„Pápua Új-Guinea” változatai közötti eltérés

| tagság = [[Egyesült Nemzetek Szervezete|ENSZ]], [[Nemzetközösség]], [[Nemzetközi Valutaalap|IMF]], [[Csendes-óceáni Közösség]], [[Csendes-óceáni Fórum]], [[Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége|ASEAN]] (megfigyelő állam)

'''Pápua Új-Guinea''' [[Óceánia]] egyik állama, mely a Föld második legnagyobb szigetének, [[Új-Guinea]] szigetének keleti részét és számtalan kisebb szigetet foglal magában. Fővárosa és a néhány nagyvárosának egyike [[Port Moresby]], ami a sziget keleti csücskének déli partvonalán fekszik. 850-féle bennszülött nyelv és legalább ennyi hagyományos népcsoport létezik a 6 milliónál valamivel kisebb létszámú országban. Az egyik leginkább vidékies jellegű ország is, csupán a népesség 18%-a él [[város]]okban.<ref>{{cite web | title=[[Világbank]] (2003) | work=World Bank data on urbanisation | url=http://www.worldbank.org/data/wdi2005/pdfs/Table3_10.pdf | accessdate= 2005-07-15}}</ref> Az ország egyike a legkevésbé felfedezetteknek kulturális és földrajzi értelemben is, és vélhetően számos felfedezetlen növény- és állatfaj él Pápua Új-Guinea belsejében.

A partvidéken trópusi hőség, fülledtség uralkodik, meg-megújuló záporokkal. A magasabb fennsíkok éghajlatára a csapadékos időjárás jellemző. Új-Guinea éghajlatát két nagy légáramlási rendszer szabályozza. Az egyik a délkeleti [[passzátszél]] , mely [[május]]tól [[október]]ig uralkodik. A tenger felől fújó passzátszél a hegylejtőkre nagy mennyiségű csapadékot szállít. A [[november]]től [[április]]ig terjedő időszakban – a déli félteke nyarán – az [[egyenlítő]]i alacsony nyomású öv Új-Guineától délre tolódik át. Ilyenkor [[Ázsia]] felől megjelenik a [[monszun]]. <br /> <br />A kétféle szélrendszer időszakos és rendszeres megjelenése miatt Új-Guinea lakói két évszakot különböztetnek meg: a délkeleties szelek és az északnyugatias szelek időszakát. A két szeles évszak között egy-két hónapon át nyugalmas, csendes [[időjárás]] uralkodik.<ref>Balázs: Pápua Új-Guinea. 18-19. o.</ref>

A természetes növényzet a trópusi [[esőerdő]]. Összesen 56 erszényes emlősfaj él Új-Guineában. A [[dendrolagus]] (fakúszó kenguru) [[Új-Guinea]] egyik legismertebb és igen elterjedt állata. Az [[erszényesek]] közé tartozik, amelyek jóval nagyobb szerepet játszanak a szigetek állattársadalmában, mint a magasabb rendű szárazföldi [[emlősök]]. Míg az ausztráliai [[kenguru]]fajták a pusztai élethez alkalmazkodtak, új-guineai rokonaik az [[esőerdő]] követelményeinek megfelelően, fákon járó állatokká. <br /> <br />Pápua Új-Guinea nemzeti állatának számít az igen elterjedt [[Raggi-paradicsommadár]], a helyiek nyelvánnyelvén a kumul. A paradicsommadarak családjának legtöbb faja Új-Guineán őshonos. Elterjedt állatok még a [[foltos kuszkusz]], a [[vaddisznó]], a [[kazuárfélék]], [[kígyók]], [[krokodilok]], [[lepkék]] és [[varánuszfélék]] számos faja.<ref>Balázs: Pápua Új-Guinea. 157. o.</ref>

A déli részen [[1884]]. november 6-án a [[Egyesült Királyság|britek]] Brit Új-Guinea néven egy új [[protektorátus]]t hoztak létre, majd [[1888]]. szeptember 4-én gyarmattá nyilvánították. 1895-ben Nagy-Britannia és Hollandia megegyezett a közös határban. Az [[első világháború]]ban az ausztrálok elfoglalták. [[1919]]-ben ausztrál védnökség alá került [[Új-Guinea Mandátumterület]] (Mandated Territory of New Guinea) néven. [[1941]] decemberében a japán seregek behatoltak a sziget északi részére. [[Port Moresby]]-ben pedig [[Amerikai Egyesült Államok|amerikaiak]] táboroztak. [[1945]]-ben a sziget teljes területe felszabadult a japán megszállás alól és ismét [[Ausztrália (ország)|Ausztrália]] igazgatja tovább.

