„Nara (Japán)” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
{{egyért2|a japán településről|Nara (egyértelműsítő lap)}}
{{
|név = Nara
|név más átírással =
|név japán írásjelekkel= 奈良市
|kép = Nara motange.jpg
|képaláírás =
|jelkép =
|zászló = Flag of Nara, Nara.svg
|mottó =
|becenév =
|régió = Kanszai
|prefektúra = Nara
|körzet =
|rang =
|kerületei =
|alapítás éve =
|alapítás éve forrás =
|polgármester = Gen Nakagava
|irányítószám =
|testvértelepülései =
|népsűrűség = 1331,58
|népsűrűség forrás =
|tengerszint feletti magasság =
|terület = 276,84
|szélességi fok = 34
|szélességi ívperc = 40
|szélességi ívmásodperc = 32
|hosszúsági fok = 135
|hosszúsági ívperc = 50
|hosszúsági ívmásodperc = 22
|szöveg pozíciója =
|fa =
|virág = Nara jaezakura
|virágzó fa =
|hal =
|lepke =
|madár = [[Japán berkiposzáta]]
|egyéb jelkép =
|weboldal =
}}
'''Nara''' ([[japán nyelv|japánul]] 奈良市, ''narasi'') [[japán]] város [[Honsú]] szigetén, amely a [[Kanszai|Kanszai régiói]] [[Nara prefektúra]] székhelye. A város a Nara prefektúra északi részét foglalja el és közvetlenül határos a [[Kiotó prefektúra|Kiotó prefektúrával]]. Hét templom, szentély és rom Narában, név szerint a [[Tódaidzsi]], a [[Szaidaidzsi]], a [[Kófukudzsi]], a [[Gangódzsi]], a [[Jakusidzsi]], a [[Tósódaidzsi]], a [[Kaszuga szentély]] és a [[Heidzsó]] palota romjai a Kaszugajama ősi erdejével együtt alkotják „az ősi Nara történelmi műemlékeit”, amely az [[UNESCO]] [[Világörökség]]ének részét képezi.
== Etimológia ==
Többféle változata is volt Nara írására a Heian korszakban. Ilyenek voltak a következők: 乃楽, 乃羅, 平, 平城, 名良, 奈良, 奈羅, 常, 那良, 那楽, 那羅, 楢, 諾良, 諾楽, 寧, 寧楽 és 儺羅.
Különböző teóriákat vetettek fel Nara nevének eredetéről, a következő öt a leghíresebb. A másodikat, Janagidáét tartják a legdominánsabbnak napjainkban.
* A Nihon soki szerint a ''narasu'' (lapítani) szóból származik Nara neve. A könyv szerint: Szudzsin császár uralkodásának tizedik évének szeptemberében "aztán, kiválasztott katonákat vezetve, (a lázadók) előre mentek, megmászták a Nara-jamát (Heidzsó-kjótól északra hegyek fekszenek) és sorrendbe rakták őket. Ekkor a császári csapatok összegyűjtötték és kilapították a fákat és a növényeket. Ezért a hegy neve Nara-jama." Habár maga az elbeszélés egy közös népi etimológia, és néhány kutató történelminek tekinti, még így is a legrégebbi fennmaradt bizonyítéknak számít, és nyelvészeti kapcsolatok szempontjából pedig Janagida másik teóriája követi.
* Az ötlet, miszerint a város neve a síkságból ered, szintén nagyon híres. A nevezetes folklorista, Kunio Janagida a "The Study of Place Names" (Helynevek tanulmánya) című könyvben jelentette ki. A területet, ami egy viszonylag könnyed lejtős domboldalon fekszik - amit Kantóban ''ta(h)irának'', Kjúsú déli részén pedig ''hae''nek neveznek -, ''naru''nak hívják. A ''naraszu'' (ige), ''narasi'' (határozószó) és a ''narushi'' (melléknév) mind ennek a változatai. A ''naru'' kandzsis átírásai, mint például a "平", "阝 és 平" vagy "坪", mindben megtalálható a 平 (lapos), így a "betűk megmutatják a szó jelentését". Emellett, mivel a 平地 (síkság) kiejtése ''narudzsi'' az 因幡志 (Inaba könyve, 1795) című könyvben, Janagida arra következtetett, hogy a szót a modernkorig köznévként használták. Nara és Naro is ennek változatai. És valójában, a fentiek alapján kétféle módon is lehet írni Narát: 平, vagy 平城. A teóriát a Nihon Kokugo Daidzsiten (a legnagyobb japán nyelvű szótár), különböző helynevek szótárai és Nara történelemkönyvei is elfogadták, valamint napjainkban ezt tekintik a legvalószínűbbnek.
