Wikipédia

„Pierre Trudeau” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
6. sor:
'''Joseph Philippe Pierre Yves Elliott Trudeau''' (általában '''Pierre Trudeau''' vagy '''Pierre Elliot Trudeau''' néven ismert, [[Montréal]], [[1919]]. [[október 18.]] – [[2000]]. [[szeptember 28.]]) [[Kanada]] tizenötödik miniszterelnöke volt [[1968]]. [[április 2.|április 2]]-től [[1979]]. [[június 4.|június 4]]-ig, és [[1980]]. [[március 3.|március 3]]-tól [[1984]]. [[június 30.|június 30]]-ig. Trudeau volt az első [[20. század]]ban született kanadai miniszterelnök.
 
Trudeau karizmatikus személyiség volt, aki az [[1960-as évek]] végétől az [[1980-as évek]] közepéig uralta a kanadai politikát és erős reakciókat váltott ki. „Értelem a szenvedély előtt” volt a jelmondata.<ref>Angolul: „Reason before passion.”{{cite news|url=http://query.nytimes.com/gst/fullpage.html?res=9D03E0DD163DF93AA1575AC0A9669C8B63&sec=&spon=&pagewanted=all |publisher=New York Times |title=Pierre Trudeau Is Dead at 80; Dashing Fighter for Canada |first=Michael T. |last=Kaufman |date=September 29, 2000 |accessdate=2008-06-25}}</ref> „Még mindig kísért minket” írta róla [[Christian McCall]] és [[Stephen Clarkson]] életrajzíró 1990-ben.<ref>{{cite book|author=Clarkson, S.|coauthors=C. McCall|year=1990|title=Trudeau and Our Times, Volume 1: The Magnificent Obsession.|publisher= McClelland & Stewart|isbn=ISBN 978-0-7710-5414-3}}</ref> Csodálói dicsérik intellektusát,<ref>Mallick, Heather (September 30, 2000).[http://www.theglobeandmail.com/series/trudeau/hmallick_sep30.htmlTrudeau made intellect interesting]. Pierre Elliott Trudeau: 1919-2000. ''The Globe and Mail.''Retrieved on: October 9, 2008.</ref> politikai éleselméjűségét a nemzeti egység megőrzésében és a [[Kanadai Jogok és Szabadságok Alapokmánya|Kanadai Jogok és Szabadságok Alapokmányának]] megteremtéséért [[Kanada alkotmánya|Kanada alkotmányán]] belül.<ref>{{cite web|archiveurl=http://web.archive.org/web/20080205083907/http://www.theglobeandmail.com/series/trudeau/elements.html|archivedate=2008-02-05|date=2000-9-29|title=The elements that made Pierre Trudeau great|work=The Globe and Mail|url=http://www.theglobeandmail.com/series/trudeau/elements.html}}</ref> Kritikusai arroganciával, rossz gazdasági vezetéssel és azzal vádolják, hogy indokolatlanul előnyben részesítette a szövetségi kormányzat hatalmát a tartományokéival szemben.<ref>Fortin, Pierre (October 9, 2000). [http://www.theglobeandmail.com/series/trudeau/grosuc_oct9.html Grounds for success]. Pierre Elliott Trudeau: 1919-2000. ''The Globe and Mail.'' Retrieved on: October 9, 2008.</ref> Ettől függetlenül Trudeau-nak elvitathatatlan szerepe volt Kanada újradefiniálásában.
írta róla [[Christian McCall]] és [[Stephen Clarkson]] életrajzíró 1990-ben.<ref>{{cite book|author=Clarkson, S.|coauthors=C. McCall|year=1990|title=Trudeau and Our Times, Volume 1: The Magnificent Obsession.|publisher= McClelland & Stewart|isbn=ISBN 978-0-7710-5414-3}}</ref> Csodálói dicsérik intellektusát,<ref>Mallick, Heather (September 30, 2000).[http://www.theglobeandmail.com/series/trudeau/hmallick_sep30.htmlTrudeau made intellect interesting]. Pierre Elliott Trudeau: 1919-2000. ''The Globe and Mail.''Retrieved on: October 9, 2008.</ref> politikai éleselméjűségét a nemzeti egység megőrzésében és a [[Kanadai Jogok és Szabadságok Alapokmánya|Kanadai Jogok és Szabadságok Alapokmányának]] megteremtéséért [[Kanada alkotmánya|Kanada alkotmányán]] belül.<ref>{{cite web|archiveurl=http://web.archive.org/web/20080205083907/http://www.theglobeandmail.com/series/trudeau/elements.html|archivedate=2008-02-05|date=2000-9-29|title=The elements that made Pierre Trudeau great|work=The Globe and Mail|url=http://www.theglobeandmail.com/series/trudeau/elements.html}}
</ref> Kritikusai arroganciával, rossz gazdasági vezetéssel és azzal vádolják, hogy indokolatlanul előnyben részesítette a szövetségi kormányzat hatalmát a tartományokéival szemben.<ref>Fortin, Pierre (October 9, 2000). [http://www.theglobeandmail.com/series/trudeau/grosuc_oct9.html Grounds for success]. Pierre Elliott Trudeau: 1919-2000. ''The Globe and Mail.'' Retrieved on: October 9, 2008.</ref> Ettől függetlenül Trudeau-nak elvitathatatlan szerepe volt Kanada újradefiniálásában.
 
