„Hasüreg” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
[[Fájl:Gray1224.png|jobbra|bélyegkép|250px|A hasürgihasüregi szervek vázlatos elülnézeteelölnézete. A vastabélvastagbél jelentős részeit eltávolították.]]
A '''hasüreg''' számos fontos szervet foglal magába, amelyek többségéről önálló szócikk van. Ennek a szócikknek ezért nem célja az egyes hasüregi szervek anatómiájának és működésének részletezése. A szócikk a hasüregi szervek helyzetével, egymáshoz való viszonyával ''(topográfia)'', hashártyaviszonyaival, azaz tájanatómiájával foglalkozik. A hasüregben történő tájékozódáshoz támaszkodik a [[Has]] szócikbbenszócikkben leírtakra, és természetesen utal más, a [[has]]üregi [[szerv]]ekkel foglalkozó szócikkekre.
== Határai ==
A hasüreg határait alapjában mindenütt izmok és kötőszövetes borításuk ''(fascia)'' képezik, még ott is, ahol az izmoknak csontos alapzatuk van. A felső határt a rekesz kupolái képezik, amelyek mélyen benyúlnak a mellkas üregének alsó részébe. Jobb oldalon a negyedik, bal oldalon az ötödik bordaközig érnek fel ''(a medioinguinalis/medioclavicularis)'' vonalban/síkban. (Ezek természetesen "normál" átlagértékek, amelyeket a légzés állandóan, a hasűri nyomás pedig esetenként jelentősen befolyásol. Elülső, oldalsó, részben hátsó határ: A [[has]] szócikkben leírt hasizmok és kötőszövetes rendszerük. Hátsó határ: főleg a lumbalis gerincről eredő izmok (a rekesz szárai, a nagy horpaszizom ''(m.psoas major)'', a csípőtaréj és a XII. borda közötti négyszögletes izom ''(m. quadratus lumborum)'', lent a nagymedence területén a csípőcsont belső felszínéről eredő csípőizom és kötőszövetes borítása ''(m. iliacus et fascia iliaca)''. Mivel a hasüreg mindkét nemben a kismedence felső részébe is beterjed, az itteni alsó határ elég bonyolult, részletezése itt feleslegesnek tűnik, annyi azonban általánosságban megállapítható, hogy nagyjából a kismedencei szervek felső harmadára terjed ki.
 
== [[Hashártya]], [[hashártya]]viszonyok ==
A hasüreg falát és szerveinek többségét egy savós hártya, a [[hashártya]] (peritoneum) béleli ill. borítja. A fali hashártya a ''(peritoneum parietale)'', a zsigereket borító hashártya a ''(peritoneum viscerale)'' (ez utóbbinak számos fontos képződménye van, amelyek egy jelentős része az alábbikbanalábbiakban kerül tárgyalásra). A két réteg közötti résben ''(cavum peritonei)'', normál körülmények között néhány cseppnyi síkosító anyag van. Kóros körülmények között azonban felszaporodhat itt a szív elégtelen működéséből, vagy a májkeringés akadályozottságából adódó folyadékgyülem ''(transzudatum)'', vagy gyulladás okozta váladékgyülem ''(exudatum)''.
A hasüreg hashártya mögötti tere a [[retroperitoneum]]. A hashártya alatti kismedencei szervek [[Hashártya|infraperitonealis]] helyzetűek. (A preperitonealis és supraperitonealis elnevezésnek nincs sok gyakorlati értelme.) Azok a hasüregi szervek, amelyeket hashártya borít és csak hashártyakettőzetek rögzítenek többé-kevésbé mozgathatóan a hasfalhoz, [[Hashártya|intraperitonealis]] helyzetűek. Bizonyos hashártyakettőzeteket vagy redőket hashártyaszalagoknak ''(ligamentum)'' neveznek, de hangsúlyozni kell, hogy ezek szerkezete messze eltér a [[A csontok összeköttetései|csontok összeköttetései]]nél szereplő szalagoktól.
 
