„Medresze” változatai közötti eltérés

254 bájt törölve ,  6 évvel ezelőtt
nincs szerkesztési összefoglaló
a (Bot: 54 interwiki link migrálva a Wikidata d:q132834 adatába)
A '''medresze''' ([[Arab nyelv]]en: مدرسة, ''madrasa'' tsz.: مدارس, ''madāris'') a középkori [[iszlám]] világra jellemző iskolarendszer. Funkcióját tekintve megfelelt a nyugati típusú, közép- és felsőfokú képzéstípusoknak, amelyben az oktatók igyekeztek koruk ismert tudományos eredményeit a legmagasabb szinten átadni.
 
Az alapítványi támogatással és állami irányítással működő iskolákban a diákok a [[Korán]] ismeretén és értelmezésén túl vallásjogot, állam- és [[jogtudomány]]t , [[közigazgatás]]t, továbbá [[orvostudomány|orvoslást]], [[matematika|matematikát]], [[fizika|fizikát]], [[csillagászat]]ot, [[filozófia|filozófiát]], [[irodalom|irodalmat]] és [[művészet]]eket tanultak.
 
A kezdetben egy tanár köré csoportosuló oktatási forma a [[Ikóniumi Szultánság|Nagyszeldzsuk Birodalomban]], a mai [[Irán]] területén, [[Nizámu'l-Mulk|Nizám al-Mulk]] ([[1018]]-[[1092]]) nagyvezír irányításával szélesedett ki, és ő hozta létre ennek a speciálisan iszlám képzési rendszernek számtalan iskoláját. A ''medreszék'' mint képzési központok keretet adtak a tanárok és diákok közös, "kollégium" rendszerű munkájához, illetve további lehetőséget nyitottak az iszlám építőművészet kiteljesedésére.
 
A török hódoltság alatt számos medresze működött [[Magyarország]]on. A budai Nagymecsethez (Nagyboldogasszony-, ma [[Mátyás-templom]]) kapcsolódó Musztafa pasa medreszéjét [[Szokollu Musztafa]] budai pasa (1566-1578) alapította.
== Etimológia ==
 
A szó gyökere a háromtagú arab د-ر-س '''(d-r-s)''', amely tanítást, vagy tanulást jelent. A (مفعل(ة mafʻal(a) formula hozzáadásával ''(a hely, ahol "valami" történik)'' alakult ki az elnevezés mai alakja: ''„a hely, ahol a tanulás / tanítás történik”''. A szó mint jövevényszó eredeti értelmében van jelen sok arab/iszlám befolyásoltságú ország nyelvében, például [[urdu]], [[bengáli nyelv|bengáli]], [[hindi]], [[perzsa nyelv|perzsa]], [[török nyelv|török]], [[Kurd nyelv|kurd]], [[indonéz nyelv|indonéz]], [[maláj nyelv|maláj]] és a [[Bosnyák nyelv|bosnyák]] nyelvekben.
 
Önmagában a szó általában nem jelöli a képzés típusát (alsó- vagy felsőszintű, magán vagy állami, egyházi vagy világi), de például az [[Oszmán Birodalom]]ban a medresze szó csak az alacsonyabb szintű oktatást jelölte, a tanulók a megfelelő képesítéseket szakirányú képzések során szerezték meg .
 
A [[héber nyelv]]ben a hangzásban hasonló „''midrasha''” szó jelentése szintén a „''tanulás helye''”.
 
== Kialakulása és jellemzői ==
[[Fájl:Samarkand-Registan.jpg|thumb|300px|Medreszék a Registan téren az 1800-as évek végén. [[Szamarkand]], [[Üzbegisztán]]. ]]
[[Fájl:Oktatási központok15sz.jpg|thumb|300px|Fontosabb [[Iszlám]] oktatási központok a 11-15. században ]]
Az első medreszéket [[Nizám al-Mulk]] [[Ikóniumi Szultánság|szeldzsuk]] nagyvezír hozta létre alapvetően politikai célzattal. Nizám valódi államférfi volt,<ref>Pragmatikus, józan elveit, vallási és politikai nézeteit ''Szijászatnáme'' („A politika könyve”) című művében foglalta össze.</ref> és a ''hanafita'', illetve a ''sáfíita'' jogi iskola szigorú [[szunnita]] elveit részesítette előnyben <ref>A vallásjog legfőbb iskolái a hanafita, hanbalita, shafíita vagy málikita voltak.(→[[Iszlám#Szunnita irányzatok|Szunnita irányzatok]])</ref>, ezért harcot vívott a [[Fátimida-dinasztia|fátimida]] [[síiták]] és más eretnekségek ellen is. A nagyszeldzsuk birodalom hatalmának alapját a jog képezte ''(„madzhab”)'', és csak másodsorban a vallás. A szunna így egyfajta állami ideológia szerepét töltötte be.
 
