„Pierre Trudeau” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
6. sor:
'''Joseph Philippe Pierre Yves Elliott Trudeau''' (általában '''Pierre Trudeau''' vagy '''Pierre Elliot Trudeau''' néven ismert, [[Montréal]], [[1919]]. [[október 18.]] – [[2000]]. [[szeptember 28.]]) [[Kanada]] tizenötödik miniszterelnöke volt [[1968]]. [[április 2.|április 2]]-től [[1979]]. [[június 4.|június 4]]-ig, és [[1980]]. [[március 3.|március 3]]-tól [[1984]]. [[június 30.|június 30]]-ig. Trudeau volt az első [[20. század]]ban született kanadai miniszterelnök.
Trudeau karizmatikus személyiség volt, aki az [[1960-as évek]] végétől az [[1980-as évek]] közepéig uralta a kanadai politikát és erős reakciókat váltott ki. „Értelem a szenvedély előtt” volt a jelmondata.<ref>Angolul: „Reason before passion.”{{cite news|url=http://query.nytimes.com/gst/fullpage.html?res=9D03E0DD163DF93AA1575AC0A9669C8B63&sec=&spon=&pagewanted=all |publisher=New York Times |title=Pierre Trudeau Is Dead at 80; Dashing Fighter for Canada |first=Michael T. |last=Kaufman |date=September 29, 2000 |accessdate=2008-06-25}}</ref> „Még mindig kísért minket” írta róla [[Christian McCall]] és [[Stephen Clarkson]] életrajzíró 1990-ben.<ref>{{cite book|author=Clarkson, S.|coauthors=C. McCall|year=1990|title=Trudeau and Our Times, Volume 1: The Magnificent Obsession.|publisher= McClelland & Stewart|isbn=ISBN 978-0-7710-5414-3}}</ref> Csodálói dicsérik intellektusát,<ref>Mallick, Heather (September 30, 2000).[http://www.theglobeandmail.com/series/trudeau/hmallick_sep30.htmlTrudeau made intellect interesting]. Pierre Elliott Trudeau: 1919-2000. ''The Globe and Mail.''Retrieved on: October 9, 2008.</ref> politikai éleselméjűségét a nemzeti egység megőrzésében és a [[Kanadai Jogok és Szabadságok Alapokmánya|Kanadai Jogok és Szabadságok Alapokmányának]] megteremtéséért [[Kanada alkotmánya|Kanada alkotmányán]] belül.<ref>{{cite web|archiveurl=http://web.archive.org/web/20080205083907/http://www.theglobeandmail.com/series/trudeau/elements.html|archivedate=2008-02-05|date=2000-9-29|title=The elements that made Pierre Trudeau great|work=The Globe and Mail|url=http://www.theglobeandmail.com/series/trudeau/elements.html}}</ref> Kritikusai arroganciával, rossz gazdasági vezetéssel és azzal vádolják, hogy indokolatlanul előnyben részesítette a szövetségi kormányzat hatalmát a tartományokéival szemben.<ref>Fortin, Pierre (October 9, 2000). [http://www.theglobeandmail.com/series/trudeau/grosuc_oct9.html Grounds for success]. Pierre Elliott Trudeau: 1919-2000. ''The Globe and Mail.'' Retrieved on: October 9, 2008.</ref> Ettől függetlenül Trudeau-nak elvitathatatlan szerepe volt Kanada újradefiniálásában.
Trudeau vezette át az országot történelmének néhány legviharosabb időszakán és gyakran állt viták középpontjában. Hivalkodó viselkedéséről is ismert volt, hírességekkel járt, megvádolták ülés közbeni [[fuddle duddle|káromkodással]] a [[Kanadai Képviselőház]]ban, és egyszer egy [[piruett]]et írt le [[II. Erzsébet brit királynő]] háta mögött.