== [[Máj]] ''(hepar)'' helyzete ==
[[Fájl:Gray1223.png|balra|bélyegkép|250px|A máj, a gyomor és a vastagbél szakaszainak vetülete.]]
A (lásd még: [[A máj anatómiája]]) a legnagyobb hasüregi mirigyes szerv. A jobb [[has|hypochondriumot]] teljesen kitölti, de az epigasrtriumon keresztül a bal hypochondriumba is benyúlik. Felső felszíne a rekeszhez fekszik hozzá, és ahhoz nagyjából frontális helyzetű hashártyaszalagok rögzítik (koronaszalagok). Egy megközelítőleg sagittalis helyzetű, az előbbiekből kiinduló „sarlószalag” a köldökvéna elhegesedett maradványának megfelelő és a köldöknél rögzülő kerek szalagig fut. A sarlószalag osztja a májat jobb és bal lebenyre. Az epigastriumon áthaladó része részben az elülső hasfallal érintkezik. Intraperitonealis szerv. Csak a hátsó felszínen van egy kis hashártyamentes terület. Itt a máj és a rekesz között található a jobb [[vese]] felső pólusán a jobb [[mellékvese]]. A területet balra a vena cava inferior határolja, amely szorosan hozzánő a máj állományához. A máj alsó felszínének tagozódása és érintkezései is bonyolultabbak. Az alsó felszínen a máj állományához hozzánőve található az epehólyag. Az alsó felszín érintkezik, a gyomor kis görbületével, a patkóbél felső részével, a haránt vastagbéllel és a vastagbél jobboldali felszálló szárának a haránt szakaszba való átmenetével. Hátul érintkezik a hasi [[aorta]] kezdeti szakaszával és a rekesznek az aortanyílást határoló száraival. Alsó felszínének barázdarendszerében tapad a [[gyomor]] kisgörbületével összekötő hashártya kettőzet, a kiscseplesz, amelynek jobb széle a ligamentum hepatoduodenale. Sajátos kettős vérellátása van a májkapugyűjtőérből és a truncus celiacus rendszeréből származó saját artériájából.
[[Fájl:Gray533.png|jobbra|bélyegkép|250px|Az ''(arteria celiaca)'' ágrendszere.]]
== [[Gyomor]] ''(ventriculus seu gaster)'' ==
A nagyobb részben a bal [[has|hypochondriumban]] helyezkedik el. Teljes egészében intraperitonealis szerv. Legfelső kiöblösödő része a bal rekeszkupolába fekszik bele. Itt érintkezik a léppel. Kis görbülete a máj alsó felszínével érintkezik. Nagy görbülete a haránt vastagbéllel, elülső fala részben az elülső hasfallal, hátsó fala a bal vesével és mellékvesével és a [[hasnyálmirigy|hasnyálmiriggyel]] érintkezik. Helyzete teltségi állapotától és a testhelyzettől erősen függ. A szomszédos szervekhez hashátyaszalagokkalhashártyaszalagokkal kapcsolódik. Így a rekeszhez, léphez, haránt vastagbélhez, kisgörbületénél pedig a kiscsepleszen keresztül a máj alsó felszínéhez. Vérellátását a háromosztatú verőér ''(truncus celiacus)'' rendszeréből kapja.
 
== [[Lép]] ''(lien)'' ==
A bal hypochondriumban helyezekdikhelyezkedik el. Domború felszíne a rekesszel, visceralis felszínének benyomatai a bal vesével és a gyomorral érintkeznek, alsó pólusa a haránt- és leszálló vastagbél átmenetét rögzítő erősebb hashártyaszalagra támaszkodik. A rekeszhez és a gyomorhoz hashártyakettőzetek rögzítik. Verőere a ''(truncus celiacusból)'' ered
== [[Patkóbél]] és [[hasnyálmirigy]] ''(duodenum et pancreas)'' ==
A patkóbél a gyomorkimenetnél ''(pylorus)'' kezdődik az első lumbális [[csigolya]] magasságában, alsó haránt szára a harmadik lumbális csigolya magasságában húzódik és a gerinc bal oldalán éles hajlattal megy át az éhbélbe. A középső szakasz felső és alsó rész között a jobboldali vesekapu medialis részén fut le. A felső intra-, a középső és alsó szakasz retroperitonealis. Vérellátása a truncus celiacust és a felső bélfodri verőeret összekötő ágakból származik. A hasnyálmirigy retroperitonealis elhelyezkedésű. A fej a patkóbél homorulatában helyezkedik el, a test a hátsó hasfalon fokozatosan elkeskenyedve egészen a lép kapujáig elér, végső szakasza elhalad a bal vese előtt. A fej-nyak határ mögött van a vena cava inferior és az aorta, utóbbiból a felső szélnél a háromosztatú [[artéria]], alsó szélénél a felső bélfodri artéria lép elő. A hasnyálmirigy felső szélén haránt fut a lép artériája (ez biztosítja a mirigy testének és farki részének vérellátását) és [[véna|vénája]]. A lépvéna és a felső bélfodri véna összeömlésével a hasnyálmirigy fejénél alakul ki a [[májkapugyűjtőér]] ''(vena portae)''.
 