Trudeau vezette át az országot történelmének néhány legviharosabb időszakán és gyakran állt viták középpontjában. Hivalkodó viselkedéséről is ismert volt, hírességekkel járt, megvádolták ülés közbeni [[fuddle duddle|káromkodással]] a [[Kanadai Képviselőház]]ban, és egyszer egy [[piruett]]et írt le [[II. Erzsébet brit királynő]] háta mögött.
14 ⟶ 12 sor:
== Fiatalkora ==
 
[[Montréal]]ban született, apja [[Charles-Émile Trudeau]], francia–kanadia üzletember és ügyvéd, édesanyja a francia és skót származású Grace Elliott volt. Volt egy nővére Suzette és egy öccse, Charles Jr. (Tip); egész életében közeli kapcsolatban maradt testvéreivel. A családja meggazdagodott mire Trudeau tinédzserkorába ért, amikor az apja eladta jól menő benzinkút vállalkozását az Imperial Oil társaságnak.<ref>{{cite news|url=http://www.theglobeandmail.com/series/trudeau/ambulant.html |publisher=Globe and Mail |work=Pierre Elliott Trudeau: 1919–2000 |title=Ambulant life made him one-of-a-kind |first=Donn |last=Downey |date=September 30, 2000 |accessdate=2006-12-05}}</ref> Trudeau a rangos [[Collège Jean-de-Brébeuf]]-be (egy francia [[jezsuita]] magániskola) járt ahol a [[québeci nacionalizmus]]sal került kapcsolatba. Trudeau apja Pierre tízes éveinek a közepén halt meg, mely mélyen megrázta őt és a családját is. Perre közel maradt anyjához élete végéig.<ref name="memoirs" />
 
Régi barátja és kollégája [[Marc Lalonde]] szerint a kortárs, az egyház által befolyásolt diktátorságok, mint [[António de Oliveira Salazar]] [[Portugália|Portugáliában]] és [[Francisco Franco|Francisco Francóé]] [[Spanyolország]]ban, [[Henri Philippe Pétain|Pétain marsalléval]] egyetemben példaképként szolgáltak sok [[Québec (település)|québeci]] elit [[jezsuita]] iskolában nevelkedett fiatal értelmiséginek. Lalonde szerint Trudeau későbbi intellektuális fejlődése egy „intellektuális forradalmárrá, létesítmény ellenes harcossá a szakszervezetek érdekében és a vallási szabadság támogatójává” Québec elhagyása utáni élményeinek köszönhető, amikor az Egyesült Államokban, Franciaországban és Angliában tanult és beutazta a világot. Ezek a tapasztalatok segítették elszakadni a jezsuita hatástól és tanulmányozni az olyan filozófusokat, mint a francia [[Jacques Maritain]] és [[Emmanuel Mounier]], vagy [[John Locke]] és [[David Hume]].<ref>{{cite news |work=Globe and Mail |title=Closest friends surprised by Trudeau revelations |date=April 8, 2006 |url=http://www.theglobeandmail.com/servlet/story/LAC.20060408.TRUDEAU08/TPStory/?query=Pierre+Trudeau+Hugh+Winsor |format=fee required |first=Hugh |last=Winsor |pages=A6 |accessdate=2006-12-05}}</ref>
21 ⟶ 19 sor:
Trudeau a [[Université de Montréal]]on ''(Montréali egyetem)'' szerzett jogi diplomát 1943-ban; tanulmányai során besorozták a hadseregbe, mint több ezer másik kanadai férfit is a [[National Resources Mobilization Act]] ''(Nemzeti készletek mozgósításáról szóló törvény)'' keretében. Csatlakozott a kanadai tisztképző alakulathoz ''(Canadian Officers's Training Corps)'' ahol a többi besorozottal szolgált Kanadában, tengerentúli bevetésre nem alkalmazhatták őket egészen az [[1944-es sorozási válság]]ig. Trudeau azt mondta, hogy részt kívánt volna venni a [[második világháború]]ban, de úgy hitte ezzel hátat fordított volna a québeci lakosságnak akiket szerinte elárult a [[William Lyon Mackenzi King|Mackenzie King]]-kormány. Trudeau a sorozás ellenességére és a háborúval kapcsolatos kétségeire az 1993-as ''Memoirs'' című memoárjában reflektált: „Szóval háború volt? Nehéz ügy... ha francia kanadai voltál Montréalban az 1940-es évek elején, nem hitted automatikusan hogy ez egy [[igaz háború]] volt... általában úgy gondoltunk erre a háborúra mint a szuperhatalmak közti verseny eldöntésére.”<ref>Angolul: „So there was a war? Tough... if you were a French Canadian in Montréal in the early 1940s, you did not automatically believe that this was a just war... we tended to think of this war as a settling of scores among the superpowers.” – {{cite book|last=Trudeau|first=Pierre Elliot|title=Memoirs|publisher=McClelland & Stewart|year=1993}}</ref>
 