14 ⟶ 12 sor:
== Fiatalkora ==
[[Montréal]]ban született, apja [[Charles-Émile Trudeau]], francia–kanadia üzletember és ügyvéd, édesanyja a francia és skót származású Grace Elliott volt. Volt egy nővére Suzette és egy öccse, Charles Jr. (Tip); egész életében közeli kapcsolatban maradt testvéreivel. A családja meggazdagodott mire Trudeau tinédzserkorába ért, amikor az apja eladta jól menő benzinkút vállalkozását az Imperial Oil társaságnak.<ref>{{cite news|url=http://www.theglobeandmail.com/series/trudeau/ambulant.html |publisher=Globe and Mail |work=Pierre Elliott Trudeau: 1919–2000 |title=Ambulant life made him one-of-a-kind |first=Donn |last=Downey |date=September 30, 2000 |accessdate=2006-12-05}}</ref> Trudeau a
Régi barátja és kollégája [[Marc Lalonde]] szerint a kortárs, az egyház által befolyásolt diktátorságok, mint [[António de Oliveira Salazar]] [[Portugália|Portugáliában]] és [[Francisco Franco|Francisco Francóé]] [[Spanyolország]]ban, [[Henri Philippe Pétain|Pétain marsalléval]] egyetemben példaképként szolgáltak sok [[Québec (település)|québeci]] elit [[jezsuita]] iskolában nevelkedett fiatal értelmiséginek. Lalonde szerint Trudeau későbbi intellektuális fejlődése egy „intellektuális forradalmárrá, létesítmény ellenes harcossá a szakszervezetek érdekében és a vallási szabadság támogatójává” Québec elhagyása utáni élményeinek köszönhető, amikor az Egyesült Államokban, Franciaországban és Angliában tanult és beutazta a világot. Ezek a tapasztalatok segítették elszakadni a jezsuita hatástól és tanulmányozni az olyan filozófusokat, mint a francia [[Jacques Maritain]] és [[Emmanuel Mounier]], vagy [[John Locke]] és [[David Hume]].<ref>{{cite news |work=Globe and Mail |title=Closest friends surprised by Trudeau revelations |date=April 8, 2006 |url=http://www.theglobeandmail.com/servlet/story/LAC.20060408.TRUDEAU08/TPStory/?query=Pierre+Trudeau+Hugh+Winsor |format=fee required |first=Hugh |last=Winsor |pages=A6 |accessdate=2006-12-05}}</ref>
21 ⟶ 19 sor:
Trudeau a [[Université de Montréal]]on ''(Montréali egyetem)'' szerzett jogi diplomát 1943-ban; tanulmányai során besorozták a hadseregbe, mint több ezer másik kanadai férfit is a [[National Resources Mobilization Act]] ''(Nemzeti készletek mozgósításáról szóló törvény)'' keretében. Csatlakozott a kanadai tisztképző alakulathoz ''(Canadian Officers's Training Corps)'' ahol a többi besorozottal szolgált Kanadában, tengerentúli bevetésre nem alkalmazhatták őket egészen az [[1944-es sorozási válság]]ig. Trudeau azt mondta, hogy részt kívánt volna venni a [[második világháború]]ban, de úgy hitte ezzel hátat fordított volna a québeci lakosságnak akiket szerinte elárult a [[William Lyon Mackenzi King|Mackenzie King]]-kormány. Trudeau a sorozás ellenességére és a háborúval kapcsolatos kétségeire az 1993-as ''Memoirs'' című memoárjában reflektált: „Szóval háború volt? Nehéz ügy... ha francia kanadai voltál Montréalban az 1940-es évek elején, nem hitted automatikusan hogy ez egy [[igaz háború]] volt... általában úgy gondoltunk erre a háborúra mint a szuperhatalmak közti verseny eldöntésére.”<ref>Angolul: „So there was a war? Tough... if you were a French Canadian in Montréal in the early 1940s, you did not automatically believe that this was a just war... we tended to think of this war as a settling of scores among the superpowers.” – {{cite book|last=Trudeau|first=Pierre Elliot|title=Memoirs|publisher=McClelland & Stewart|year=1993}}</ref>
1942-ben az [[outremont]]-i időközi
A háború után Trudeau külföldön folytatta tanulmányait, politikai gazdaságtanból szerzett mesterdiplomát a [[Harvard Egyetem|Harvardon]], majd 1947-ben a [[párizs]]i [[Institut d'études politiques de Paris]]-ban, végül a [[doktorátus]] eléréséhez a [[London School of Economics]]on tanult tovább, de diplomamunkáját nem fejezte be.<ref>{{cite book|title=Citizen of the World: The Life of Pierre Elliott Trudeau'|volume= 1|author=John English|year= 2006}}</ref>
34 ⟶ 32 sor:
1949-től 1951-ig Trudeau rövid ideig [[Ottawa|Ottawában]] dolgozott [[Louis St. Laurent]] Liberális párti miniszterelnök [[Privy Council Office]]-ában ''(Királyi Államtanács Hivatala, kb. a miniszterelnöki hivatalnak felel meg)'' mint gazdaságpolitikai tanácsadó. A memoárjaiban azt írja, hogy ezt az időszakot nagyon hasznosnak találta később, amikor belépett a politikába és hogy [[Norman Robertson]] magas rangú köztisztviselő sikertelenül próbálta meggyőzni, hogy maradjon továbbra is.
