„Szalánkeméni csata” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Badeni Lajos haditerve és hadrendje: Kaiserliche und k.k. Generale (1618-1815) |
|||
98. sor:
Az oszmán haderő legalább {{szám|25000}} embert veszített, eredeti létszámának felét. Elesett maga Köprülü Musztafa nagyvezír és Ibrahim pasa, a [[szeraszker]] is. A vert had maradéka szétszóródott. Maradványai [[Belgrád]] és [[Niš]] felé menekültek, más részei szétszóródva rabló szabadcsapatokká süllyedtek. A Belgrádba visszajutott menekülőket az új nagyvezír, Ali pasa csak a következő hetekben tudta összegyűjteni és harcképes kötelékekbe szervezni.<ref name="Schröter"/> [[Thököly Imre]] maradék embereivel és a hozzá csapódott tatár csoportokkal [[Temesvár]], [[Gyula (település)|Gyula]] és [[Borosjenő]] térségébe vonult vissza portyázni.
A keresztény szövetségesek drágán fizették meg a győzelmet. Mintegy {{szám|7000}} katonájuk esett el, ez a felvonult haderő nagyságához képest igen magas arányú veszteséget jelentett. Maga Badeni Lajos ''„az évszázad legvéresebb csatájának”'' nevezte az ütközetet. A császári oldalon életét veszítette sok magas rangú csapatparancsnok, köztük de Souches gróf, táborszernagy, Holstein hercege, [[Filips Karel Frans van Arenberg|Arenberg herceg]] és [[Zrínyi Ádám]] gróf, magyar zászlósúr, a [[Muraköz]] főkapitánya, [[Zrínyi Miklós (költő)|Zrínyi Miklós]] egyetlen fia, továbbá nagyszámú képzett főtiszt.
A győztesek kezébe jutott az oszmán nagyvezír tábora, a hadi pénztár, a teljes hadtáp és az összes oszmán ágyú, összesen 158 darab.<ref name="Schröter"/> [[Lajos Vilmos badeni őrgróf|Badeni Lajos]] – akit népe „''Lajos, a török” (der Türkenlouis)''” becenéven emlegetett – nagy győzelmet aratott. A császárnak írt jelentésében büszkén számolt be arról, hogy sikeresen elzsákmányolták a nagyvezír parancsnoki lobogóját és az összes pasa valamennyi harci zászlóját is. Az őrgróf később, a foglyok kivallatása során tudta meg, hogy maga Köprülü Musztafa nagyvezír is a halottak között van.<ref name="Röder">Philipp Freiherr Röder von Diersburg: ''Des Markgrafen Ludwig Wilhelm Markgraf von Baden Feldzüge wider die Türken'', 2. kötet, Karlsruhe, 1842. 385-től és 392-től old.</ref> Ausztriában a győzelem megörökítésére hamarosan emlékérmet vertek, amely felsorolta a hadizsákmány fontosabb anyagi tételeit: ''„{{szám|10000}} marha, {{szám|10000}} sátor, 4 lófarkas parancsnoki zászló, 14 parancsnoki jelvény, {{szám|5000}} ló, továbbá {{szám|2000}} málhás teve és öszvér.”''<ref>Badisches Landesmuseum Karlsruhe (kiadó): ''Der Türkenlouis – Ausstellung zum 300. Geburtstag des Markgrafen Ludwig Wilhelm von Baden „Lajos, a török” – Kiállítás Lajos Vilmos badeni őrgróf születésének 300. évfordulójára,'' Karlsruhe, 1955. 166.old.</ref>
| |||