1942-ben az [[outremont]]-i időközi választáson a sorozásellenes jelölt, [[Jean Drapeau]] (később Montréal polgármestere) mellett kampányolt, és később fegyelmezetlenség miatt kizárták a tisztképző alakulatból. A [[National Archives of Canada]] ''(Kanadai Nemzeti Archívum)'' a kanadai miniszterelnököket ábrázoló életrajzi szkeccseiben bemutat egy a háború során történt esetet Trudeau és barátai [[Porosz Királyság|porosz]] egyenruhákban a hozzájuk tartozó tüskés acél sisakokkal motoroztak.<ref>{{cite news |work=National Archives of Canada, Canada's Prime Ministers, 1867–1994: Biographies and Anecdotes |title=Anecdote: A prime minister in disguise |year=1994 |url=http://www.collectionscanada.ca/primeministers/h4-3382-e.html}}</ref>
 
A háború után Trudeau külföldön folytatta tanulmányait, politikai gazdaságtanból szerzett mesterdiplomát a [[Harvard Egyetem|Harvardon]], majd 1947-ben a [[párizs]]i [[Institut d'études politiques de Paris]]-ban, végül a [[doktorátus]] eléréséhez a [[London School of Economics]]on tanult tovább, de diplomamunkáját nem fejezte be.<ref>{{cite book|title=Citizen of the World: The Life of Pierre Elliott Trudeau'|volume= 1|author=John English|year= 2006}}</ref>
34 ⟶ 32 sor:
1949-től 1951-ig Trudeau rövid ideig [[Ottawa|Ottawában]] dolgozott [[Louis St. Laurent]] Liberális párti miniszterelnök [[Privy Council Office]]-ában ''(Királyi Államtanács Hivatala, kb. a miniszterelnöki hivatalnak felel meg)'' mint gazdaságpolitikai tanácsadó. A memoárjaiban azt írja, hogy ezt az időszakot nagyon hasznosnak találta később, amikor belépett a politikába és hogy [[Norman Robertson]] magas rangú köztisztviselő sikertelenül próbálta meggyőzni, hogy maradjon továbbra is.
 
A [[szocialista]] értékei és közli kapcsolatai a [[Co-operative Commonwealth Federation]] (CCF) párthoz köthető értelmiségiekkel (köztük [[Frank Scott]], [[Eugene Forsey]], [[Michael Oliver]] és [[Charles Taylor]]) hatására támogatója és tagja lett ennek a szövetségi [[szociáldemokrata]] pártnak az 1950-es években.<ref>{{cite book |author=John English|title=Citizen of the World |isbn = 978-0-676-97521-5 (0-676-97521-6) |publisher= Knopf Canada|pages=364|date=2006-10-06}}</ref> Ezen kapcsolatok ellenére amikor Trudeau belépett a szövetségi politikai életbe az 1960-as években a [[Liberális Párt (Kanada)|Liberális Párthoz]] csatlakozott és nem a CCF-hez (melyet ekkor már [[New Democratic Party]]nak (NDP, ''Új Demokrata Párt'') hívtak). Ezt több tényezővel magyarázzák: (1) Trudau úgy érezte, hogy az NDP nem szerezhet hatalmat, mert [[Tommy Douglas]] képtelen megnyerni a Québeci választókat, (2) kétsége voltak a kanadai szocialist központosító törekvéseivel szemben (ő egy decentralizáltabb hozzáállást részesített előnyben) és (3) [[kanada alkotmánya]] és [[Québec (tartomány)|Québec]] szerepe Kanadában kapcsán komoly különbség volt Trudeau hozzáállása és az NDP „két nemzet” elképzelése között.<ref>{{cite book |author=John English|title=Citizen of the World |isbn = 978-0-676-97521-5 (0-676-97521-6) |publisher=Knopf Canada|pages=364,365|date=2006-10-06}}</ref>
Az 1993-ban kiadott memoárjaiban Trudeau azt írja, hogy az 1950-es években szeret volna a Montréali egyetemen tanítani, de [[Maurice Duplesis]], Québec akkori miniszterelnöke háromszor is tiltólistára tette. [[James Corry]] felajánlott neki egy politikatudományi oktató pozíciót a Queen's Egyetemen, de Trudeau elutasította mert Québecben szerett volna tanítani (a Queen's [[Ontario|Ontarióban]] található).<ref>{{cite book|title=Memoirs|author=Pierre Elliott Trudeau|location=Toronto |year=1993|publisher=McClelland & Stewart|pages=63–64}}</ref> Az 1950-es években az [[Amerikai Egyesült Államok]] tiltólistára tette és megtiltotta neki a belépést az országba mert részt vett egy [[moszkva]]i konferencián és mert előfizetett több baloldali kiadványra. Trudeau később fellebbezett a tiltás ellen, amit fel is oldottak.
 