A [[szocialista]] értékei és közli kapcsolatai a [[Co-operative Commonwealth Federation]] (CCF) párthoz köthető értelmiségiekkel (köztük [[Frank Scott]], [[Eugene Forsey]], [[Michael Oliver]] és [[Charles Taylor]]) hatására támogatója és tagja lett ennek a szövetségi [[szociáldemokrata]] pártnak az 1950-es években.<ref>{{cite book |author=John English|title=Citizen of the World |isbn = 978-0-676-97521-5 (0-676-97521-6) |publisher= Knopf Canada|pages=364|date=2006-10-06}}</ref> Ezen kapcsolatok ellenére amikor Trudeau belépett a szövetségi politikai életbe az 1960-as években a [[Liberális Párt (Kanada)|Liberális Párthoz]] csatlakozott és nem a CCF-hez (melyet ekkor már
Az 1993-ban kiadott memoárjaiban Trudeau azt írja, hogy az 1950-es években szeret volna a Montréali egyetemen tanítani, de [[Maurice Duplesis]], Québec akkori miniszterelnöke háromszor is tiltólistára tette. [[James Corry]] felajánlott neki egy politikatudományi oktató pozíciót a Queen's Egyetemen, de Trudeau elutasította mert Québecben szerett volna tanítani (a Queen's [[Ontario|Ontarióban]] található).<ref>{{cite book|title=Memoirs|author=Pierre Elliott Trudeau|location=Toronto |year=1993|publisher=McClelland & Stewart|pages=63–64}}</ref> Az 1950-es években az [[Amerikai Egyesült Államok]] tiltólistára tette és megtiltotta neki a belépést az országba mert részt vett egy [[moszkva]]i konferencián és mert előfizetett több baloldali kiadványra.
== Jogprofesszor, belépés a politikába ==
43 ⟶ 41 sor:
== Igazságügy-miniszter és vezetőjelöltség ==
Igazságügy-miniszterként
Kanada centenáriumának, 1967-nek a végén Pearson miniszterelnök bejelentette lemondási szándékát és Trudeau-t meggyőzték, hogy induljon a Liberális Párt vezető tisztségéért. Energetikus kampánya nagy média érdeklődést keltett és mobilizált illetve inspirált sok fiatalt, akik a 48 éves Trudeau-t egy generációs váltás szimbólumának tekintették. A vezetőválasztó gyűlésre érkezve Trudeau volt a mezőny élén és egyben a kanadai nagyözönség által egyértelműen favorizált jelölt is. Sokaknak a Liberális Párton belül azonban továbbra is kétségei voltak vele szemben. Lévén, hogy csak 1965-en lépett be a pártba még mindig kívülállónak tekintették. Sokan túl radikálisnak és szókimondónak látták. Néhány nézetét, különösen a válásról, abortuszról és homoszexualitásról, ellenezte a párt jelentős konzervatív szárnya. Ennek ellenére az 1968 áprilisában megtartott vezetőválasztó konvención Trudeau-t választották a párt vezetőjének, a delegáltak 51%-nak a támogatásával. A legyőzöttek közt voltak olyan régóta szolgáló liberálisok mint [[Paul Martin St.]], [[Robert Winters]]és [[Paul Hellyer]]. Trudeau-t két héttel később, április 20-án iktatták be a Liberális Párt vezetőjévé és miniszterelnökké.