Nizámot az egységes és központosított államvallás eszménye vezérelte. Az állam és vallás szoros összefonódása Nizám szerint a ''szeldzsukok'' uralmát hosszú távon fenntartja és legitimálja. A síita befolyás ellensúlyozására, szükségesnek tartotta olyan oktatási központok kialakítását, ahol a szunnita tanok átadása és értelmezése a kor elismert tudósainak közvetítésével történik. Kezdetben ezeket az intézményeket, alapítójuk után, „nizámíják”-nak is nevezték.
 
A [[Bagdad]]ban alapított, első ilyen jellegű intézményt 1066-ban hozta létre. Sajnos az építményről keveset tudunk, maradványai elpusztultak. A legrégebbi medresze maradványait ''(Hodzsa Mashad-medresze)'' az 1940-es években tárták fel Dél-[[Tádzsikisztán]]ban.
 
Nizám 1091-ben a bagdadi medreszébe hívta tanítani [[Muhammad ibn Muhammad al-Gazáli|al-Gazálit]] (1058-1111), a kor legnevesebb tudósát. Nizám és a szultánok a [[szúfizmus]]t is pártfogolták, és igyekeztek az állam szolgálatába állítani muszlim misztikusokat is. ''Mohamed al-Gazáli'' miszticizmustól sem mentes filozófiai, teológiai rendszerére<ref>Az államot pusztán morális-jogi alapon illeti meg a hatalom, és hatalma nem isteni eredetű, mint a kalifáé</ref> támaszkodva ''Nizám'' alakította ki az iszlám államhatalom ma is érvényben levő jogi, filozófiai normáit.<ref>Markus Hattstein A nagyszeldzsukok története Iszlám, 351 o.</ref>
 
A bagdadit gyorsan követték a birodalom nagyvárosaiban a hasonló jellegű iskolák, így [[Nisápúr]]ban, [[Herát]]ban, [[Damaszkusz]]ban, [[Moszul]]ban, [[Balh]]ban, [[Gazna|Gaznában]], [[Merv]]ben és [[Baszra|Baszrában]], [[Iszfahán]]ban is építettek medreszéket. A szervezeti felépítés mintájául, nagy valószínűséggel, a korabeli [[Buddhizmus|buddhista]] iskolák szolgáltak.
 
A medreszék nem egyszerűen ''Korán'' iskolák voltak, hanem olyan közép- és felsőfokú oktatási intézmények, amelyekben a jövő vallási, jogtudós és hivatalnoki elit rétegét képezték, így az állam és vallás már kezdettől fogva összekapcsolódott. Törekvéseihez a már eddig is meglévő oktatási formát használta fel: a ''maszdzsid'' nevű jogi iskolát, amelyet összekötött a diákszállás ''(hán)'' intézményével.
 
A ''maszdzsid'' mecsetekhez kötött oktatási forma volt, amelyben az oktatás a vallásjog (ennek tudománya a „''fikh''”) magyarázataira és koránértelmezésekre korlátozódott. A tanárok oszlopokhoz támaszkodva, [[Mekka]] felé fordulva adták elő a tananyagot, a hallgatóság ismétlésekkel és vitákkal tarkított figyelmétől övezve. A mecsetek köré épült vendégfogadókban („''hán''”) szálltak meg a sokszor iskoláról iskolára vándorló diákok, ezért kívül eshettek az oktató folyamatos látókörén. ''Nizám al-Mulk'' összevonta ezeket az intézményeket (''madszdzsid'' és ''hán'') és önálló épületeket emeltetett az oktatás számára, ahol a diákok együtt lakhattak tanáraikkal. Egyúttal megteremtette az oktatás folyamatosságának finanszírozási hátterét is: alapítványokat szervezett az iskolák támogatására, amelyek úgynevezett kegyes adományokból („''vakf''”) tartották fenn az iskolák működését.
 
A ''medreszék'' alapítói a maszdzsiddel ellentétben <ref>A ''maszdzsid'' esetében az alapító nem szólhatott bele az oktatás irányelveibe.</ref>, jogosultak voltak beleszólni az oktatás tanrendjébe és a tanárok kinevezésébe is. A medreszék alapítása általában valamely vallásjogi iskolához („''madzhab''”) kötődött.
 