== Jogprofesszor, belépés a politikába ==
43 ⟶ 41 sor:
 
== Igazságügy-miniszter és vezetőjelöltség ==
Igazságügy-miniszterként Pierre Trudeau volt a felelős a jelentős [[Criminal Law Amendment Act, 1968-69]] ''(1968–1969-es Büntetőjogot módosító törvény)'' bemutatásáért, mely „[[salátatörvény]]ként” többek közt tartalmazta a beleegyező felnőttek közti [[homoszexuális]] aktusok dekriminalizációját, a [[lottózó]]k, a [[fogamzásgátlás]] és [[abortusz]] legalizálását, új [[fegyverbirtoklás]]i korlátozásokat és a feltételezett ittas vezetőkön az [[alkoholszonda]] alkalmazásának engedélyezését. Trudeau úgy vette védelmébe a törvényjavaslatot a riporterek előtt, hogy kijelentette „az államnak nincs keresnivalója a nemzet hálószobáiban”, hozzátéve, hogy „ami felnőttek közt a magánszférában történik nem érdekli a Büntetőtörvénykönyvet.”<ref>Angolul: „there's no place for the state in the bedrooms of the nation” és „what's done in private between adults doesn't concern the Criminal Code.” – {{cite web|url=http://archives.cbc.ca/politics/rights_freedoms/topics/538/|title=Trudeau's Omnibus Bill: Challenging Canadian Taboos |medium=TV clip |publisher=[[Canadian Broadcasting Corporation|CBC]] |location=Canada |date=1967-12-21}}</ref> Trudeau szintén liberalizálta a [[válás]]sal kapcsolatos törvényeket és nézeteltérései akadtak [[Daniel Johnson, Sr.]] [[québeci miniszterelnök]]kel az alkotmányos tárgyalások során.
Kanada centenáriumának, 1967-nek a végén Pearson miniszterelnök bejelentette lemondási szándékát és Trudeau-t meggyőzték, hogy induljon a Liberális Párt vezető tisztségéért. Energetikus kampánya nagy média érdeklődést keltett és mobilizált illetve inspirált sok fiatalt, akik a 48 éves Trudeau-t egy generációs váltás szimbólumának tekintették. A vezetőválasztó gyűlésre érkezve Trudeau volt a mezőny élén és egyben a kanadai nagyözönség által egyértelműen favorizált jelölt is. Sokaknak a Liberális Párton belül azonban továbbra is kétségei voltak vele szemben. Lévén, hogy csak 1965-en lépett be a pártba még mindig kívülállónak tekintették. Sokan túl radikálisnak és szókimondónak látták. Néhány nézetét, különösen a válásról, abortuszról és homoszexualitásról, ellenezte a párt jelentős konzervatív szárnya. Ennek ellenére az 1968 áprilisában megtartott vezetőválasztó konvención Trudeau-t választották a párt vezetőjének, a delegáltak 51%-nak a támogatásával. A legyőzöttek közt voltak olyan régóta szolgáló liberálisok mint [[Paul Martin St.]], [[Robert Winters]]és [[Paul Hellyer]]. Trudeau-t két héttel később, április 20-án iktatták be a Liberális Párt vezetőjévé és miniszterelnökké.
 
== Miniszterelnöksége ==
Trudeau nem sokkal később kiírta a választásokat június 25-ére. A választási kampányán segített a személyes népszerűség korábban nem látott hulláma a (Lubor J. Zink újságíró által) „[[Trudeau-mánia|Trudeau-mániának]]” elnevezett jelenség<ref>Lubor J. Zink, Trudeaucracy, Toronto: Toronto Sun Publishing Ltd., 1972</ref>), melynek keretében fiatalok bandái csődültek Trudeau köré. A választás eredményét befolyásoló egyik ikonikus esemény annak előestéjén történt az évente megrendezett [[Saint-Jean-Baptiste nap]]i felvonuláson [[Montréal]]ban, amikor a felkelő [[québeci szeparatizmus|québeci szeparatisták]] köveket és üvegeket dobáltak az emelvény felé ahol Trudeau ült. Segédei azon kérését elutasítva, hogy vonuljon fedezékbe és székében maradt szembenézve a felkelőkkel, nem mutatva félelem jelét. A fiatal politikus képe amint ilyen bátorságról tesz tanúbizonyságot nagy hatással volt a kanadai népre és Trudeau megnyerte a másnap tartott választást.<ref>CBC Archives.[http://archives.cbc.ca/IDC-1-74-2192-13270/people/trudeau/clip7 The PM won't let 'em rain on his parade]. cbc.ca Television felvétele. Felvétel ideje: 1968. június 24.</ref><ref>Maclean's Magazine (April 6, 1998)[http://thecanadianencyclopedia.com/index.cfm?PgNm=TCE&Params=M1ARTM0011606 Trudeau, 30 Years Later]. The Canadian Encyclopedia,''Historica.''</ref>
Miniszterelnökként Trudeau támogatta a [[részvételi demokrácia|részvételi demokráciát]] mint Kanada „[[Igaz társadalom]]má” tételének módját. Élénken védte az újonnan bevezetett általános egészségügyi ellátást és a regionális fejlesztési programokat mint a társadalom igazságosabbá tételének módját. Több eljárásrendi reformot is bevezetetett a parlament és a LiberáisLiberális pártválasztmány üléseinek hatékonyabbá tételére és jelentősen megnövelte a miniszterelnöki hivatal méretét és szerepét.<ref name="memoirs" />
 