== Miniszterelnöksége ==
Trudeau nem sokkal később kiírta a választásokat június 25-ére. A választási kampányán segített a személyes népszerűség korábban nem látott hulláma a (Lubor J. Zink újságíró által) „[[Trudeau-mánia|Trudeau-mániának]]” elnevezett jelenség<ref>Lubor J. Zink, Trudeaucracy, Toronto: Toronto Sun Publishing Ltd., 1972</ref>), melynek keretében fiatalok bandái csődültek Trudeau köré. A választás eredményét befolyásoló egyik ikonikus esemény annak előestéjén történt az évente megrendezett [[Saint-Jean-Baptiste nap]]i felvonuláson [[Montréal]]ban, amikor a felkelő [[québeci szeparatizmus|québeci szeparatisták]] köveket és üvegeket dobáltak az emelvény felé ahol Trudeau ült. Segédei azon kérését elutasítva, hogy vonuljon fedezékbe és székében maradt szembenézve a felkelőkkel, nem mutatva félelem jelét. A fiatal politikus képe amint ilyen bátorságról tesz tanúbizonyságot nagy hatással volt a kanadai népre és Trudeau megnyerte a másnap tartott választást.<ref>CBC Archives.[http://archives.cbc.ca/IDC-1-74-2192-13270/people/trudeau/clip7 The PM won't let 'em rain on his parade]. cbc.ca Television felvétele. Felvétel ideje: 1968. június 24.</ref><ref>Maclean's Magazine (April 6, 1998)[http://thecanadianencyclopedia.com/index.cfm?PgNm=TCE&Params=M1ARTM0011606 Trudeau, 30 Years Later]. The Canadian Encyclopedia,''Historica.''</ref>
Miniszterelnökként Trudeau támogatta a [[részvételi demokrácia|részvételi demokráciát]] mint Kanada „[[Igaz társadalom]]má” tételének módját. Élénken védte az újonnan bevezetett általános egészségügyi ellátást és a regionális fejlesztési programokat mint a társadalom igazságosabbá tételének módját. Több eljárásrendi reformot is bevezetetett a parlament és a
Az 1970-es [[októberi válság]] során, október 5-én a ''[[Front de libération du Québec]]'' (FLQ) elrabolta otthonából [[James Cross]] brit kereskedelmi konzult. Öt nappal később a québeci munkaügyi minisztert [[Pierre Laporte|Pierre Laportét]] is elrabolták (és később, október 17-én meggyilkolták). Trudeau válaszul életbe léptette a ''[[War Measures Act]]et'' ''(Törvény a háborús lépésekről)'' mely a kormánynak elsöprő letartóztatási és per nélküli fogva tartásra jogokkal ruházta fel. Bár ez a válasz még mindig vitás és erősen ellenezték olyan személyek is, mint [[Tommy Douglas]], a nyilvánosság részéről kevés ellenállás érte..<ref name = measures>Mount Allison University (2001). [http://www.mta.ca/about_canada/study_guide/debates/october_crisis.html The War Measures Act]. The Centre for Canadian Studies - Study Guides. Retrieved on: June 21, 2008.</ref> Trudeau elszánt nyilvános megjelenést mutatott a krízis során, arra a kérdésre, hogy milyen messzire menne el a terroristák megfékezésére azt válaszolta, „Csak figyeljenek!” ''(„Just watch me”)''.
Trudeau első éveire leginkább arról emlékeznek hogy bevezette a hivatalos [[kétnyelvűség]]et Kanadában. Trudeau régi céljaként ez a törvény kötelezte az összes szövetségi szolgáltatást hogy franciául és angolul is leérhető legyen. Ezek a lépések akkoriban nagyon vitásak voltak angol-Kanadában, de sikeresen elfogadták és végrehajtották őket.
57 ⟶ 55 sor:
1971. március 4-én a miniszterelnök Trudeau feleségül vette [[Margaret Trudeau|Margaret Sinclairt]], egy 22 éves nőt, aki 30 évvel volt fiatalabb nála, azonban később elváltak.
