Wikipédia

„Franz Anton Maulbertsch” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Antilka (vitalap | szerkesztései)
23 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
[[Fájl:MAUL5265a KT090706.JPG|thumb|right|250px|Maulbertsch mellszobra Sümegen]]
'''Franz Anton Maulbertsch''' (másképp: Maulpertsch, megkeresztelték: [[Langenargen]] ([[Baden-Württemberg]]), [[1724]]. [[június 7.]] – [[Bécs]], [[1796]]. [[augusztus 8.]]), osztrák festő. Falfestményeivel és [[freskó]]ival a [[Osztrák–Magyar Monarchia|Monarchia]] számos helyén találkozunk. Mintegy négy évtizedes magyarországi munkássága a legjelentősebb hazai barokk (rokokó) freskófestővé avatta. Művészi pályafutása freskójelzeteivel jól követhető, számos festménye azonban sok tanítványa és utánzója miatt nehezen.
 
== (Művészet)történeti helyzetkép ==
Franz Anton Maulpertsch festőművész életútjának és művészi tevékenységének áttekintése és megértése feltétlenül szükségessé teszi az adott korszak osztrák-magyar társadalmi körülmények rövídrövid felvázolását, elsősorban a [[barokk]] művészeti stílus magyarországi meghonosodása, kibontakozása és továbbfejlődése szempontjából.
 
A török magyarországrólMagyarországról való kiűzését követő történelmi időszakában a ([[Habsburg Birodalom|Habsburg]]) központi hatalom jelentősen megerősödött, s minden vonalon támadásba lendült. Célja a meggyengült központi hatalom ([[Abszolút monarchia|abszolutizmus]]) visszaszerzése és megszilárdítása. A valóságos fegyeresfegyveres és ideológiai harc a 17-18. század folyamán kiélesedett.
 
=== Politikai és ideológiai kép ===
A Habsburg monarchia a befejeződött nyugateurópainyugat-európai és török elleni háborúskodásainak befejeztével politikailag megerősödött, s a birodalom abszolutista (gyarmatosító) rendjének megszervezésére törekedett, amelyben legfőbb támasza az ugyancsak egyre erősödő [[katolikus egyház]] volt. A magyar [[ellenreformáció]]t az uralkodó mellett a magyar főpapság indította el, s a főurifőúri réteg [[rekatolizálás]]a révén sikerült a döntő fordulatot kiharcolnia. A hatalom visszaszerzésére, a hívek visszahódítására indított ideológiai küzdelem vallásos szervezetek, s élénk művészi propaganda segítségével folyt. Nagy lendülettel indultak meg egyházi építkezések, a régi templomok újjáalakítása, új, pompás, barokk templomok emelése, s a betelepülő szerzetesrendek kolostorépítései.
 
=== A barokk stílus hazai meghonosodása ===
Az abszolút monarchiát, a katolikus [[restauráció]]t szolgáló új, barokk művészetet hazánkban ugyanúgy, mint EurópaszerteEurópa-szerte, az ellenreformáció hivatott harcosai, a [[Jézus Társasága|jezsuiták]] honosították meg, majd ezt követően, a 18. század közepétől egyre szélesebb körben érvényesült a [[Dunántúl]] s a [[Felvidék]] más nagyobb egyházi építkezéseinél.
 
A templomok (és más reprezentatív belső terek) belső díszítésnél a század második felében fokozatos tisztulás tapasztalható, bár a stukkódíszítés ugyan még általános, de a magas plaszticitású, figurális gipszdíszítményeket, szerényebb ornamentális és stilizáló stukkó váltotta fel, s mindinkább előtérbe lépett a festői mondanivaló jelentősége.
 
[[Fájl:MAULB5196 KT090613.JPG|thumb|right|200px|Golgotha[[Golgota]]-részlet a sümegi freskóból]]
[[Fájl:MAULB521 KT090613.JPG|thumb|right|200px|Freskórészlet a sümegi templom szentélyfaláról]]
[[Fájl:Maulbertsch, Franz - Ceiling fresco in the Episcopal Palace, Szombathely -1782 .jpg|thumb|right|200px|Szombathely, püspöki palota freskórészlet]]
 
52. sor:
A művész négy évtizedes magyarországi munkásságán nyomon követhető az a változás (folyamatos korszakváltás), amely a társadalomban, a szellemi életben – így a művészetben is - bekövetkezett. Első műveit (sümegi mennyezet- és falképei, komáromi elpusztult festményeinek vázlatai, bogoszlói, székesfehérvári, győri freskói) még eleven lendület, gazdag, szemléltető ábrázolásmód, mozgalmas formaadás, ragyogó színezés, az érzelmek megragadó, drámai kifejezése jellemzi.
 