 
== [[Hashártya|Ligamentum hepatoduodenale]] ==
A cseplesztömlő bementi nyílását határolja elölről. Jobb szélén halad a közös epevezeték, ''(ductus choledochus)'', amely a hasnyálmirigy fejének állományában többnyire összeömlik a hasnyálmirigy fő kivezetőcsövével és azzal ömlik be a patkóbél homorulatában lévő szemölcsön lévő nyíláson keresztül. Előbbitől balra fut a máj saját artériája, a kettő között és mögött pedig a májkapuvéna. Ezek kötőszövetes környezetében hálózatot alkotva a nyirokerek és az autonóm idegfonat található.
[[Fájl:Gray534.png|balra|bélyegkép|250px|A felső bélfodri verőér ''(arteria mesenterica superior)'' ágrendszere.]]
[[Fájl:Gray1066.png|jobbra|bélyegkép|250px|A felső bélfodri verőér árkádos szerkezete.]]
Az éhbél zömmel a hasüreg jobb felső, a csípőbél pedig annak bal alsó részében helyezkedik el.
== [[hashártya|Bélfodor]] ''(mesenterium)'' ==
A [[hashártya|bélfodor]] ''(mesenterium)'' a vékonybél rögzítésére szolgáló hashártyakettőzet, a bél egyik szélén tapad ''(mesenterialis szél)'', a bél ezzel szemben lévő széle az ''(antimesenterialis)'' szél. A bélfodor gyökere ''(radix mesenterii)'' a hátsó hasfalon rögzül a nyombél és éhbél átmenetétől ''(flexura duodenojejunalis)'' a jobbbjobb csípőárokba ''(fossa iliaca)'' a csípőbélnek a vastagbélbe való beszájadzásáig tart. A bélfodorban ágazódnak el (és sajátos többszörös árkádrendszert alkotnak) a vékonybeleket ellátó ''felső bélfodri artéria'' ágai. A vékonybelek összeszedődő vénái a májkapuvénába ömlenek. A bélfodorban nagyon sok nyirokcsomó és sűrű nyirokérhálózat van. A gazdag nyirokérhálózatnak saját elvezetése van ''(truncus intestinalis)''.
== [[Vastagbél]] ''(intestinum crassum)'' szakaszai ==
A vastagbél a - vékonybél benyillásabenyílása alatt, a jobb csípőárokban elhelyezkedő - vakbéllel kezdődik. Ennek egy nyúlványa az - emberben csökevényes féregnyúlvány ''(appendix vermiformis)'' - amelyet nyirokszervnek is tekintenek. Elhelyezkedése változatos.
A vakbél a felszálló vastagbélbe folytatódik, a máj alatt egy éles hajlattal megy át a haránt vastagbélbe, majd ez utóbbi a lép alatti hajlattal a leszálló vastagbélbe, amely a bal csípőárokban a szigmabélbe folytatódik, ez a kismedencében lévő végbélbe megy át. A vastagbél mintegy "bekeretezi" a vékonybeleket. A haránt vastagbél baloldali harmadáig a vastagbelet a felső, innen az alsó bélfodri verőerek látják el. (A végbél középső harmadát a belső csípőverőér, alsó harmadát az artéria pudenda interna látja el.)
 