A külügyek terén Trudeau Kanadát megtartotta az Észak-Atlanti Szerződés Szervezetében ([[NATO]]) de gyakran vezetett önálló utat a nemzetközi kapcsolatokban. Felvette a diplomáciai kapcsolatokat [[Kína|Kínai Népköztársasággal]], megelőzve az [[Amerikai Egyesült Államok]]at, és látogatást tett [[Peking]]ben. [[Kuba]] és [[Fidel Castro]] barátjaként volt ismert. Egy bűnöző azt állította hogy 1974-ben a New York-i maffia tagjai felbérelték, hogy ölje meg Trudeau-t, remélve hogy Castro megjelenik a temetésen és ott megölhetik őt is. A tervet nyilvánvalóan elvetették később.<ref>{{cite news |first=Peter |last=Edwards |title=Confessions of a mobster: 'My job was to kill Pierre Trudeau' |url=http://www.thestar.com/News/Canada/article/290634|work=Toronto Star |publisher=Torstar |location=Toronto, Ontario |date=2008-01-03 |accessdate=2008-01-03
Az 1972-es választásokon Trudeau Liberális Pártja nyert, de [[kisebbségi kormány]]t tudtak csak alakítani, ahol a [[New Democratic Party]] volt az inga szára. Ez a kormány balra mozdult, beleértve a [[Petro-Canada]] energiaipari vállalat létrehozását.
74 ⟶ 72 sor:
== Visszatérés a hatalomra ==
A Liberális Párt 1980-as győzelme rámutatott egy éles földrajzi törésvonala az országban: a párt egy parlamenti helyet sem nyert [[Manitoba|Manitobától]] nyugatra. Trudeaunak [[Kanadai Szenátus|szenátorokat]] kellett kineveznie a kormányba hogy biztosítsa minden régió képviseletét.
A régóta lojalista [[Allan MacEachen]] által fémjelzett kemény költségvetések sora az 1980-as évek elején nem javított Trudeau gazdasági megítélését. Azonban kemény tárgyalások és mindkétoldali engedmények után Trudeau-nak sikerült egy bevétel megosztási megegyezést kötnie az energiáról [[Peter Lougheed]] [[Alberta (tartomány)|albertai]] miniszterelnökkel 1982-ben.<ref name="memoirs" />
Kanada számára két nagyon fontos esemény történt Pierre Trudeau legutolsó hivatali ideje során. Az első az [[1980-as québeci referendum|Québec szuverenitásáról szóló referendum]] bukása, melyet [[René Lévesque]] ''[[Parti Québécois]]-hoz'' tartozó kormánya hirdetett meg. A Trudeau és Levesque közötti viták során a kanadaiak két nagyon intelligens, jól érthető, kétnyelvű politikust láthattak, akik keserű ellentéteik ellenére is elszántak a demokratikus eljárás mellett.<ref>[http://www2.marianopolis.edu/quebechistory/docs/patriate/index.htm Exchange of correspondence between Pierre E. Trudeau and René Lévesque on the patriation of the Canadian constitution, 1981–1982]</ref> Trudeau egy új [[Québec (tartomány)|Québecre]]
Trudeau már megpróbálta a [[kanadai alkotmány]] kanadai törvénnyé tételét (a ''[[patriation]]t'') karrierje korábbi szakaszában is, de mindig a tartományi miniszterelnökök egyesített ellenállásába ütközött a módosítási formulával kapcsolatban. Miután azzal fenyegetőzött, hogy egyedül, önállóan hajtja végre a honosítást, egy [[Patriation Reference|Legfelsőbb Bírósági ítélet]] arra ösztönözte, hogy találkozzon még egyszer a miniszterelnökökkel. Trudeau-nak sikerült megállapodnia kilence miniszterelnökkel, Lévesque-kel azonban nem. Az új alkotmány [[Québec (tartomány)|Québec]] általi elutasítása folyamatos keserűség forrása lett a québeci és a szövetséges kormány között. Még így is a [[patriation]] sikeres volt, a ''[[Constitution Act, 1982]]''-öt ''(1982-es törvény az alkotmányról)'' [[II. Erzsébet brit királynő]] 1982. április 17-én kiáltotta ki. Ezt követően az eseményeket úgy kommentálta Trudeau a memoárjában, hogy:
Trudeau közvélemény-kutatási eredményei lecsúsztak az 1982-es [[patriation]] okozta lökés után és 1984 elejére a Liberális Párt egyértelmű nyeresége látszott ha Trudeau hivatalban marad. Február 29-én egy „hosszú séta után a havon”, Trudeau a lemondás mellett döntött, befejezve 15 éves miniszterelnökségét. Hivatalosan június 30-án vonult vissza.
