„A szofista” változatai közötti eltérés

A második rész elején a vendég tömören megnevezi a dialógus középső részében vizsgált három [[aporia (filozófia)|aporiát]]: a látszat problémáját, a hamisság kérdését és a nem létező problémáját. [[Parmenidész]] szerint „sosem fogod kikényszeríteni, hogy a nem lévők legyenek”,<ref>Parmenidész töredéke Fr. B7, 1 sk. DK</ref> ugyanakkor a vendég szerint mindenképpen kell szólnia annak aki hamisságokat, mond vagy hamisan vélekedik. A hamis beszéd ugyanis feltételezi, hogy a nem létező ''(to mé on)'' van. A kérdés a következő lesz: „merjük-e a szánkon kiejteni azt, ami semmi módon nincsen?” <ref>237b</ref>