A mecsetek alacsony szervezettségű, alapfokú oktatásával ellentétben a medreszék komoly tantervvel rendelkeztek. A nagy tekintélyű tanárok és a diákok sokszor egyenruhában jártak, és az iskola biztosította számukra a szálláshely mellett a napi többszöri étkezést, illetve pénzbeli adományokkal is segítette őket. A sokszor igen tekintélyes juttatások miatt az iskolákba csak állami engedéllyel lehetett beiratkozni.
 
A tanítás alatt a tanár egy kis pulpituson ült, mellette a tanársegédek, akik fennhangon elismételték a tanár szavait, körülöttük a tanulók térdeltek és visszhangozták az elhangzott szöveget.
 
A diák és a tanár közötti viszony igen szoros volt. A végső bizonyítványt nem az intézmény adta, hanem a tanár állította ki annak elismeréséül, hogy a diák alkalmas a tanár által hirdetett anyagot hitelesen továbbadni. Ha a diák végzett, újabb bizonyítványok megszerzését célozhatta meg, vagy – ha igény volt rá - elhelyezkedhetett a hivatalnokréteg valamely lépcsőfokán.
 
Némely medresze könyvárában a kor leghíresebb műveit lehetett tanulmányozni, amelyeket könyvtárosok kezeltek. A tanárok mellett sokszor „segédtanárok” álltak alkalmazásban. Természetesen a medreszékből nem hiányozhatott az imafülke ([[mihrab]]) és az előtte, esetleg a minbarról felolvasó [[imám]] sem. A diákok kényelméről a gazdagabb medreszékben képzett személyzet gondoskodott.
[[Fájl:Mardin P1050230 20080426113452.JPG|thumb|250px|A Kerimiye-medresze a [[törökország]]i [[Mardin (tartomány)|Mardinban]]]]
A medreszék számának nagymértékű növekedése egy határon túl már a minőség rovására ment. Ennek ellenére híres oktatási központok alakultak ki, többnyire neves tanárok, illetve új eszmék, elméletek körül, amelyeket az iszlám világ minden tájáról érkezett diákok tízezrei látogattak. Az uralkodók szívügyüknek tartották az oktatás helyzetét, egy-egy híres tudós, tanár megszerzése az általuk alapított medreszékbe tekintélyüket növelte. A medreszeépítést a kánok, szultánok, emírek, sőt a gazdag hivatalnokok is hatalmuk és befolyásuk szimbólumának tekintették.
 
A ''Nagyszeldzsuk Birodalom'' egész területén elterjedt oktatási formát szívesen vették át a környező iszlám államok. A szeldzsukok hanyatlása után, az amúgy kegyetlenkedéseiről hírhedt [[Timur Lenk]] birodalmában, [[Buhara]] és [[Szamarkand]] mint az oktatás fellegvárai váltak ismertté. Korabeli források szerint a bukharai medreszékben, az [[1790]]-es években mintegy harmincezer diák tanult, valódi egyetemi városi hangulatot adva az [[üzbegisztán]]i városnak.
 
A feltörekvő [[Oszmán Birodalom]], többek között, az [[anatólia]]i szeldzsuk medresze-hálózat (elsősorban [[Konya]], [[Antalya (település)|Antalya]] központokkal) megtartásának és továbbfejlesztésének köszönhette művelt hivatalnokrétegét.
 
== Építészet ==
[[Fájl:Hodzsa Mashad-medresze.jpg|thumb|300px|Hodzsa Mashad-medresze [[Tadzsikisztán|Dél-Tadzsikisztánból]], 9-11. század, rekonstrukció, fantáziarajz (korai [[Ikóniumi Szultánság|szeldzsuk]] építészet ) ]]
A medreszéknek már a kezdetektől fogva két típusa alakult ki: az egyiket nyitott udvar jellemezte, míg a másik esetben az udvart tetővel fedték be.
 
Régi, fedett medreszék találhatók az egykori [[dánismend]] tartományban, [[Niksar]]ban és [[Tokat]]ban (Çukur- <elsüllyedt> medresze, 12. század). Mindkettő az uralkodó, ''Jagi-basán'' megrendelésére készült. Alaprajzuk hasonló: a fedett, kupolás udvart két, különböző hosszúságú, kétszintes, „L” alakú épületszárny fogja közre.
 
A diákok lakóhelyiségei a bejárati és a bal oldalon találhatók, a nagyobb szobákat jobboldalt és a hátsó épületrészek között alakították ki.
 
