„Ki–43 Hajabusza” változatai közötti eltérés

a
clean up AWB
a (Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 79.122.25.43 (vita) szerkesztéséről SamoaBot szerkesztésére)
a (clean up AWB)
Az A6M-hez hasonlóan a csillagmotoros Ki–43 könnyen repülhető, kis tömegű gép volt. Kelet-Ázsiában a háború első éveiben legendássá vált kiváló harci tulajdonságai miatt. Minden ellenfelét túlszárnyalta, de nem volt páncélzattal és öntömítő benzintartállyal felszerelve és az 1944-ben megjelent utolsó változatig fegyverzete is gyenge volt<ref name="Ethell1995pp98-99">{{Harvnb|Ethell|1995|pp=98–99.}}</ref>. A szövetséges pilóták szerint a fürge Ki–43 nehéz célpont volt, de néhány találat már képes volt felgyújtani.<ref name="Ethell1995p99">{{Harvnb|Ethell|1995|p=99.}}</ref> Hiányosságai ellenére a Ki–43 több szövetséges repülőgépet lőtt le, mint bármely más japán vadászgép és csaknem az összes japán ász pilóta vele érte el a legtöbb légi győzelmet.
 
A repülőgépből összesen 5919 példány épült<ref> Glancey, Jonathan. ''Spitfire: The Illustrated Biography''. London: Atlantic Books, 2006. ISBN 978-1-84354-528-6</ref>. Ezekből sokat a háború utolsó hónapjaiban [[kamikaze]] bevetésekben használtak az amerikai flotta ellen.<ref name="Ethell1995p99"/>
 
==Tervezés és fejlesztés==
[[Kép:Nakajima Ki-43-II.jpg|thumb|300px|A Ki–43–II]]
 
A Ki–43 fegyverzete két géppuskából állt, mely vagy két 7,7&nbsp;mm űrméretű 97 típusú géppuskából vagy egy 12,7&nbsp;mm kaliberű Ho–113 típusú géppuskából és egy 7,7&nbsp;mm-es géppuskából vagy két 12,7&nbsp;mm Ho–113 jelű géppuskából állt. Ezek a különbségek a gépek típusjelében is jelentkeztek. A háború elején a könnyebb fegyverzet dominált, az idő előrehaladtával nagyobb űrméretű géppuskákat, sőt robbanó lövedéket is alkalmaztak a rombolóhatás fokozása végett, de a szövetséges repülőgépek ellen nem mutatkoztak túlságosan hatásosnak.<ref name="Dunn">Dunn, Richard L. [http://www.warbirdforum.com/rdunn43.htm "Nakajima Ki-43-I Armament: A Reassessment."] ''warbirdforum.com''. Retrieved: 18 October 2009.</ref>
 
A '''Ki–43–II''' prototípusai 1942. februárjában szálltak fel először. A Ha–25 típusú motort lecserélték a sokkal erősebb Nakajima Ha-115 hajtóműre, melynek burkolata hosszabb lett. Ez a motor háromágú légcsavart hajtott. A szárnyszerkezetet megerősítették és ledobható benzintartályok és bombák számára függesztékeket szereltek fel. A pilóta háta mögé 13&nbsp;mm vastag páncéllemez került és öntömítő benzintankokat építettek be. A pilótafülke kissé magasabb lett és a korábbi távcsöves irányzékot tükrös típussal váltották ki.<ref name="Peregrine p44">{{Harvnb|Air International|January 1980|p=44.}}</ref> A gép sorozatgyártását 1942 novemberben kezdték meg.<ref name="Francillon1979p210">{{Harvnb|Francillon|1979|p=210.}}</ref>
[[Kép:Chiran high school girls wave kamikaze pilot.jpg|thumb|right|300px|Egy Ki–43–III–Ko Tosio Anazava pilótával egy 250&nbsp;kg-os bombával felszerelve [[kamikaze]] bevetésre száll fel 1945. április 12-én. Az előtérben iskoláslányok intenek búcsút]]
 
A Ki–43 volt a hadsereg legelterjedtebb vadászgépe, 20 ''sentai''t (repülőszázadot) és 12 ''chutai''t (független századot) szereltek fel vele. Az első változat, a ''Ki–43–I'' 1941-ben a ''Ki–43–II'' 1942 decemberében, a ''Ki–43–II–Kai'' 1943 júniusában, és a ''Ki–43–IIIa'' 1944 nyarán került hadrendbe. A repülőgép részt vett a harcokban Kínában, Burmában, a Maláj-félszigeten, Új-Guineában, a Fülöp-szigeteken, a csendes-óceáni szigeteken és a japán hátországban.<ref name="Glancey2006p173">{{Harvnb|Glancey|2006|p=173.}}</ref>
 
A Zeróhoz hasonlóan a Ki–43 kezdetben légi fölényt élvezett Brit Malájföld, Holland Kelet-India, Burma és Új-Guinea légterében. Ez részben a gép kiváló paramétereinek volt köszönhető, hogy a szövetségesek viszonylag kevés és olyan, részben elavult vadászgéppel rendelkeztek a háború első hónapjaiban az ázsiai és csendes-óceáni hadszíntéren, mint a [[P-36 Hawk]], [[P–40 Warhawk|Curtiss P-40]], [[F2A Buffalo|Brewster Buffalo]], [[Hawker Hurricane]] és [[Curtiss-Wright CW-21]]. A háború előrehaladtával azonban a vadászgép a Ki–27 "Nate" és A6M Zero gépekhez hasonlóan gyenge páncélzata, nem megfelelő konstrukciójú öntömítő benzintankja következtében nagy veszteségeket szenvedett a közelharcokban. Két géppuskából álló fegyverzete szintén elégtelen volt a komolyabb páncélzattal ellátott szövetséges repülőgépekkel szemben. Amint a [[P-47 Thunderbolt]], [[P-38 Lightning]], [[P-51 Mustang]], [[F4U Corsair]], [[F6F Hellcat]] és a [[Supermarine Spitfire]]/Seafire későbbi modelljei hadrendbe kerültek, a japánok védelmi harcokra kényszerültek, és legtöbb gépüket gyakorlatlan pilóták vezették. Mindezek ellenére az Oscar kiváló manőverező képességével a meggondolatlan szövetséges pilótáknak veszélyt tudott jelenteni még a háború végén is.
;{{THA}}
*Királyi thai légierő
:[[Kép: Fájl:Flag of the United States.svg|28px]]
;Egyesült Államok
* néhány zsákmányolt gépet berepültek és kipróbáltak Ausztráliában az amerikai műszaki felderítő egységek.
*Kínai Népköztársaság légiereje 1946-ban 5 gépet zsákmányolt a nacionalista kínai csapatoktól, 1952-ig üzemeltette.
;{{FRA}}
*Francia légierő zsákmányolt gépeket alkalmazott. <ref>{{harvnb|March and Heathcott|1997|p=75.}}</ref>
;{{IDN}}
[[Image:AURI Oscar.JPG|thumb|Indonesian Ki-43]]
*Az észak-koreai légierő néhány elhagyott gépet használt a háború után.
 
==Műszaki adatok (Ki–43–IIb)<small><ref name="Francillon1979pp213-214">{{Harvnb|Francillon|1979|pp=213–214.}}</ref></small>==
* Személyzet: 1 fő (pilóta)
===Méretek===
271 203

szerkesztés