Az 1970-es [[októberi válság]] során, október 5-én a ''[[Front de libération du Québec]]'' (FLQ) elrabolta otthonából [[James Cross]] brit kereskedelmi konzult. Öt nappal később a québeci munkaügyi minisztert [[Pierre Laporte|Pierre Laportét]] is elrabolták (és később, október 17-én meggyilkolták). Trudeau válaszul életbe léptette a ''[[War Measures Act]]et'' ''(Törvény a háborús lépésekről)'' mely a kormánynak elsöprő letartóztatási és per nélküli fogva tartásra jogokkal ruházta fel. Bár ez a válasz még mindig vitás és erősen ellenezték olyan személyek is, mint [[Tommy Douglas]], a nyilvánosság részéről kevés ellenállás érte..<ref name = measures>Mount Allison University (2001). [http://www.mta.ca/about_canada/study_guide/debates/october_crisis.html The War Measures Act]. The Centre for Canadian Studies - Study Guides. Retrieved on: June 21, 2008.</ref> Trudeau elszánt nyilvános megjelenést mutatott a krízis során, arra a kérdésre, hogy milyen messzire menne el a terroristák megfékezésére azt válaszolta, „Csak figyeljenek!” ''(„Just watch me”)''. Öt FLQ terroristát [[Kuba|Kubába]] repítettek 1970-ben egy megállapodás keretében James Cross életéért cserébe, de végül az összes tagot letartóztatták. Az öt Kubába repített FLQ-tagot akkor amikor évekkel később visszatértek Kanadába.<ref>Munroe, Susan.[http://canadaonline.about.com/cs/octobercrisis/a/octobercrisistl.htm October Crisis Timeline: Key Events in the October Crisis in Canada]. About.com.</ref>
Trudeau első éveire leginkább arról emlékeznek hogy bevezette a hivatalos [[kétnyelvűség]]et Kanadában. Trudeau régi céljaként ez a törvény kötelezte az összes szövetségi szolgáltatást hogy franciául és angolul is leérhető legyen. Ezek a lépések akkoriban nagyon vitásak voltak angol-Kanadában, de sikeresen elfogadták és végrehajtották őket.
 
57 ⟶ 55 sor:
1971. március 4-én a miniszterelnök Trudeau feleségül vette [[Margaret Trudeau|Margaret Sinclairt]], egy 22 éves nőt, aki 30 évvel volt fiatalabb nála, azonban később elváltak.
 
A külügyek terén Trudeau Kanadát megtartotta az Észak-Atlanti Szerződés Szervezetében ([[NATO]]) de gyakran vezetett önálló utat a nemzetközi kapcsolatokban. Felvette a diplomáciai kapcsolatokat [[Kína|Kínai Népköztársasággal]], megelőzve az [[Amerikai Egyesült Államok]]at, és látogatást tett [[Peking]]ben. [[Kuba]] és [[Fidel Castro]] barátjaként volt ismert. Egy bűnöző azt állította hogy 1974-ben a New York-i maffia tagjai felbérelték, hogy ölje meg Trudeau-t, remélve hogy Castro megjelenik a temetésen és ott megölhetik őt is. A tervet nyilvánvalóan elvetették később.<ref>{{cite news |first=Peter |last=Edwards |title=Confessions of a mobster: 'My job was to kill Pierre Trudeau' |url=http://www.thestar.com/News/Canada/article/290634|work=Toronto Star |publisher=Torstar |location=Toronto, Ontario |date=2008-01-03 |accessdate=2008-01-03 }}</ref>
 
Az 1972-es választásokon Trudeau Liberális Pártja nyert, de [[kisebbségi kormány]]t tudtak csak alakítani, ahol a [[New Democratic Party]] volt az inga szára. Ez a kormány balra mozdult, beleértve a [[Petro-Canada]] energiaipari vállalat létrehozását.
74 ⟶ 72 sor:
 
== Visszatérés a hatalomra ==
A Liberális Párt 1980-as győzelme rámutatott egy éles földrajzi törésvonala az országban: a párt egy parlamenti helyet sem nyert [[Manitoba|Manitobától]] nyugatra. Trudeaunak [[Kanadai Szenátus|szenátorokat]] kellett kineveznie a kormányba hogy biztosítsa minden régió képviseletét. A [[National Energy Program]] (NEP, ''Nemzeti Energiaprogram'') bevezetése óriási ellenállást váltott ki a nyugati tartományokban és növelte a „[[nyugati elidegenedés]]t.”
A régóta lojalista [[Allan MacEachen]] által fémjelzett kemény költségvetések sora az 1980-as évek elején nem javított Trudeau gazdasági megítélését. Azonban kemény tárgyalások és mindkétoldali engedmények után Trudeau-nak sikerült egy bevétel megosztási megegyezést kötnie az energiáról [[Peter Lougheed]] [[Alberta (tartomány)|albertai]] miniszterelnökkel 1982-ben.<ref name="memoirs" />
 
