Főmenü megnyitása

Módosítások

nincs szerkesztési összefoglaló
Deliberatív demokrácia gyakorolható mind a képviseleti demokráciákban és a közvetlen demokrácia esetében. Az elitista deliberatív demokráciában, az elveket elit társadalmi döntéshozó szervek, mint például a törvényhozás és a bíróságok alkalmazzák. A populista formában, laikus állampolgárok jogosultak döntéseket hozni ezen elvek alapján.
Egyik célja a populista deliberatív demokráciának az lehet, hogy a tanácskozás során egy hiteles közösségi álláspontra jussanak szociális kérdésekben, de ennek nincs kötőereje. Másik célja lehet, hogy egyfajta közvetlen demokráciaként szolgáljon, ahol a laikusok közötti tanácskozás eredménye egyfajta "közakarat", ami kötelező erejű. Ha a politikai döntéseket tanácskozás során, de nem az emberek saját maguk, vagy választott képviselőik hozzák, akkor nincs demokratikus elem; ezt a tanácskozó folyamatot nevezik elit deliberációnak.
== Jellemzői ==
=== Fishkin deliberatív modellje ===
Professzor James Fishkin , aki különböző országokban vett rész a deliberatív demokráci megvalósításában az elmúl 15 évben öt lényeges elemet határoz meg:
* Információ: minden résztvevő számára elérhető, pontos és releváns.
* Érdemi egyensúly: különböző pozíciók összehasonlítása hasznosság alapján.
* Sokféleség: Minden nagyobb pozíció ami a kérdés szempontjából jelentős a nyilvánosság által értékelt.
* A lelkiismeretesség : A résztvevők őszintén mérlegelnek minden érvet .
* Egyenlő megfontolás: a nézőpontos mérlegelése bizonyítékok alapján történik, nem attól függően, hogy ki támogatja.
A Fishkin definíciója szerint, laikus polgárok részt kell vegyenek a döntéshozatali folyamatban és ez a közvetlen demokrácia altípusává teszi.
 
== Forrás ==
Azonos című angol szócikk fordítása
27

szerkesztés