„Gulyás Pál (könyvtáros)” változatai közötti eltérés

Francia -filológusként indult, majd a magyar könyvtártan és bibliográfia neves művelője lett.

1898. november 16-átóltól az akkor még a [[Magyar Nemzeti Múzeum]]hoz tartozó [[Országos Széchényi Könyvtár|Széchényi Könyvtár]]ban napidíjasként a nyomdai kötelespéldányok irodájában dolgozott. Az itt eltöltött évek alatt szerezte meg 1902-ben a Budapesti Tudományegyetemen a bölcsészdoktori oklevelet, majd 1903-ban a francia–magyar szakos tanári oklevelet. Az Esztegár László halálát követő besorolási előrelépések soránelőléptetéssel 1905-ben segédőri, 1908-ban könyvtárosi kinevezést kapott.

Az 1898-tól 1913-ig népkönyvtárosok részére szervezett könyvtáros képzésbenkönyvtárosképzésben a bibliográfiai ismereteket oktatta. Elsősorban [[Hollandia|Hollandiában]] tett tanulmányútjának tapasztalatait felhasználva hozta nyilvánosságra 1912-ben egy cédularendszerű magyar tudományos bibliográfiára vonatkozó tervezetét. 1914-ben a budapesti egyetemen könyvtártanból magántanári képesítést szerzett, a könyvtörténet és a bibliográfia szűkebb területén tartott előadásokat.

1916-tól a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelőségének jegyzője és másodelőadója volt. Értékes tanulmányai, szakképzettsége, [[angol nyelv|angol]], [[francia nyelv|francia]] és [[német nyelv|német]] nyelvismerete, továbbá a könyvtári munkákban való teljesteljeskörü jártassága következtében kinevezésekor a múzeum vezetése mellőzte az egyébként szokásos nyilvános pályázatot és vizsgát. 1912-től kezdetben [[Kollányi Ferenc]]cel, majd 1924-ig egyedül szerkesztette a ''[[Magyar Könyvszemle]]'' című folyóiratot. A munkatársak közül főként ő volt az, aki a [[Magyar Könyvszemle|Magyar Könyvszemlében]]ebbe a bibliográfiai munka körébe tartozó kiadványokról alapos recenziókat írt, s foglalkozott a katalogizálás különböző kérdéseivel. Az 1920-as években a Corvinában átvette a megjelenő nemzeti bibliográfia szerkesztését. [[Szinnyei József (bibliográfus)|Szinnyei József]]: ''Magyar írók élete és munkái'' című, a századfordulóig adatokat tartalmazó, alapvető forrásmunka folytatásán dolgozott. 1939–44 között az „A–Dz” betűig hat kötet jelent meg. További gyűjtése kéziratban maradt, s az MTA Könyvtára őrzi. 1990–2002 között Viczián János sajtó alá rendezte „E”-től „Ö” betűig a cédulákat. A hiányzó „P–Zs” betűk cédulái pedig mára digitalizálva elérhetők. [http://gulyaspal.mtak.hu/]

A budapesti egyetemen 1922-től címzetes nyilvános rendkívüli tanár, volt. Azaz 1935-ben megalakult [[Magyar Könyvtárosok Egyesülete|Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete]] által 1937-től szervezett [[könyvtáros]]-tanfolyam ügyvezetője és egyik előadója volt.

1923-ban az OSZK főkönyvtárosánakfőkönyvtárosává, [[1934]]-ben igazgatójánakigazgatójává nevezték ki. 1934[[1937]]-ben vonult nyugdíjba.

A [[Magyar Tudományos Akadémia]] [[1932]]-ben levelező, [[1946]]-ban rendes tagjává választotta. Akadémiai tagságától [[1949]]-ben megfosztották, de [[1989]]-ben posztumusz rehabilitálták.

*Id. [[Péczeli József]] élete és jellemzése. Budapest, 1902. (A doktori értekezése.)

*Baïf verstani reformkísérlete. Budapest, 1904.

*A könyvkötés technikája. Budapest, 1904.

*De Maistre József gróf. Budapest, 1905.

*Les bibliothéques populaires de la Hongrie. [[Besançon]], 1907.

*A Magyar Nemzeti Múzeum. könyvtárának címjegyzéke, III. Aldinák. Budapest, 1908.

*Északnémet népkönyvtárak. Budapest, 1908.

*Népkönyvtári intézmények [[Párizs|Párisban]] és [[London]]ban. Budapest, 1909.

*A népkönyvtárak szervezése, fenntartása és kezelése. Budapest, 1909.

*Népkönyvtári címjegyzék I. Budapest, 1910–1916.

*[[Voltaire]] és [[William Shakespeare|Shakespeare]]. Budapest, 1910.

*Könyvészeti tanulmányok I–III. Budapest, 1911–1912.

*[[Honoré de Balzac|Balzac]] és a [[heraldika]]. Budapest, 1911.

*Le biblioteche popolari ungheresi e l'attiviàattività dello stato. [[Milánó|Milano]], 1911.

*Egy felsőmagyarországi könyvkötőcsalád följegyzéseiből. Budapest, 1912.

*A magyar szépirodalom idegen nyelven a [[Magyar Nemzeti Múzeum]] könyvtárában. Budapest, 1915, 1920.

*[[I. Mátyás magyar király|Mátyás király]] könyvtára. Budapest, 1916.

*Könyvtári problémák. Budapest, 1917.

*A könyvek és könyvtárak hajdan és most. Budapest, 1924.

*[[Kazinczy Ferenc|Franz von Kazinczy]] und die ungarische Buchkunst. [[Mainz]], 1925.

*[[Ady Endre]] élete és munkái. Budapest, 1925.

*Bibliotheca Corvina. Budapest, 1927.

*A könyvnyomtatás Magyarországon a XV. és XVI. században. Budapest, 1931.

*Bibliográfiai és könyvtári szakjegyzetek. Budapest, 1937.

*A bibliográfia kézikönyve I–II. Budapest, 1941–1942. Hasonmás kiadás, 1984.

*Hogyan készül a Magyar Írók új sorozata? Budapest, 1939.

*A legelső [[Csokonai Vitéz Mihály|Csokonai]] életrajz. Budapest, 1940.

*[[Zsámboky János|Sámboky János]] könyvtára. Budapest, 1941.

*A könyv sorsa Magyarországon I–III., 1961.

*Az Elzevierek reszpublikái és rokonkiadványok a Magyar Nemzeti Múzeumban [hasonmás], 1994.

1974. július 19-étőltől végrendeletileg a Széchényi Könyvtár Kézirattárában őrzik 32 397 darab dokumentumot kitevő hagyatékát. (Naplószám: V.: 926/130/963.)

*[{{MEK|02300/02357/02357.htm#n133}} Kégli Ferenc: A kurrens nemzeti bibliográfia a dualizmus korában – különös tekintettel az Országos Széchényi Könyvtárra, 1867–1918.]