Kanada számára két nagyon fontos esemény történt Pierre Trudeau legutolsó hivatali ideje során. Az első az [[1980-as québeci referendum|Québec szuverenitásáról szóló referendum]] bukása, melyet [[René Lévesque]] ''[[Parti Québécois]]-hoz'' tartozó kormánya hirdetett meg. A Trudeau és Levesque közötti viták során a kanadaiak két nagyon intelligens, jól érthető, kétnyelvű politikust láthattak, akik keserű ellentéteik ellenére is elszántak a demokratikus eljárás mellett.<ref>[http://www2.marianopolis.edu/quebechistory/docs/patriate/index.htm Exchange of correspondence between Pierre E. Trudeau and René Lévesque on the patriation of the Canadian constitution, 1981–1982]</ref> Trudeau egy új [[Québec (tartomány)|Québecre]] vonatkozó alkotmányos megállapodást ígért, ha az a Kanadában maradás mellett dönt, és a szuverenitásra nemet mondó oldal győzött a szavazatok körülbelül 60%-valával.
 
Trudeau már megpróbálta a [[kanadai alkotmány]] kanadai törvénnyé tételét (a ''[[patriation]]t'') karrierje korábbi szakaszában is, de mindig a tartományi miniszterelnökök egyesített ellenállásába ütközött a módosítási formulával kapcsolatban. Miután azzal fenyegetőzött, hogy egyedül, önállóan hajtja végre a honosítást, egy [[Patriation Reference|Legfelsőbb Bírósági ítélet]] arra ösztönözte, hogy találkozzon még egyszer a miniszterelnökökkel. Trudeau-nak sikerült megállapodnia kilence miniszterelnökkel, Lévesque-kel azonban nem. Az új alkotmány [[Québec (tartomány)|Québec]] általi elutasítása folyamatos keserűség forrása lett a québeci és a szövetséges kormány között. Még így is a [[patriation]] sikeres volt, a ''[[Constitution Act, 1982]]''-öt ''(1982-es törvény az alkotmányról)'' [[II. Erzsébet brit királynő]] 1982. április 17-én kiáltotta ki. Ezt követően az eseményeket úgy kommentálta Trudeau a memoárjában, hogy: „Mindig azt mondtam, hogy három nőnek köszönhetjük, hogy végül sikerült megreformálni az alkotmányunk. A királynő, aki kedvező volt, [[Margaret Thatcher]], aki mindent megtett amit a parlamentünk kért tőle és [[Jean Casselman Wadds|Jean Wadds]], aki nagyon jól képviselte Kanada érdekeit Londonban... A királynő támogatta a kísérletemet az alkotmány megreformálására. Mindig nagy hatással volt rám nem csak a jóindulat, amit nyilvánosan mutat, de a bölcsesség is amit a magánbeszélgetés során mutatott ki.”<ref>Angolul:„I always said it was thanks to three women that we were eventually able to reform our Constitution. The Queen, who was favourable, Margaret Thatcher, who undertook to do everything that our Parliament asked of her, and Jean Wadds, who represented the interests of Canada so well in London... The Queen favoured my attempt to reform the Constitution. I was always impressed not only by the grace she displayed in public at all times, but by the wisdom she showed in private conversation.” – {{cite book|title=Memoirs|author=Pierre Elliott Trudeau|location=Toronto|year=1993|publisher= McClelland & Stewart}}</ref>
 
Trudeau közvélemény-kutatási eredményei lecsúsztak az 1982-es [[patriation]] okozta lökés után és 1984 elejére a Liberális Párt egyértelmű nyeresége látszott ha Trudeau hivatalban marad. Február 29-én egy „hosszú séta után a havon”, Trudeau a lemondás mellett döntött, befejezve 15 éves miniszterelnökségét. Hivatalosan június 30-án vonult vissza.
97 ⟶ 95 sor:
== Házassága és gyermekei ==
 
1971. március 4-én Trudeau miniszterelnökként feleségül vette [[Margaret Trudeau|Margaret Sinclairt]], aki 22 évesen 30 évvel volt fiatalabb nála. A párnak három gyermeke született: [[Justin Trudeau|Justin]] (1971. december 25.), [[Alexandre Trudeau|Alexandre]] (Sacha) (1973. december 25.) és [[Michel Trudeau|Michel]] (1975. október 2. – 1998. november 13.). A pár óriási médiafigyelmet kapott a szintén nagy nyilvánosságot élvező különköltözésükig 1977-ben. Amikor a válásuk végleges lett 1984-ben, Trudeau vált az első egyedülálló szülővé vált miniszterelnökké. 1991-ben Trudeau újra gyermeket nemzett [[Deborah Coyne]]-nal, és megszületett első és egyetlen lánya Sarah. Trudeau nem vette el feleségül Coyne-t.
 