* Az, hogy Nara a nara (tölgyfafélék) szóból származik, a második leggyakoribb vélemény. Ezt az elképzelést egy Josida Togo nevű nyelvész ajánlotta. A tölgyfafélék ezen elnevezése már a 7-8. századi Manjósúban és a 715-ös Harima no kuni Fudokiban is.
* Ezentúl, vannak feltételezések, miszerint a koreai eredetű ''nara'' (나라: ország, nemzet, királyság) szóból származtatták Nara nevét. Ezt egy nyelvész, Macuoka Sizuo vetette fel. A régi koreai nyelvben - annak ellenére, hogy pár szótár kivételével szinte semmi nem maradt fent - a ''nara'' szó először a késői 15. században jelent meg, olyan könyvekben mint a Yongbieocheonga (1447), a Wolinseokbo (1459) vagy a Beophwagyeongeonhae (1463). Arra azonban nincs bizonyíték hogy a szó létezett volna a 7. században. Ezek a könyvek a ''narah'' (나랗) szót használták, ami a ''nara'' régi formája a koreai nyelvben, s ennek még régebbi formája valószínű, hogy a ''narak'' volt. Beckwith szerint a koreai ''narak'' a késő középkori kínai ''nrak'' (壌, föld) szóból ered, de nincs kapcsolatban a Goguryeo-ban beszélt koreai nyelvvel vagy a japán na-val. Valamint a következő elmélet: Kuszuhara azt mondja, hogy ez a feltevés nem áll kapcsolatban azzal a ténnyel, hogy rengeteg helyet neveztek el hasonlóan (Nara, Naru vagy Naro), ezen a Narán kívül.
* Végül pedig egy olyan feltevés is létezik, ami azt mondja, hogy az elnevezés kapcsolatban áll a tunguz na-val. Néhány tunguz nyelvben, mint például az Örökben (és valószínűleg a Goguryeo-i koreaiban) a ''na'' szó földet, területet jelent.
== Történelem ==
22 ⟶ 61 sor:
: ''Fő szócikkek: [[Nara prefektúra]], [[Nara-korszak]] és [[Heidzó|Heidzsó palota]]''
Nara [[Japán]] fővárosa volt a [[Nara-korszak]] idején, [[710]] és [[784]] között, emellett a Nara korszak névadója is. Az eredeti várost, [[Heidzsókjó]]t, a [[kína]]i [[Tang-dinasztia]] fővárosáról, [[Csangan]]ról (a mai [[Hszian]]) mintázták.
Nara templomai - együttes nevén Nanto Sicsi Daidzsi - erősek maradtak, a főváros 794-es Heian-kjóba költöztetésének ellenére is.
2010-ben ünnepelte Nara az 1300. évfordulóját a kiemelkedésének, mint Japán császári fővárosa.
=== Modern Nara ===
Modern években, a prefektúrai kormányzás központjaként, Nara a helyi kereskedelmi és kormányzási központtá fejlődött fel, amit aztán 1989. február 1-én hivatalosan is bejegyeztek.
== Földrajz ==
Nara városa a Nara prefektúra északi végéban fekszik, északról közvetlenül határos Kiotó prefektúrával. A legújabb egyesítések eredményeképpen, 2005. április 1-én Narához csatoltak két falut is, Cugét és Cukigaszét. A város mára már közvetlenül határos Mie prefektúrával, keletről. A teljes terület 276,84 négyzetkilométer.
Nara belvárosa az egykori Heidzsó Palota keleti részén fekszik, a megszállott, északi részt Gekjónak (外京) nevezik, ami szó szerinti értelemben a külső főváros. A legtöbb közhivatal (községi hivatal, Nara prefektúra kormánya, Narai Rendőrfőkapitányság, stb.) Nidzsó-ódzsiben (二条大路) található, míg Nara irodái és az országos bankok Szandzsó-Ódzsiben (三条大路).
A város legmagasabb pontja a Kaigahira-jama csúcsa, 822 méter magasan (Cugehajama-cso kerület), a legalacsonyabb pedig tengerszint feletti magasság szerinti 56,4 méter magasan az Ikeda-cso kerületben található.
=== Éghajlat ===
Az éghajlat általában mérsékelt, de jelentős különbségek vannak az észak-nyugati medence területén, valamint a prefektúra hegyes területein.