A központi területet egy [[íván]] foglalja el. Ez a fajta elrendezés a 13. századig jellemző a [[közép-ázsia]]i medreszetípusokra. A század második felében alakul ki ennek a típusnak a „klasszikus" formája: az ''ívánt'', amely az [[irán]]i területek kedvelt építészeti megoldása volt, a hátsó fal közepére helyezték át (ez az úgynevezett ''egyívános elrendezés''), melyet két oldalról egy-egy kupolás terem vett közre. A cellák, amelyekben a diákok laktak és tanultak, az udvar két oldalán helyezkedtek el.
 
Ez az elrendezés jellemző a [[konya]]i [[Karatay-medresze|Karatay-medreszére]] ([[1251]]) és a [[Minait-medresze|Minait-medreszére]] ([[1256]] körül), valamint a şayi [[Taj-medresze|Taj-medreszére]] is ([[1278]]/[[1279]]). Az aszimmetrikus alaprajzú [[Çaca Bey-medresze]] ( [[Kirşehir]], 1272/1273), amelyben négy ''ívánt'' építettek, ennek az építési formának egy változata.
 
Az általában kisebb méretű kupolás, fedett udvaros anatóliai ''szeldzsuk'' medreszék mellett, a másik típust nyitott udvar jellemzi, amelybe két vagy négy ívánt is építettek. A kétívános medreszékben maguk az ívánok mindig a főtengely mentén, egymással szemben helyezkednek el, például [[Qifte Miriare-medresze]] ([[Erzurum]], [[1250]] körül), [[Karatay-medresze]] ([[Antalya (település)|Antalya]], [[1250]]/[[1251]]).
 
A legrégebbi építményen, a ''Hodzsa Mashad-medreszén'' (Dél-Tadzsikisztán) is megfigyelhetők a jellemző legfontosabb formajegyek: megtaláljuk a négy ''ívánt'', az udvar körüli lakóépületeket, valamint a jobbról és balról két nagy teremmel határolt pompás bejáratot is.
A végső, kanonizált forma csak a későbbi korokban alakult ki.
 
Az ''ívános'' megoldások legszebb példái a [[pistáq]]-al, azaz monumentális kapuboltozattal ellátott medreszék [[Szamarkand]] ''Registan terén'' (15-16. század), ahol három gazdagon díszített medresze ([[Sír-dár|Sír-dár-medresze]],[[Ulugh-bég|Ulugh-bég-medresze]], [[Tila Kara|Tila Kara-medresze]]), egyedülálló módon keretezi az egyetemi városrész központját, a Regisztán („poros”) teret .
 
Az iszlám világban már meglévő mecsetek mellé – attól csak némileg elkülönülve, de szervezetileg teljesen függetlenül - a különböző korok és dinasztiák építészeti stílusához igazodó medreszéket építettek, illetve az új mecsetek építésénél, azok kialakítását is elrendelték. A [[Szinán]] alkotta [[isztanbulisztambul]]i [[Szulejmán-mecset|Szulejmánie]] komplexumban a 16. század leghíresebb orvosi egyetemét hozták létre, az itt épült medresze keretein belül.
 