== Spiritualitása ==
112 ⟶ 110 sor:
 
=== Alkotmányos örökség ===
Trudeau egyik legmaradandóbb öröksége a [[kanadai alkotmány]] 1982-es „honosítása” (a [[patriation]]) mely során kanadai törvénnyé tették az alkotmányt és elfogadták egy, az alkotmány kanadai módosítását lehetővé tevő módosítási eljárást és a [[Kanadai Jogok és Szabadságok Alapokmánya|Kanadai Jogok és Szabadságok Alapokmányát]]. Erre úgy tekintenek, mint a [[polgárjogok]] és szabadságok kiterjesztésére és az Alapokmány a „függetlenül” cikkelyt (''notwithstanding clause'' – az Alapokmány egy kitétele amely lehetővé teszi bizonyos más cikkelyek figyelmen kívül hagyását a tartományi törvényhozás során) leszámítva a kanadai értékek sarokköve lett a legtöbb kanadai számára. Az Alapokmány egyben az utolsó lépést jelentette Trudeau liberális elképzelésében melyben egy független, nacionalista Kanadát szeretett volna mely az alapvető emberi jogokon és a személyes szabadságok és a nyelvi és kulturális kisebbségek védelmén alapul. Az Alapokmányra épített bírósági ügyek hozzájárultak a női egyenjogúság ügyéhez, francia iskolai vezetőségek kialakításához [[Alberta (tartomány)|Alberta]] és [[Saskatchewan (tartomány)|Saskatchewan]] tartományban és az [[azonos neműek házassága|azonos neműek házasságának]] bevezetéséhez egész Kanadában. A [[Constitution Act, 1982]] ''(1982-es törvény az alkotmányról)'' 35-ös cikkelye tisztázta az őslakosok és az egyenlőségre vonatkozó jogokat, beleértve a [[meszticek]] korábban megtagadott őslakos jogainak létrehozását. Az egyenlőségi jogokkal foglalkozó 15-ös cikkelyt alkalmazták a társadalmi egyenlőségek és a kisebbségi népcsoportok megkülönböztetésének orvoslására. Az Alapokmány közvetlen és közvetett hatásai a kanadai élet szinte minden aspektusát befolyásolt és a „függetlenül” cikkelyt ritkán alkalmazták.
 
A kanadai konzervatívok kritizálták az alkotmányt mert hiányzanak belőle a [[fékek és egyensúlyok]] rendszere egy olyan korban amikor a bíróságok egyre több hatalmat szereztek a képviseleti kormányzatokkal szemben. Azt állítják hogy ez túl nagy bírósági aktivitáshoz vezetett. A québeci nacionalisták is erősen kritizálták az alkotmányt, mert azt soha nem ratifikálta egyetlen québeci kormány sem és az nem biztosít [[Québec (tartomány)|Québec]] részére alkotmányos vétót.
132 ⟶ 130 sor:
 
=== Áttekintés ===
Trudeau nagyon elismert maradt sok kanadai szemében,<ref>[http://www.ekos.com/admin/articles/torstar-16-02-2002b.html "Trudeau tops 'greatest Canadian' poll."] Toronto Star, 2002-02-16. Retrieved: 2007-04-07.</ref> ugyanakkor az idő múlása csak keveset enyhített az ellenfelei közt támasztott ellenszenvből.
 
Trudeau karizmáját és miniszterelnökként tanúsított magabiztosságát, a kanadai identitás felkarolását gyakran tartják népszerűsége forrásának. Az erős személyisége, ellenfelei megvetése és a kompromisszumokkal szembeni ellenszenv hozzájárultak ahhoz, hogy ahogy [[Michael Bliss]] történész íja „egyike legyen mindenidők legcsodáltabb és leginkább utált kanadai miniszterelnökének.”<ref>Bliss, M. [http://primeministers.ca/trudeau/intro.php "The Prime Ministers of Canada: Pierre Elliot Trudeau"] Seventh Floor Media. Retrieved: 2007-04-07.</ref> Trudeau-hoz hasonló választási sikereket egyedül [[Mackenzie King]]nek sikerült elérnie a 20. században. Összességében Trudeau kétségkívül egyike Kanada politikai történelmének legdominánsabb és leginkább átalakulást hozó egyéneinek.<ref>Whitaker, R. [http://www.thecanadianencyclopedia.com/index.cfm?PgNm=TCE&Params=A1ARTA0008141 "Trudeau, Pierre Elliot"] ''The Canadian Encyclopedia Historica.'' Retrieved: 2007-04-07.</ref><ref>Behiels, M.[http://www.uregina.ca/sipp/conference_2007/english/abstracts/Michael_Behiels_abstract.pdf "Competing Constitutional Paradigms:Trudeau versus the Premiers, 1968–1982"] Saskatchewan Institute of Public Policy. Regina, Saskatchewan. Retrieved: 2007-04-07.</ref>
157 ⟶ 155 sor:
 