A medence éghajlata szárazföldre jellemző, magasabb napi hőmérsékleteltéréssel, és különbséggel a nyári és a téli hőmérsékletek között. A téli hőmérsékletek általában 3 és 5 °C közöttiek, a nyári pedig 25 és 28 °C közötti. A legmagasabb nyári hőmérséklet közel 35 °C. A Narai Meterológiai Obszervatórium feljegyzései alapján 1990 óta egyetlen év sem volt, amikor több mint 10 napig esett volna a hó.
Az éghajlat a prefektúra többi részén, főleg délen, -5 °C is lehet télen. Erős esőzések nyáron fordulnak elő. Az éves csapadékmennyiség 3 000 és 5 000 mm közötti, amellyel nem csak Japán, hanem az egyenlítői övezeten kívül, a világ egyik legcsapadékosabb területe.
A tavaszi és őszi hőmérséklet mérsékelt és kellemes. A hegyvidékeken, Josinóban már régóta népszerű a cseresznyefavirágzás, s annak megtekintése. Ősszel, a fa lombjának hullásakor, a déli hegyek szintén kedvelt helyeknek számítanak.
== Demográfia ==
2005-ben a város becsült lakossága 373 189 fő volt, a népsűrűség 1 348 fő/km², 147 966 háztartással. 3 000 regisztrált külföldi él a városban, koreaiak valamint kínaiak a legnagyobb számban, körülbelül 1 200 és 800 fővel. Végül pedig 1 200 szarvas élt Narában 2005-ben.
== Látványosságok ==
* Buddhista templomok
** Tódai-dzsi és Nigacu-dó
** Szaidai-dzsi
** Kófuku-dzsi
** Gangó-dzsi
** Jakusi-dzsi
** Tósódai-dzsi
** Sinjakusi-dzsi
** Daian-dzsi
** Endzsó-dzsi
** Rjószen-dzsi
* Sintó szentélyek
** Kaszuga szentély
* Egykori császári palota
** Heidzsó palota
* Egyéb látványosságok
** Kaszugajama őserdő
** Naramacsi
** Nara Nemzetközi Múzeum
** Nara Park
** Nara Hotel
** Iszuien kert
** Szaruszava tó
** Wakakusa hegy
** Jagjú
<gallery>
File:Todaiji18s3200.jpg|Tódai-dzsi
File:Kofukuji08s3200.jpg|Kófuku-dzsi, Nara központjában
File:Kasuga-taisha16ns3200.jpg|Kaszuga Sinre
File:Nara national museum01s3200.jpg|Nara Nemzeti Múzeum
File:090124_wakakusa_yamayaki.jpg|Wakakusza hegy
</gallery>
== Szarvasok Narában ==
[[File:DeerNaraJapan.jpg|thumb|Szarvasok Narában ősszel]]
A Kaszuga szentély legendája szerint a misztikus Takemikazucsi isten egy fehér szarvason érkezett Narába, hogy vezesse az újonnan épült fővárost, Heidzsó-kjót. Azóta a szarvasokra mennyei állatokként tekintenek, akik védik a várost és az országot.
Szelíd szikaszarvasok járkálnak a városban, főleg a Nara Parkban. A helyszínen sika szembeit (szarvas keksz) lehet vásárolni, amivel a látogatók meg tudják etetni a szarvasokat.
== Oktatás ==
2005-ben 16 középiskola és 6 egyetem volt Narában.
=== Egyetemek ===
A Narai Nőegyetem az egyike a két nemzetközi nőegyetemnek Japánban.
=== Általános és középiskolák ===
==== Állami iskolák ====
Az állami általános és alsó középiskolákat Nara működteti.
Az állami középiskolákat Nara prefektúra működteti.
==== Magániskolák ====
Narában található a Tódaidzsi Gakuen nevű magániskola, amit 1926-ban alapított a megegyező nevű templom.
== Nemzetközi kapcsolatok ==
=== Testvérvárosok ===
A hivatalos iratok alapján, Narának három testvérvárosa van Japánban, valamit hat külföldön.
=== Japánban ===
* Dazaifu, Fukuoka
* Kórijama, Fukusima
* Obama, Fukui
=== Japánon kívül ===
* Canberra, Ausztrália
* Gyeongju, Korea
* Toledo, Spanyolország
* Versailles, Franciaország
* Xi'an, Kína
* Yangzhou, Kína
== Külső hivatkozások ==
| |||