Főmenü megnyitása

Módosítások

}}
 
'''a I. Vilmos''' ([[Berlin]], [[1797]]. [[március 22.]] – [[Berlin]], [[1888]]. [[március 9.]]) a [[Hohenzollern-ház|Hohenzollern dinasztiából]] származó porosz király [[1861]]-től [[1888]]-ig, majd az újonnan alakult [[Német Császárság]] uralkodója [[1871]]-től haláláig. Lelkiismeretessége és önmérséklete alkalmassá tette arra, hogy a nála nagyobb formátumú államférfiakkal is együtt tudjon működni a német egyesítés érdekében.
 
== Élete ==
 
1849-ben a [[Rajna-vidék]] kormányzójává nevezték ki és ezért [[Koblenz]]be kellett költöznie, abba a városba, ahol a berlini konzervatív politika ellenzéke összpontosult. (Ekkoriban Vilmos Bimarck politikáját ''„kisiskolás politizálásnak”'' titulálta).
Bátyját, Frigyes Vilmost 1857-ben szélütés érte és megbénult. Ettől kezdve - rövid időszakoktól eltekintve - szellemi épsége nem állt helyre és 1858. október 7-én gyámság alá helyezték, majd október 26-án öccsét Vilmost nevezték ki mellé régenssé. A kormány élére a liberális Antalt, hohenzollern-sigmaringeni herceget állította, akit, mint az új korszak hírnökét, a porosz közvélemény nagy örömmel fogadott. [[1859]]-ben részt vett aza [[Szárd–francia–osztrák háború]]ban, Rajna menti csapatokat mozgósította, azonban nagy hiányosságok mutatkoztak a porosz hadseregben, ennek kiküszöbölésére a későbbiekben sok időt fordított. A háború alatt hajlott arra, hogy Ausztriával szövetkezzék a [[Szárd Királyság|Szárd–Piemonti Királyságot]] támogató [[III. Napóleon francia császár|III. Napóleon]] ellen. Ám Ausztria elutasította a segítséget, mivel annak fejében Poroszország azt követelte, hogy az osztrák hadsereg porosz parancsnokság alá kerüljön. [[Régens]]ségének bátyja halála vetett véget 1861 januárjának elején.
 
=== Poroszország királya ===
Névtelen felhasználó