„William Blackstone” változatai közötti eltérés

'''William Blackstone''', Sir ([[London]], [[1723]]. [[július 10.]] – [[Wallingford]], [[1780]]. [[február 14.]]) angol jogász, író.

 

== Élete ==

Charles Blackstone kereskedő [[utószülött]] fiaként született. Tizenkét éves korában édesanyja is meghalt. Ezután Blackstone-t bátyja tartotta el. [[Charterhouse]]-ban ahol iskolaelső lett és aranyérmet nyert, majd Pembroke Hall-ban, [[Oxford]]ban tanult. [[1741]]-ben kezdett jogot tanulni, [[1745]]-ben végezte el a jogi kart, és a következő évben kezdte meg ügyvédi karrierjét. Jogi karrierje először messze volt a sikerestől: bár [[1749]]-ben [[Wallingford]] jegyzője lett, csak kétszer említik a nevét a bírósági jegyzőkönyvek: [[1746]]-ban és [[1760]]-ban. Ezeket az éveket főleg [[Oxford]]ban töltötte, mint Pembroke pénztárosa. [[1758]]-ban ő lett az egyetem első oktatója, aki angol jogot tanított. Mint ügyvéd, mint oktató, és mint parlamenti képviselő ( [[1761]]-től [[1769]]-ig ), Blackstone ugyanazoktól a hiányosságoktól szenvedett – rossz szónok volt, és, ahogy [[Jeremy Bentham]] – aki akkoriban hallgatója volt – mondta, ''„formális volt, pedáns, affektáló és hideg”''. [[1761]]-ben – abban az évben, amikor feleségül vette Sarah Clitheroe-t – királyi tanácsos lett, [[1763]]-ban államügyész-helyettes is. [[1766]]-ban mondkét tisztségéről lemondott, és [[1770]]-ben kinevezték bírónak. Bíróként jól, de észrevétlenül működött. Mivel túlsúlyos volt és lusta, hamar megöregedett és ötvenhat éves korában elhunyt, özvegye és kilenc gyereke maradt utána.