„Segner János András” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
infobox |
Jó lenne ha... |
||
21. sor:
== Élete ==
▲[[1730]]-ban megszerezve orvosi oklevelét, [[Pozsony]]ban kezdett praktizálni. [[1735]]-ben már az akkor szerveződő [[göttingen]]i egyetemen tanított – elsőként – fizikát, matematikát és kémiát. Itt adott elő egészen [[1755]]-ig. Közben [[csillagászat]]tal is foglalkozott, ő hívta életre a göttingeni egyetem csillagvizsgáló [[obszervatórium]]át. [[1755]]-től haláláig a fizika, matematika és csillagászat professzora volt [[Halle an der Saale|Halle]]ban.
A meteorológiatörténet őt tekinti a matematikai [[meteorológia]] megalapítójának. Tagjául választotta a [[szentpétervár]]i és a [[berlin]]i, valamint a göttingeni tudományos akadémia, ill. társulat. A [[london]]i Királyi Társaságnak is tagja volt. [[II. Frigyes porosz király|II. Frigyes]] porosz király kitüntetésekkel halmozta el.
==Tudományos munkássága==
Segner nevét legtöbben a turbina ősének tekinthető [[Segner-kerék]]ről ismerik. Találmányát Segner a Göttingen melletti [[Nörten|Nürten]]ben a gyakorlatban is kipróbálta. Olyan malmot épített, amelynek hajtószerkezete a Segner-kerék (azaz [[vízturbina]]) volt. Ezen túl az elsők között igyekezett számítások alapján a legjobb [[hatásfok]]ot elérni.
A fizikában legjelentősebb eredményeit a folyadékok és a merev testek [[Klasszikus mechanika|dinamikájában]] érte el. [[Leonhard Euler]] éppen Segner munkáira alapozva fogalmazta meg a folyadékok és a merev testek mechanikájának alaptörvényeit, az Euler-féle egyenleteket.
| |||