A hetvenes évektől kezdve azután Maulbertsch stílusa fokozatosan megmerevedik; műveiben a kompozíció szilárdabb, világosabb lesz. Eleven mozgalmasság helyett szigorú körvonalak, szűkszavú formaadás, hűvös színezés jellemzik késői alkotásait (a győri Szt. István vér¬tanú legendája mennyezetkép, a pápai, az egri líceumi kápolna mennyezetképe, stb).
 
Ez a stílusbeli változás (fejlődés) azonban korántsem Maulbertsch egyéni sajátja. A korszak csaknem minden festőjére többé-kevésbé jellemző, s a társadalomban végbement változásokkal függ össze. A barokk kor illuzionisztikus, dekoratív mennyezet-festészete a katolikus restaurációt, s azon keresztül a feudális monarchia megerősítését szolgálta. Ez a mozgalom a 18. század végére azonban elvesztette létjogosultságát, kiégett.
58. sor:
A polgárság megerősödésével, a nemzeti mozgalmak kialakulásával mind nagyobb mértékben a fejlődést szolgáló új ideológia és új művészet érvényesült már . Az emberi értelmet állítják ezentúl sorompóba és az égi látomásokat a földi valósággal akarják pótolni. A haladásnak útjában álló régi művészet fokozatosan üressé, tartalmatlanná válik. Az új törekvéseknek megfelelő szigorú és világos formaadás már ellentétben áll a késő barokk templomi festészet mondanivalójával.
 
Ez az ellentmondás jellemzi lényegében a késő barokk hazai mestereit, azokat a festőket is, akik az osztrák példaképek nyomán a XVIII18. század második felében maguk igyekeznek megoldani az egyre nagyobb számban adódó feladatokat, s műalkotások sorával gazdagították hazánkat.
 
Ez követhető nyomon Maulbertsch késői művein is: alakjai a korábbiaknál jóval precízebbek és egyben szárazabbak, a színek sem olyan elevenek, az előadásmód prózaibb, tárgyilagosabb, de az ábrázolás ugyanakkor sokkal plasztikusabb, nyugodtabb és világosabb, kiérleltebb. Már beérett mesterségbeli tudása és alkotói igényessége is új kifejezési formák irányába terelik figyelmét.
64. sor:
A pápai nagytemplom freskókompozíciójának készítési körülményeit elemezve úgy tűnik, mélyebb műelemzést kívánna a művész stílusváltásának oka, indoka. Hiszen már ezen műalkotások megbízójának programadása is erőteljesen a klasszicizáló szemlélet irányába hatott (Esterházy K. egri püspök igényei és a Fellner által létrehozott ''klasszicizáló késő barokk építészeti keret''). Maulbertsch magyarországi művészeti tevékenységének legfontosabb ''művészettörténeti értékét és jelentőségét éppen az adja, hogy alkotásai révén ennek a stílus(át)alakulásnak folyamatát illusztrálja''.
 
[[Fájl:The Apotheosis of the Hungarian Saints.jpg|bélyegkép|right|180px|A magyar szentek apoteózisa ([[Bode Múzeum]], Berlin)]]
== Jelentős alkotásai ==
[[Fájl:Padányi Bíró Márton Maoulbertsch.jpg|thumb|left|180px|Padányi Bíró Márton képe]]
105. sor:
[[Fájl:MAULB5256 KT090612.JPG|thumb|right|110px|Maulbertsch]]
* '''Szerk.: Művészlexikon''' (3. k. p. 434.) – Bp. Corvina K. 1995. – ISBN 963-13-3967-X
* Garas Klára: Maulbertsch Bp. 1960.
* '''Szerk. Fülep L'''.: Magyarországi művészet története (1. k.. p. 438-450) - Bp. 1961. Képzőműv. A K. -
* Szerk.: Magyarországi művészettörténet (..k. .p.) Bp. Akadémiai K.
* Encyclopaedia Britannica Hungarica CD. vers. 2005.
* '''Lévárdy Ferenc''': Sümeg Plébániatemplom - (TKM kiskönyvtár 74. k.) – ISBN 963-555-420-6
* Cs. Dobrovits D.: Pápa római katolikus nagytemplom – TKM Kiskönyvtár 182 1984. - ISBN 963-555-260-2
* '''Végvári Lajos''': A sümegi Maulbertsch freskók – (Műemlékeink-sorozat, Képzőműv. A. K. Bp. 1958 – Athenaeum 582717. sz.
* '''Genthon István''': Magyarország művészeti emlékei Bp., 1981.
* [[Kapossy János]] 1943: Maulbertsch a szombathelyi püspöki palotában. Acta Savariensia.
* '''Péhm József(+)''': Padányi Bíró Márton élete és kora – 1934. L.: A Zalaegerszeg (+): később: Mindszenty József bíb. herc.prím.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Franz_Anton_Maulbertsch”