97 ⟶ 95 sor:
== Házassága és gyermekei ==
1971. március 4-én Trudeau miniszterelnökként feleségül vette [[Margaret Trudeau|Margaret Sinclairt]], aki 22 évesen 30 évvel volt fiatalabb nála. A párnak három gyermeke született: [[Justin Trudeau|Justin]] (1971. december 25.), [[Alexandre Trudeau|Alexandre]] (Sacha) (1973. december 25.) és [[Michel Trudeau|Michel]] (1975. október 2. – 1998. november 13.).
== Spiritualitása ==
112 ⟶ 110 sor:
=== Alkotmányos örökség ===
Trudeau egyik legmaradandóbb öröksége a [[kanadai alkotmány]] 1982-es „honosítása” (a [[patriation]]) mely során kanadai törvénnyé tették az alkotmányt és elfogadták egy, az alkotmány kanadai módosítását lehetővé tevő módosítási eljárást és a [[Kanadai Jogok és Szabadságok Alapokmánya|Kanadai Jogok és Szabadságok Alapokmányát]]. Erre úgy tekintenek, mint a [[polgárjogok]] és szabadságok kiterjesztésére és az Alapokmány a „függetlenül” cikkelyt (''notwithstanding clause'' – az Alapokmány egy kitétele amely lehetővé teszi bizonyos más cikkelyek figyelmen kívül hagyását a tartományi törvényhozás során) leszámítva a kanadai értékek sarokköve lett a legtöbb kanadai számára. Az
A kanadai konzervatívok kritizálták az alkotmányt mert hiányzanak belőle a [[fékek és egyensúlyok]] rendszere egy olyan korban amikor a bíróságok egyre több hatalmat szereztek a képviseleti kormányzatokkal szemben. Azt állítják hogy ez túl nagy bírósági aktivitáshoz vezetett. A québeci nacionalisták is erősen kritizálták az alkotmányt, mert azt soha nem ratifikálta egyetlen québeci kormány sem és az nem biztosít [[Québec (tartomány)|Québec]] részére alkotmányos vétót.
132 ⟶ 130 sor:
=== Áttekintés ===
Trudeau nagyon elismert maradt sok kanadai szemében,<ref>[http://www.ekos.com/admin/articles/torstar-16-02-2002b.html "Trudeau tops 'greatest Canadian' poll."] Toronto Star, 2002-02-16. Retrieved: 2007-04-07.</ref>
Trudeau karizmáját és miniszterelnökként tanúsított magabiztosságát, a kanadai identitás felkarolását gyakran tartják népszerűsége forrásának. Az erős személyisége, ellenfelei megvetése és a kompromisszumokkal szembeni ellenszenv hozzájárultak ahhoz, hogy ahogy [[Michael Bliss]] történész íja „egyike legyen mindenidők legcsodáltabb és leginkább utált kanadai miniszterelnökének.”<ref>Bliss, M. [http://primeministers.ca/trudeau/intro.php "The Prime Ministers of Canada: Pierre Elliot Trudeau"] Seventh Floor Media. Retrieved: 2007-04-07.</ref> Trudeau-hoz hasonló választási sikereket egyedül [[Mackenzie King]]nek sikerült elérnie a 20. században. Összességében Trudeau kétségkívül egyike Kanada politikai történelmének legdominánsabb és leginkább átalakulást hozó egyéneinek.<ref>Whitaker, R. [http://www.thecanadianencyclopedia.com/index.cfm?PgNm=TCE&Params=A1ARTA0008141 "Trudeau, Pierre Elliot"] ''The Canadian Encyclopedia Historica.'' Retrieved: 2007-04-07.</ref><ref>Behiels, M.[http://www.uregina.ca/sipp/conference_2007/english/abstracts/Michael_Behiels_abstract.pdf "Competing Constitutional Paradigms:Trudeau versus the Premiers, 1968–1982"] Saskatchewan Institute of Public Policy. Regina, Saskatchewan. Retrieved: 2007-04-07.</ref>
157 ⟶ 155 sor:
