„Habsburg Birodalom” változatai közötti eltérés

 

== A birodalom intézményesülése ==

A [[18. század]] a család megújulását hozta. 1740-ben ugyanis [[III. Károly magyar király|VI. Károly császár]] (III. Károly néven magyar király) csak női örököst hagyott maga után, [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Teréziát]]. Magyar királynő lett, de nem viselhette a német-római császári koronát, és számos ellenfele más országainak trónjait is elvitatta tőle. Az [[osztrák örökösödési háború]] és a [[hétéves háború]] a biztos hátországnak köszönhetően csak kisebb területi veszteségekkel járt (igaz, a [[Porosz Királyság|poroszok]] által elfoglalt [[Szilézia]] a leggazdagabb és legfejlettebb tartomány volt a birodalomban), és [[1765]]-ben [[II. József magyar király|II. József]]fel a [[Habsburg–Lotaringiai-ház]] tagja került a német-római császári trónra. Mária Terézia és még inkább II. József a [[felvilágosult abszolutizmus]] jegyében kívánt politizálni, amely ez utóbbi uralkodása idején komoly konfliktusokhoz vezetett a rendi előjogait féltékenyen őrző Magyarországon. A [[18. század]]ban újabb örökös tartományok kerültek a [[Habsburg-ház|Habsburgok]] kezébe Lengyelország felosztásának köszönhetően: [[Galícia]] és [[Bukovina]].