„Sturmpanzer IV Brummbär” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
28. sor:
Ahogy a háború előrehaladt, egyre nagyobb szükség mutatkozott a gyalogság tűzerejének növelésére. A 7,5 cm-es lövegekkel felszerelt rohamlövegek ([[StuG III]], [[Sturmgeschütz IV|StuG IV]]) mind kevésbé feleltek meg ennek a kihívásnak, noha alapvetően erre a célra tervezték őket. Egyszerűen tűzerejük kevésnek bizonyult ahhoz, hogy megfelelő közvetlen tűztámogatást nyújtsanak a gyalogság részére. A probléma orvoslása érdekében a németek több átmeneti megoldásnak szánt típust is kifejlesztettek. Ilyen típus volt a 10,5 cm-es tarackkal felfegyverzett [[Sturmhaubitze 42]] (Sd.Kfz. 142/2) vagy a 15 cm-es löveggel felszerelt [[StuIG 33]].
A gyalogság tűzerejének növelése érdekében 1942. elején felkérték a berlini Alkett céget egy új Sturmpanzer ("roham-páncélos") terveinek kidolgozására. A tervek 1942. őszére el is készültek és október 14-én be is mutatták Hitlernek, aki elrendelte az első, 60 járműből álló széria legyártását, még 1943. tavasza előtt. Az új jármű főfegyverzetéül a 15 cm-es StuH 43-as (L/12) tarackot, míg hordozójául a jól bevált Pz.Kpfw. IV-es alvázat választották. A StuH 43-as egyébként nem volt más, mint a szabvány [[sIG 33]]-as nehéz gyalogsági tarack átalakított változata. Hitler elrendelte, hogy hozzák létre a jármű 21 cm-es tarackkal felfegyverzett változatát, de ez nem valósult meg, mivel a Pz.Kpfw. IV-es alváz erre már teljesen alkalmatlan volt.
1943 februárjában a [[Škoda Auto|Škoda]] cég elkészítette a Sturmpanzer IV-es fa-prototípusát a kezdetleges vizsgálatok elvégzésének céljából. Az új jármű a ''Sturmgeschütz IV mit 15 cm StuH 43'' hivatalos elnevezést, és az ''Sd.Kfz. 166''-os típus-sorszámot kapta.
| |||