„I. Marván omajjád kalifa” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
6. sor:
Oszmán meggyilkolása és [[Ali kalifa|Ali]] trónra jutása idején formálódott ki [[Zubajr bin al-Avvám]] és [[Talha bin Ubajd Alláh]], valamint a próféta legkedvesebb özvegye, [[Áisa]] vezetésével a [[medinai pietisták]] köre, amely az [[irak]]i [[Baszra]] és [[Kúfa]] városában keresett támogatókat, de Ali még 656-ban leszámolt velük az ún. [[teve-csata]] során. Marván a pietisták oldalán harcolt, de állítólag ő nyilazta le vezérüket, Ibn Ubajd Alláhot, mert meg volt róla győződve, hogy elárulta Oszmánt, amikor a feldühödött [[egyiptom]]i katonák ostromolták a házát.
Ali alatt elvesztette medinai emírségét, de az Omajjádokat kalifai trónhoz juttató [[I. Muávija]] ismét kinevezte a tehetséges politikust és távoli rokonát Medina – ezzel egész [[Arábia]] – élére. [[I. Jazíd]] uralkodása alatt [[Abdalláh bin az-Zubajr]] felkelése elől elmenekült ([[683]]
Mindezt a két domináns politikai tömörülés, a [[kalbiták]] és a [[kajsziták]] versengése is súlyosbította – az előbbiek Marvánt, az utóbbiak Ibn Zubajrt látták volna szívesen a kalifátus trónján. A [[Mardzs Ráhit-i csata|Mardzs Ráhit]] mellett vívott ütközet a kalbiták győzelmével és Marván megválasztásával zárult, ám az idős kalifa rövid ideig uralkodott. Egyetlen jelentős tette [[Egyiptom]] visszaszerzése volt az ellenkalifától, de a harcok halála után még sokáig elhúzódtak, befejezésük tehetséges fiára, [[Abd al-Malik]]ra maradt.
| |||