== [[Retroperitoneum]] ''(hashártya mögötti tér)'' ==
A peritoneum hátsó fali lemeze mögött tér a retroperitoneum, az itt található szervek retroperitonealis helyzetűek. (Ezek közül fentebb említésre került a nyombél alsó kétharmada és a hasnyálmirigy.
== [[Véredény|Nagyerek]] [[aorta|''(aorta abdominalis)'']] et [[véna|''(vena cava inferior)'']] ==
A leszálló aorta a rekeszen keresztül saját nyílásán keresztül lép be a hasüregbe, a gerinc előtt baloldalon fut le és a negyedik ágyéki csigolya magasságában oszlik közös csípőverőerekre. A vesekapukhoz futó erős páros ágai a veseartériák. Kisebb páros ágakat a mellékvesékhez. Hosszú - a nagy horpaszizmon lefutó ágai - férfiban a herékhez ''(arteria testicularis)'', nőben a petefészkekhez ''(arteria ovarica)'' haladnak. A vena cava inferior a belső csípőerek összeömléséből jön létre, a gerinc előtt jobb oldalon fut a máj hátsó felszínéhez, aminek állományával szorosan összenőtt. A rekeszen saját nyílásán átlépve közvetlenül beömlik a szív jobb pitvarába. A vesevénák az artériák előtt futnak, a kisebb ágak követik a megfelelő artériákat. A nagyerek és a veseerek előtt elhalad egy kötőszövetes lemez, amely oldalt a vesék előtt is folytatódik.
 
== [[vese|Vesék]] ''(ren)'' ==
A vesék állományát közvetlenül egy kötőszövetes tok borítja, amelyen kívül egy zsíros tok veszi körül, elől pedig elhúzódik a nagyereknél említett kötőszövetes lemez ''(fascia renalis)''. Felső pólusaik a középvonalhoz valamivel közelebb vannak, mint az alsók. Hátsó felszínük a nagy horpaszizomhoz, a négyszögű ágyékizomhoz és a rekesz ágyéki részéhez fekszenek hozzá. A vesekapu kissé befelé, lefelé és előre néz. A vesekapun áthaladó nagyobb képletek - elölről hátrafelé - a vesevéna, a veseartéria és a húgyvezeték. A vesék a 12. háti és az 1. és 2. ágyéki csigolyák magasságában vannak, a jobboldali a nagy teret elfoglaló máj miatt fél csigolyatesttel lejjebb. (12. borda a jobb vese felső pólusa fölött halad el, a bal vesét 1/3:2/3 arányban osztja. A jobb vese felső fele benyomul a máj hashártyával nem borított hátsó felszíne és a rekesz közé. Elülső felszínének alsó részéhez a vastagbél jobboldali hajlata, vesekapui részéhez a patkóbél leszálló része fekszik hozzá. A bal elülső felszíne vese a gyomorral, a léppel, a vastagbél baloldli hajlatával és vékonybélkacsokkal érintkezik.
== [[mellékvese|Mellékvesék]] ''(glandula suprarenalis)'' ==
Mindkét oldali vese felső pólusán, a zsíros tokon belül helyezkednek el.
 
== [[nyirokkeringés|Nyirokelvezetés]]: nyirokerek és nyirokcsomók ''(vasa lymphatica et nodi lymphatici)'' ==
A hasüregi szervek bőséges nyirokérrendszere az alsó végtagok és a testfal nyirokereivel együtt egy tágultabb nyirokérszakaszba ''(cysterna chyli)'' szedődik össze az első ágyéki csigolya magasságában. Ebből indul ki a mellvezeték ''(ductus thoracicus)'', amely a bal vénás szögletbe torkollik. Nagyon sok nyirokcsomó van a bélfodorban és a nagyerek mentén. A belek falában összekapcsolódott ''(aggregált)'' és magányos ''(soliter)'' nyiroktüszők tömege található. (A nyirokrenszernyirokrendszer túlnyomó része az emésztőrendszerben található.)
 
== Források ==
* Eldra P. Solomon - Richard R. Schmidt - Peter J. Adragna : Human anatomy & physiology ed. 2nd 1990 (Sunders College Publishing, Philadelphia) ISBN 0-03-011914-6
* Tömböl Teréz, Ed.: Tájanatómia (Medicina Kiadó 2001) ISBN 9789632427522
* McMinn R. M. H - Hutchings R. T. - Pegington J. - Abrahams P.: A humán anatómia színes atlasza (MedicínaMedicina Kiadó 1996) ISBN 963-242-366-6
 
[[Kategória:Anatómia]]