Wikipédia

„Gáz” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
B.Zsoltbot (vitalap | szerkesztései)
botok
317 860 szerkesztés
a clean up AWB
aNincs szerkesztési összefoglaló
10. sor:
[[File:Phase-diag-hu.svg|thumb|Tetszőleges anyag általánosított fázisdiagramja. Kék vonal: szilárd–légnemű fázishatár. Piros vonal: folyadék–légnemű fázishatár (telített gőz). Zöld vonal: szilárd–folyadék fázishatár]]
 
A „gáz” szó valószínűleg [[Jan Baptist van Helmont]] [[flamandok|flamand]] kémikustól ered, aki a 17. század eleji nyelvújításkor használta először. A „gáz” a görög χάος ([[Káoszelmélet|káosz]], utalva a káoszelméletre) szó flamand kiejtése, vagyis pusztán az akkori [[alkímia]]i szokásoknak megfelelő átirata.<ref>Jan Baptist van Helmont:Ortus medicinae; ([[Amszterdam]]; [[Hollandia]]) 1652 (első kiadás: 1648). A gáz szó először az [http://books.google.com/books?id=c41nbl8iwrEC&pg=PA58#v=onepage&q&f=false 58. oldalon] jelenik meg, ahol ezt írja: "… Gas (meum scil. inventum) …". Az [http://books.google.com/books?id=c41nbl8iwrEC&pg=PA59#v=onepage&q&f=false 59. oldalon] pedig: "… in nominis egestate, halitum illum, Gas vocavi, non longe a Chao …" (...szükségünk van egy névre, és én ezt a gőzt ''gáznak'' neveztem el, mely szó nem áll messze a ''"káosztól"''...).</ref> A szó ilyen formájú megalkotásban valószínűleg befolyásolta [[ParascelusParacelsus]] munkássága.{{jegyzet*|megj=Parascelus a ''khaos'' szót többek között okkult értelemben is (például a "lélek elemeinek" megnevezésére) használta}}<ref>[http://www.etymonline.com/index.php?term=gas Harper, Douglas: "gas"; Online Etymology Dictionary]</ref>
 
Egy másik, alternatív történet szerint van Helmont a ''gahst'' vagy ''geist'' (jelentésük szellem vagy lélek) szavak eltorzított formájaként vezette be. Ez jól tükrözi a kor felfogását azon felfogását, mely szerint a gázok természetfeletti "képességekkel" bírnak, mint például a lángok kioltása és halál okozása, és melyek főként a "bányákban, kutak mélyén, temetőkben és magányos helyeken lakoznak."<ref>{{cite book|author=John William Drape|title=A textbook on chemistry|location=New York|publisher=Harper and Sons|page=178|url=https://play.google.com/store/books/details?id=HKwS7QDh5eMC&rdid=book-HKwS7QDh5eMC&rdot=1}}</ref>
28. sor:
== Elemi gázok ==
 
Az egyedüli [[kémiakémiai elem]]ek, melyek normálállapotban (0 °C-on = 273,15 K; légköri nyomáson = 101.325 kPa) és gáz halmazállapotban stabilisak, a kétatomos molekulák közül a [[hidrogén]] (H<sub>2</sub>), a [[nitrogén]] (N<sub>2</sub>), az [[oxigén]] (O<sub>2</sub>), illetve kettő [[halogének]] közül, a [[fluor]] (F<sub>2</sub>) és a [[klór]] (Cl<sub>2</sub>). Ezek az "egyatomos molekulákat" alkotó [[nemesgázok]]kal együtt -ezek a [[hélium]] (He), [[neon]] (Ne), [[argon]] (Ar), [[kripton]] (Kr), [[xenon]] (Xe) és a [[radon]] (Rn)- alkotják az "elemi gázok" csoportját. A [[Molekula|molekuláktól]] való megkülönböztetés érdekében (főként angol nyelvterületeken) használják még a "molekuláris gázok" elnevezést is.{{refhely|Gray|5-17. oldal}}{{refhely|azonos=Villányi}}
 
== Hivatkozások ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Gáz”