* Trudeau a Királynő Kanadai Királyi Államtanácsának tagja lett 1967. április 4.<ref>[http://www.pco-bcp.gc.ca/default.asp?Language=E&page=informationresources&sub=privycouncilmembers&doc=pcmembershistlist-P-T_e.htm#T Canada Privy Council Office]—Members of the Queen's Privy Council for Canada, Version: February 6, 2006</ref>
* 1984.-ben megkapta a [[Order of the Companions of Honour|Companion of Honour]] kitüntetést.
* 1985. június 24-én a [[Kanada Rend|Companion of the Order of Canada]] kitüntetést.<ref>{{cite web|url=http://www.gg.ca/honours/search-recherche/honours-desc.asp?lang=e&TypeID=orc&id=1688|archiveurl=http://web.archive.org/web/20071013073724/http://gg.ca/honours/search-recherche/honours-desc.asp?lang=e&TypeID=orc&id=1688|archivedate=2007-10-13|date=2005-09-27|title=Order of Canada|publisher=Governor General of Canada}}</ref>
* 1994. december 7-én a [[Canadian Heraldic Authority]] címert ajándékozott neki.<ref>[http://www.heraldry.ca/top_en/top_arms_primeMinisters.htm Royal Heraldry Society of Canada]—Arms of Canada's Prime Ministers</ref>
165 ⟶ 163 sor:
* Díszdoktorátust kapott a [[Duke Egyetem|Duke Universitytől]] 1974-ben.<ref>[http://www.jhfc.duke.edu/canadianstudies/ Duke University]—Center for Canadian Studies</ref>
* 1983–84-ben, megkapta az [[Albert Einstein Peace Prize]]-t ''(Albert Einstein Békedíj)'' a nukleáris fegyverzetcsökkentésért folytatott tárgyalásaiért.
* A [[Markham (Ontario)|Markhami]] középiskolát, [[Ontario|Ontarióban]] az ő tiszteletére nevezték el, hasonlóan a [[Winnipeg]]i [[Collège Pierre-Elliott-Trudeau]]-hoz.
* 200042004. január elsejei hatállyal a montréali reptér felvette a [[Montréal-Pierre Elliott Trudeau International Airport]] nevet.
* [[Brit Columbia]] kormánya róla nevezte el a [[Mount Pierre Elliott Trudeau]] csúcsot a [[Cariboo-hegység]]ben 2006. június 10-én.<ref>{{cite web|url=http://www.cbc.ca/north/story/mount-trudeau-11232005.html|publisher=CBC|title=Mt. Trudeau named – but not in Yukon|date=2005-11-23|archiveurl=http://web.archive.org/web/20080512084350/www.cbc.ca/canada/north/story/2005/11/23/mount-trudeau-11232005.html|archivedate=2008-05-12}}</ref><ref>{{cite web|url=http://www.cbc.ca/north/story/mount-trudeau-11232005.html|publisher=CBC|title=Mount Trudeau to be officially named in June|date=2006-04-13|archiveurl=http://web.archive.org/web/20080513071924/www.cbc.ca/canada/british-columbia/story/2006/04/13/bc_trudeau20060413.html|archivedate=2008-05-13}}</ref> A csúcs a [[Premier Range]] hegyvonulat része, ahol sok csúcs kapta nevét korábbi brit columbiai és kanadai miniszterelnökökről.
* Trudeau két danos feketeövet kapott [[judo]]ból az ottawai Takahashi School of Martial Artstól.<ref>Takahashi, M. et all (2005). ''Mastering Judo''. USA: Human Kinetics.</ref>
 
177 ⟶ 175 sor:
=== Trudeau művei ===
* ''Memoirs''. Toronto: McClelland & Stewart, c1993. ISBN 0-7710-8588-5
* ''Towards a just society: the Trudeau years'', [[Tom Axworthy|Thomas S. Axworthy]]-vel, (szerk..) Markham, Ont.: Viking, 1990.
* ''The Canadian Way: Shaping Canada's Foreign Policy 1968–1984'', Ivan Headdel
* ''Two innocents in Red China'',Jacques Héberttel 1960.
* '' Against the Current: Selected Writings''. Gerard Pelletier (szerk.)
* ''The Essential Trudeau''. Ron Graham, (szerk..) Toronto: McClelland & Stewart, c1998. ISBN 0-7710-8591-5
* ''The asbestos strike. (''Grève de l'amiante)''), fordította James Boake 1974
* ''Pierre Trudeau Speaks Out on Meech Lake''. Donald J. Johnston, (szerk.). Toronto: General Paperbacks, 1990. ISBN 0-7736-7244-3
* ''Approaches to politics''. Introd. by Ramsay Cook. Prefatory note by Jacques Hébert. A francia ''Cheminements de la politique''-ról fordította: I. M. Owen. Toronto: Oxford University Press, 1970. ISBN 0-19-540176-X
* ''Underwater Man'', Joe Macinnisszel és Joseph B. Macinnisszel.
* ''Federalism and the French Canadians''. Bevezető: John T. Saywell. 1968
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Pierre_Trudeau”