„Fritz Haber” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
faszfejjj |
Visszavontam 81.182.156.23 (vita) szerkesztését (oldid: 14548175) Címke: Hullámos ő – kalapos ű |
||
46. sor:
== Életpályája ==
[[Szilézia]]i zsidó családból származott; édesapjának kereskedése volt, édesanyja születése után három héttel meghalt. [[1893]]-ban édesapja nem tetszése ellenére a protestáns egyházhoz csatlakozott.
Széles körű oktatásban részesült, klasszikus nyelveket is tanult, majd beiratkozott a [[berlin]]i egyetemre ([[1886]]), hogy kémiát tanuljon. Később [[Heidelberg]]ben, majd [[Berlin]]ben a Charlottenburgi Műszaki Egyetemen folytatta tanulmányait. A doktori címét szerves kémiából [[Karl Liebermann]] irányítása alatt [[1891]]-ben szerezte meg. Disszertációja megvédése után eleinte nem talált magának megfelelő állást, egy ideig különböző vegyi üzemekben és főiskolákon, sőt mint utazó üzletkötő tevékenykedett apja festékkereskedésében.
[[1892]] őszén [[Ludwig Knorr]] laboratóriumában, [[Jéna|Jénában]] kapott egy egyszerű állást, majd [[1894]]-ben [[Karlsruhe]]ban, az akkori Technikai Főiskolán kezdett el dolgozni asszisztensként. Karlsruheban a szerves kémiáról áttért a fizikai-kémia területére, megírta a szénhidrogének részekre bontása, valamint ezek oxidációja terén végzett kutatásairól szóló munkáját. Legfontosabb kutatási területe ezekben az években mégis az [[elektrokémia]] volt. Kutatásait a meglévő irodalom és az ipari kísérletek tanulmányozásával kezdte és kiadott egy könyvet ''"A technikai elektrokémia vázlata elméleti alapokon"'' címmel. Ebben a könyvében az elmélet és a gyakorlat egységét vázolja.
=== Az ammóniaszintézis ===
A [[20. század]] elején Haber figyelme a ''"nitrogén-probléma"'' felé fordult. A [[19. század]] végére a növekvő népesség élelmiszer-ellátása egyre nagyobb gondot jelentett, mert a termőtalajok nitrogéntartalma kimerülőben volt, a [[Dél-Amerika]]ból szállított nitrát nem biztosított egyenletes ellátást a [[műtrágya]]-gyárak számára és a nitrogéntartalmú műtrágyák előállítását még nem oldották meg. Ezért szorgalmazták a nitrát szintetikus úton való előállítását, sürgető volt a feladat, hogy a levegő [[nitrogén]]jét felhasználva tudjanak nitrogéntartalmú vegyületet előállítani. Haber első kísérletei során normál légnyomáson próbált nitrogénből [[ammónia|ammóniát]] szintetizálni, de ezek a kísérletek sikertelennek bizonyultak. Később rájött, hogy az [[ammóniaszintézis]] nagybani megvalósítása és ezáltal az ammónia nagy mennyiségben történő előállítása jelentős eredményekre vezethet, ha a folyamatot kb. 200 [[atmoszféra]] nyomáson hajtják végre [[vas]] [[katalizátor]] jelenlétében, megfelelő hőmérsékleten. Ezzel Fritz Haber lefektette az ammóniaszintézis alapelveit.
Haber az ammóniaszintézis folyamatát [[1909]]. júliusában mutatta be a ''"Badische Anilin & Soda Fabrik"'' cégnek ([[BASF]]). A BASF cég, illetve [[Carl Bosch]] kémikus vállalta a szintézis energetikai problémáinak megoldását, valamint biztosította az olcsó katalizátorokat és a nagy nyomást előállító [[reaktor]]t. [[1914]]-tõl a BASF [[Ludwigshafen]]ben már napi 20 tonna ammóniát állított elő.
Az ammóniaszintézis hírnevet és gazdagságot hozott Haber számára. A BASF cég minden kilogramm előállított ammóniáért jutalékot adott Habernek, aki így hamarosan multimilliomos lett.
