika síkjához viszonyítva, a [[Föld]] saját tengelye körüli forgása és a [[Nap]] körüli keringése, továbbá a [[Hold]] [[Föld]] körüli keringése.
 
Télen és tavasszal a napok egyre hosszabbodnak, és a napnyugta időpontja kitolódik. A legkésőbbi napnyugta az északi féltekén a szemlélő pozíciójától függően [[június]] végén, ill. [[július]] elején következik be. A legkorábbi napnyugta szintén nem pontosan a téli napfordulókor van, hanem legkevesebb két héttel hamarabb, természetesen ismét a megfigyelő pozíciójától függően. Az északi féltekén ez az időpont általában november végére vagy december elejére esik.
 
A déli féltekén ugyanezek a jelenségek játszódnak le, csak a dátumok különbözőek: a legkorábbi napnyugta pár héttel [[június 21.|június 21]]-e előtt, a legkésőbbi pedig nem sokkal [[december 21.|december 21]]-e után következik be.
 
Az [[Egyenlítő]]n és környékén a napnyugta időpontja az év folyamán csupán pár percet mozog oda-vissza a szoláris dél időpontjával együtt. Ezeket a mozgásokat az [[analemma]] grafikon írja le.
 
A napkorong függetlenül a megfigyelő helyzetétől a márciusitól a szeptemberi [[napéjegyenlőség]]ig az égbolt északnyugati részén, a szeptemberitől a márciusi [[napéjegyenlőség]]ignapéjegyenlőségig pedig az égbolt délnyugati részén nyugszik le. Napéjegyenlőségkor az összes földi megfigyelő számára a [[Nap]] pontosan nyugaton nyugszik.
 
Mivel a napkelte és a napnyugta időpontja az a pillanat, amikor a napkorong felső része (nem pedig a középső) megjelenik, ill. eltűnik, a nappal még napéjegyenlőségkor is mintegy 10 perccel hosszabb, mint az éjszaka. Ehhez hozzájárul az is, hogy mikor a [[Nap]] már valójában lenyugodott, a [[refrakció]] következtében még mindig a látóhatár felett található.
 
A refrakció optikailag megváltoztatja a lenyugvó [[Nap]] alakját is. A napkorong alsó részéről érkező sugarak nagyobb mértékben refraktálódnakmegtörnek, a napkorong képe ezért torzul, magassága látszólag csökken, szélessége azonban nem változik. Az optikai illúziónak tulajdonítható az is, hogy a lenyugvó nap mérete látszólag nagyobb, mint bármely más napszakban.
Az optikai illúziónak tulajdonítható az is, hogy a lenyugvó nap mérete látszólag nagyobb, mint bármely más napszakban.
 
== Színek ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Napnyugta