<div align="center" style="clear:both;" class="NavFrame">
<div align="center" class="NavHead">'''Építészetileg is jelentős medreszék''' - <small> ''A táblázat jobbra nyitható!''</small></div>
<div align="left" class="NavContent">
{| border="1" cellpadding="4" cellspacing="0" class="toccolours" style="float: right; width: 500px; clear: both; margin: 0.5em 0 1em 1em; border-style: solid; border:1px solid #7f7f7f; border-right-width: 2px; border-bottom-width: 2px; border-collapse: collapse; font-size: 95%;"
!'''Építés ideje'''
!'''Város'''
!'''Dinasztia'''
|-style="background:aliceblue; color: #000000;"
|Hodzsa-Mashad-medresze
|9-11. sz.
|Dél-Tadzsikisztán
|[[Szeldzsuk birodalom|Szeldzsuk]]
|-style="background:aliceblue; color: #000000;"
|Karatay-medresze
|1250/1251
|[[Antalya (település)|Antalya]]
|Szeldzsuk
|-style="background:aliceblue; color: #000000;"
|Minait-medresze
|1256
|Antalya
|Szeldzsuk
|-style="background:aliceblue; color: #000000;"
|Taj-medresze
|1278/1279
|[[Çay]]
|Szeldzsuk
|-style="background:aliceblue; color: #000000;"
|Çaca Bey-medresze
|1272/1273
|[[Kirşehir]]
|Szeldzsuk
|-style="background:aliceblue; color: #000000;"
|Cifte Miriare-medresze
|1250
|[[Erzurum]]
|Szeldzsuk
|-style="background:aliceblue; color: #000000;"
|Karatay-medresze
|1251
|[[Konya]]
|Szeldzsuk
|-style="background:aliceblue; color: #000000;"
|Bisiríja-medresze
|1255
|[[Bagdad]]
|[[Abbászidák|Abbászida]]
|-style="background:aliceblue; color: #000000;"
|Musztansziríja-medresze
|1233
|Bagdad
|Abbászida
|-style="background:aliceblue; color: #000000;"
|Szaffrin-medresze
|1271
|[[Fez]]
|[[Marínida]]
|-style="background:aliceblue; color: #000000;"
|Fez al-Dzsadid-medresze
|1320
|Fez
|Marínida
|-style="background:aliceblue; color: #000000;"
|al-Szahríja-medresze
|1321-1328
|Fez
|Marínida
|-style="background:aliceblue; color: #000000;"
|Attarin-medresze
|1323-1325
|Fez
|Marínida
|-style="background:aliceblue; color: #000000;"
|Mizbahíja-medresze
|1346
|Fez
|Marínida
|-style="background:aliceblue; color: #000000;"
|Szbahiijin-medresze
|14. század
|Fez
|Marínida
|-style="background:aliceblue; color: #000000;"
|Szaléi-medresze
|1341
|Fez
|Marínida
|-style="background:aliceblue; color: #000000;"
|Bú Inánija-medresze
|1351-58
|Fez
|Marínida
|-style="background:aliceblue; color: #000000;"
|al-Firdausz-medresze
|1235-1241
|[[Aleppó]]
|[[Mameluk]]
|-style="background:aliceblue; color: #000000;"
|Bain al-Kaszrain-medresze
|1262/1263
|[[Kairó]]
|Mameluk
|-style="background:aliceblue; color: #000000;"
|Kaláun szultán-medresze
|1284-1285
|Kairó
|Mameluk
|-style="background:aliceblue; color: #000000;"
|Barkúk szultán-medresze
|1384-1386
|Kairó
|Mameluk
|-style="background:aliceblue; color: #000000;"
|Káitbej szultán-medresze
|1472-1474
|Kairó
|Mameluk/[[Oszmán]]
|-style="background:aliceblue; color: #000000;"
|al-Ádilíja-medresze
|1172-1173
|[[Damaszkusz]]
|Mameluk
|-style="background:aliceblue; color: #000000;"
|Dzsamak emír-medresze
|1421
|Damaszkusz
|Mameluk
|-style="background:aliceblue; color: #000000;"
|Ulug bég-medresze
|1417-1420
|[[Szamarkand]]
|[[Timur lenk|Timuridák]]
|-style="background:aliceblue; color: #000000;"
|[[Ulugbek|Ulug bég-medresze]]
|1418
|[[Buhara]]
|Timuridák
|-style="background:aliceblue; color: #000000;"
|Tilla Kári-medresze
|1646-1660
|Szamarkand
|[[Sejbanida]]
|-style="background:aliceblue; color: #000000;"
|Mir-e Arab-medresze
|1535-36
|Buhara
|sejbanida
|-style="background:aliceblue; color: #000000;"
|Nádir diván begi-medresze
|1622
|Buhara
|sejbanida
|-style="background:aliceblue; color: #000000;"
|Sír Dar-medresze
|1619-1635/36
|Szamarkand
|sejbanida
|-style="background:aliceblue; color: #000000;"
|Mohamed Ráhim kán-medresze
|1871
|[[Khiva]]
|sejbanida
|-style="background:aliceblue; color: #000000;"
|Mohamed Amin kán-medresze
|1852-1855
|Khiva
|Sejbanida
|-style="background:aliceblue; color: #000000;"
|Kutlug Murád Inák—medresze
|19. sz. eleje
|Khiva
|Sejbanida
|-style="background:aliceblue; color: #000000;"
|Allah Kúli-medresze
|1835-38
|Khiva
|Sejbanida
|-style="background:aliceblue; color: #000000;"
|Hordzsum-medresze
|1688
|Khiva
|Sejbanida
|-style="background:aliceblue; color: #000000;"
|Mádar-e Sah-medresze
|18. sz. eleje
|[[Iszfahán]]
|[[Szafavida]]
 
== Külső hivatkozások ==
* [http://www.terebess.hu/keletkultinfo/medreszek.html Kéri Katalin: Medreszék a középkori iszlám világban]
* [https://christal.elte.hu/curriculum2/Okor-kelet/Okori.es.keleti.muveszet/index.asp_id=568.html Szeldzsuk medreszék]