„Szászlekence” változatai közötti eltérés

Középkori [[Erdélyi szászok|szász]] telepítés. 1332-ben 69 tűzhelyet számlált. 1453-ban vásártartási, 1474-ben [[pallosjog]]ot kapott. [[Beszterce vidéke|Beszterce vidékéhez]] tartozott.
 
19021602-ben [[Giorgio Basta|Basta]] katonái teljesen elpusztították és még 1642-ben is csak nyolc család lakta. 1713-ban 28 szász és 5 román, 1750-ben 64 szász, 30 román és négy cigány családot írtak össze benne. A románokat a [[Katonai határőrvidék|határőrség]] felállításakor [[Naszód]] vidékére telepítették. 1800-ban kapott szabadalmat országos állat- és kirakodóvásár tartására minden év május 30-a és június 1-je között, 1821-ben pedig hetivásár tartására.<ref>Illéssy János: ''Vásárszabadalmak jegyzéke.'' Budapest, 1900</ref> Az 1850-es években és 1934 után járási székhely volt. 1866-ban gyógyszertár létesült benne.<ref>[http://mek.niif.hu/02700/02752/02752.pdf Péter H. Mária: ''Az erdélyi gyógyszerészet magyar vonatkozásai.'' Kolozsvár, 2002, 45. o.]</ref> 1876-ban [[Beszterce-Naszód vármegye|Beszterce-Naszód vármegyéhez]] csatolták, a vármegye legnépesebb, szász többségű községe volt. Zsidók is letelepültek benne, akik az 1880-as években építettek maguknak zsinagógát. Szász lakosságát a [[Wehrmacht]] 1944. szeptember 17-én evakuálta a közeledő front elől. Egy részüket a szovjet csapatok visszatelepítették, ők és utódaik a század utolsó harmadában hagyták el Romániát. A szászok többsége 1946-ban [[Rothenburg ob der Tauber]] környékén települt le. 1944. október 11-én a falu mellett heves csata zajlott le a szovjet és a [[Sebő Ödön]] vezette magyar utóvédek között.<ref>http://www.hatarvadasz.hu/Irodalom/seboodon/index65.html</ref>
 
== Látnivalók ==