Wikipédia

„Hidridion” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a Ionok kategória hozzáadva (a HotCattel)
korr, lekt, enwiki alapján
1. sor:
{{korrektúra}}
{{Chembox
| SystematicName = hidrid<ref>{{Cite web|url = http://pubchem.ncbi.nlm.nih.gov/summary/summary.cgi?cid=166653|title = Hydride - PubChem Public Chemical Database|work = The PubChem Project|location = USA|publisher = National Center for Biotechnology Information}}</ref>
18 ⟶ 17 sor:
| Section2 = {{Chembox Properties
| Formula = {{Chem|H|-}}
| MolarMass = 1.,00794 g mol<sup>−1</sup>
| ExactMass = 1.,007825032 g mol<sup>−1</sup>
}}
| Section3 = {{Chembox Thermochemistry
| Entropy = 108.,96 J K<sup>−1</sup> mol<sup>−1</sup>
}}
}}
 
A '''hidrogén anion''' a [[hidrogén]] negatív [[ion]]ja, jele H<sup>−</sup>. A hidrogén anion fontos alkotórésze a légkörnekcsillagok, például a napnak és aNap csillagoknaklégkörének. A kémiai neve hidrid.
 
==Felfedezése==
 
A hidrogén anion a domináns foton elnyelő anyag a csillagközi térben. A fotonokat az 0,75-475–4,0 eV energiatartománybanenergiájú fotonokat nyeli el, észrevehetőami az infravörösinfravöröstől a spektrum spektrumbanlátható részébe nyúlik.<ref>{{harvnb|Rau|1999}}</ref><ref>{{harvnb|Srinivasan|1999}}</ref> Előfordul a Föld [[Ionoszféra|ionoszférájában.]] is.<ref>{{harvnb|Rau|1999}}</ref>
 
Létét előbbelsőként elméletilegelméleti úton bizonyította Hans Bethe 1929-ben.<ref>{{harvnb|Bethe|1929}}</ref> A H-furcsa,<sup>−</sup> mertszokatlan tulajdonsága, hogy szabad formájában,állapotban nem rendelkezik kötött gerjesztett állapottal, ezt véglegesen 1977-ben fedeztékbizonyították felbe,<ref>{{harvnb|Hill|1977}}</ref> és [[részecskegyorsító]]kban részecskegyorsítókkalkísérletileg is vizsgálták a tulajdonságait.. <ref>{{harvnb|Bryant|1977}}</ref>
 
A kémiaban,kémiában a hidrid anionbananion a hidrogén−1-es oxidációs számaszámú -1hidrogén. HidridA vegyületek a kationok polarizáló hatása miatt csakhidridekben formálisan tartalmaznakhidrogén hidrogéntanion aniont.található, Aezek legtöbbtöbbsége ilyen vegyületazonban valójában eléggé kovalens vegyület. PéldáulIlyen például a bór-hidridborohidrid (BH4-{{chem|BH|4|−}}).
 
==Hivatkozások==
{{Reflist}}▼
 
==Fordítás==
{{fordítás|en|Hydrogen anion|oldid=571553663}}
 
==Források==
*{{cite journal |ref=harv |last=Bethe |first=H. |year=1929 |title=Berechnung der Elektronenaffinität des Wasserstoffs|journal=[[Z. Phys.]] |volume=57 |page=815|bibcode = 1929ZPhy...57..815B |doi = 10.1007/BF01340659 }}
▲{{Reflist}}
*{{cite journal |ref=harv |last=Bryant |first=H. C. |year=1977 |title=Observation of Resonances near 11 eV in the Photodetachment Cross Section of the H<sup>−</sup> Ion|journal=[[Phys. Rev. Lett.]] |volume=38 |page=228|bibcode = 1977PhRvL..38..228B |doi = 10.1103/PhysRevLett.38.228 }}
*{{cite journal |ref=harv |last=Hill |first=R. N. |year=1977 |title=Proof that the H<sup>−</sup> Ion Has Only One Bound State|journal=Phys. Rev. Lett. |volume=38 |page=643|bibcode = 1977PhRvL..38..643H |doi = 10.1103/PhysRevLett.38.643 }}
*{{cite journal |ref=harv |last=Rau |first=A. R. P. |year=1996 |url=http://www.ias.ac.in/jarch/jaa/17/113-145.pdf |title=The Negative Ion of Hydrogen |journal=[[J. Astrophys. Astr.]] |volume=17 |page=113}}
*{{cite book |ref=harv |last=Rau |first=A. |year=1999 |title=The Negative Ion of Hydrogen }}
*{{cite book |ref=harv |last=Srinivasan |first=G. |year=1999 |title=From White Dwarfs to Black Holes: The Legacy of [[S. Chandrasekhar]] |location=Chicago |publisher=[[University of Chicago Press]]|chapter=Chapter 5}}
 
[[Kategória:Ionok]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Hidridion”