* Trudeau a Királynő Kanadai Királyi Államtanácsának tagja lett 1967. április 4.<ref>[http://www.pco-bcp.gc.ca/default.asp?Language=E&page=informationresources&sub=privycouncilmembers&doc=pcmembershistlist-P-T_e.htm#T Canada Privy Council Office]—Members of the Queen's Privy Council for Canada, Version: February 6, 2006</ref>
* 1984
* 1985. június 24-én a [[Kanada Rend|Companion of the Order of Canada]] kitüntetést.<ref>{{cite web|url=http://www.gg.ca/honours/search-recherche/honours-desc.asp?lang=e&TypeID=orc&id=1688|archiveurl=http://web.archive.org/web/20071013073724/http://gg.ca/honours/search-recherche/honours-desc.asp?lang=e&TypeID=orc&id=1688|archivedate=2007-10-13|date=2005-09-27|title=Order of Canada|publisher=Governor General of Canada}}</ref>
* 1994. december 7-én a [[Canadian Heraldic Authority]] címert ajándékozott neki.<ref>[http://www.heraldry.ca/top_en/top_arms_primeMinisters.htm Royal Heraldry Society of Canada]—Arms of Canada's Prime Ministers</ref>
165 ⟶ 163 sor:
* Díszdoktorátust kapott a [[Duke Egyetem|Duke Universitytől]] 1974-ben.<ref>[http://www.jhfc.duke.edu/canadianstudies/ Duke University]—Center for Canadian Studies</ref>
* 1983–84-ben, megkapta az [[Albert Einstein Peace Prize]]-t ''(Albert Einstein Békedíj)'' a nukleáris fegyverzetcsökkentésért folytatott tárgyalásaiért.
* A [[Markham (Ontario)|Markhami]] középiskolát, [[Ontario|Ontarióban]] az ő tiszteletére nevezték el, hasonlóan a [[Winnipeg]]i
*
* [[Brit Columbia]] kormánya róla nevezte el a [[Mount Pierre Elliott Trudeau]] csúcsot a [[Cariboo-hegység]]ben 2006. június 10-én.<ref>{{cite web|url=http://www.cbc.ca/north/story/mount-trudeau-11232005.html|publisher=CBC|title=Mt. Trudeau named – but not in Yukon|date=2005-11-23|archiveurl=http://web.archive.org/web/20080512084350/www.cbc.ca/canada/north/story/2005/11/23/mount-trudeau-11232005.html|archivedate=2008-05-12}}</ref><ref>{{cite web|url=http://www.cbc.ca/north/story/mount-trudeau-11232005.html|publisher=CBC|title=Mount Trudeau to be officially named in June|date=2006-04-13|archiveurl=http://web.archive.org/web/20080513071924/www.cbc.ca/canada/british-columbia/story/2006/04/13/bc_trudeau20060413.html|archivedate=2008-05-13}}</ref> A csúcs a
* Trudeau két danos feketeövet kapott [[judo]]ból az ottawai Takahashi School of Martial Artstól.<ref>Takahashi, M. et all (2005). ''Mastering Judo''. USA: Human Kinetics.</ref>
177 ⟶ 175 sor:
=== Trudeau művei ===
* ''Memoirs''. Toronto: McClelland & Stewart, c1993. ISBN 0-7710-8588-5
* ''Towards a just society: the Trudeau years'', [[Tom Axworthy|Thomas S. Axworthy]]-vel, (szerk
* ''The Canadian Way: Shaping Canada's Foreign Policy 1968–1984'', Ivan Headdel
* ''Two innocents in Red China'',Jacques Héberttel 1960.
* '' Against the Current: Selected Writings''. Gerard Pelletier (szerk.)
* ''The Essential Trudeau''. Ron Graham, (szerk
* ''The asbestos strike.
* ''Pierre Trudeau Speaks Out on Meech Lake''. Donald J. Johnston, (szerk.). Toronto: General Paperbacks, 1990. ISBN 0-7736-7244-3
* ''Approaches to politics''. Introd. by Ramsay Cook. Prefatory note by Jacques Hébert. A francia ''Cheminements de la politique''-ról fordította:
* ''Underwater Man'', Joe Macinnisszel és Joseph B. Macinnisszel.
* ''Federalism and the French Canadians''. Bevezető: John T. Saywell. 1968
|