[[1911]]-től a ''Berlini Kaiser Wilhelm Institut'' fizikai-kémiai részlegének igazgatója lett, a világ egyik legjobban felszerelt laboratóriumával rendelkezett.
=== Fritz Haber szerepe az első világháborúban ===
Az [[első világháború]] kezdetével új korszak kezdődött Haber életében is: hazafias érzelmektől táplálva felajánlotta szolgálatait az akkori kormánynak családja tiltakozása ellenére. Csatlakozott a ''"Kémiai Hadászati Szolgálathoz"'' ''(Strategischdienst für Chemie)'', amelynek [[1916]]-ban igazgatója lett. Haber ammóniaszintézise elősegítette a [[salétromsav]], továbbá különböző robbanóanyagok ([[nitroglicerin]], [[lőgyapot]], [[nitrocellulóz]]) gyártását: elkezdődött a gázfegyverek kifejlesztése. Ez volt az első eset, hogy kémiai szintézist katonai célokra használtak fel. Intézete a hadsereg számára titkos kutatásokat végzett. A klórgázzal végzett kísérleteket egy üzemi baleset igazolta, amelynek következtében a kiszabadult mérgesgáz saját munkatársának fulladásos halálát okozta.
Haber maga irányította a klórgáz első hadászati bevetését [[1915]]-ben az [[Ypern]] melletti ütközetben, de [[1917]]-től a németek megtiltották a gáz támadó fegyverként történő alkalmazását. Németországot, mint a gázfegyverek első alkalmazóját és Habert, mint a gázfegyverek gyártóját sok kritika és támadás érte a polgári és tudományos sajtó részéről egyaránt.
Felesége, Clara asszony, [[Clara Immerwahr]] ([[1870]]. [[június 21.]] - [[1915]]. [[május 2.]]), akivel Haber [[1901]]-ben kötött házasságot, mélyen elítélte férje militarista alapállását, amely szerint a tudományt a tömeggyilkosság eszközévé tette, [[1915]]-ben öngyilkosságot követett el.
Haber a vesztes háború után attól tartott, hogy háborús bűnösként felelősségre vonják, ehelyett [[1918]]-ban (erősen vitatott) [[kémiai Nobel-díj]]at kapott a háború előtti munkásságáért, a műtrágya gyártását lehetővé tevő ammóniaszintézisért.
=== A háború utáni évek ===
Haber a háború után is aktívan részt vett a fizikai-kémia kutatásaiban. Újra szervezte a háborúban lerombolt laboratóriumát, nagy tudású munkatársakat, tudósokat gyűjtött maga köré. Haber jelentős anyagi támogatást kapott a nagyipartól kísérleti és adminisztrációs célokra. [[1923]]-ban [[Polányi Mihály]]t bízta meg a ''Kaiser Wilhelm Institut für physikalische Chemie und Elektrochemie'' egyik osztályájának irányításával.
[[1933]] nyarán – a nemzeti szocialisták hatalomra jutása után - Haber elhagyta Németországot, beutazta Európát, majd Svájcban találkozott a [[cionista]] [[Chaim Weizman]]nal, aki állást kínált neki egy újonnan alapított kutatóintézetben, [[Palesztina|Palesztinában]]. Nem sokkal halála előtt Sir William Pope meghívására Angliába ([[Cambridge]]) utazott, hogy egyetemi előadásokat tartson.
== Források ==
* [http://nobelprize.org/nobel_prizes/chemistry/laureates/1918/index.html Fritz Haber (Nobel-díj 1918) – Nobelprize.org]
* [http://aktweb.chem.u-szeged.hu/Technologia/technologia4.pdf Az ammóniaszintézis]
* [http://www.zmne.hu/Forum/00apr/vegyi.htm A vegyifegyver első bevetése, Fórum 2000/4]
* [http://www.zmne.hu/Forum/01okt/vegyi.htm Fritz Haber, a vegyiháború atyja, Fórum 2001/10]
* [http://www.fhi-berlin.mpg.de/ Fritz-Haber-Institut der Max-Planck-Gesellschaft honlapja]
{{KémiaiNobelDíj1901–1925}}
| |||