[[1951]]-ben első alkalommal ül össze a törvényhozó testület [[Port Moresby]]-ben.<ref>Balázs: Pápua Új-Guinea. 295. o.</ref> [[1963]]-ban az ausztrál hatóságok megszüntetik az őslakókkal szembeni szesztilalmat. Ezzel egy időben az államigazgatás törvényt hoz a faji megkülönböztetés megszüntetésére.A pápua önrendelkezési mozgalom újabb jelentős sikere volt, amikor [[1964]]-ben megalakult az első parlament (House of Assembly). Az első országgyűlésnek 64 tagjából 38-at az őslakók választottak. Hamarosan létrejött a pápua nacionalisták pártja, a Pangu Pati, amely a függetlenségi mozgalom élére állt. [[1971]]-ben egy pápua iskoláslány, Susan Karike megtervezi a nemzeti lobogót. Az országgyűlés az új zászlót a címerrel együtt elfogadja, és a két régi ikertartomány (Pápua és Új-Guinea) nevét Pápua Új-Guineára változtatja.<ref>Balázs: Pápua Új-Guinea. 294. o.</ref>

A szigeten lakók legnagyobb része törzsi vallású (35%).A legnagyobb keresztény egyház az országban a római katolikus egyház (20%). Az országban megtalálhatjuk még a református (11%) és anglikán (6%) vallást, valamint egyéb vallásokat (6%). A lakosság rendkívül heterogén, több mint hétszáz különböző törzs él az országban. Az ország névadói a pápuák nyolcvan százalékot tesznek ki az ország lakosságán belül. A pápuákon belül öt százalékot tesznek ki az engák. Fontosabb pápua törzsek: min, mendek, csimbu, kukukuku, bainging. Az egyéb melanéz törzsek: tolaik, motuk, stb. tíz százalékot tesznek ki. A fennmaradó lakosság legnagyobb része polinéz, maláj, kínai, pakisztáni és európai.

A [[pápua nyelvek]] nem egységes nyelvcsalád. Teljesen eltérnek a melanéz (ausztronéz) nyelvektől, ezért egyszerűen „nem ausztronéz” nyelveknek is szokták őket nevezni. Főként Új-Guinea belső területein, [[Bougainville]] déli részén, elszórtan New Britain és New Ireland szigeteken is beszélik. Számuk Pápua Új-Guineában legalább ötszáz, s bár legtöbbjüket kis közösségek beszélik, akadnak olyanok is, amelyeket százezernél többen használnak.<ref name="Balázs: Pápua Új-Guinea. 48. o">Balázs: Pápua Új-Guinea. 48. o.</ref> <br /> <br />A pápuán kívül a másik nagy nyelvcsalád a melanéz. A [[melanéz nyelvek]]et az ausztronéz nyelvekhez sorolják. Új-Guineában a melanézt beszélő népek főként a partvidékeken és a szigeteken élnek. E nyelvek száma mintegy kétszáz. Rendszerint kis közösségek nyelvei, amelyeket összességében Pápua Új-Guinea lakosságának 15 százaléka használ.<ref name="Balázs: Pápua Új-Guinea. 48. o"/> A melanézek nyugat felől vándoroltak be Új-Guineába, mintegy ötezer évvel ezelőtt.

Pápua Új-Guinea kultúrájára a rendkívüli sokszínűség jellemző, mivel az országban több száz kisebb népcsoport él, főként a belső területek falvaiban. Közös jellemzője a pápua közösségeknek a természetvallás és az [[animizmus]]. A pápua falvak vallási központja a [[szellemház]]. Az ősök tisztelete igen fontos része a pápua hitvilágnak, fából faragják ki az ősöket ábrázoló szobrokat és a szellemházban helyezik el. Nem ritka az állatáldozat bemutatása a szellemeknek, de a belső területeken előfordul még a [[kannibalizmus]] is. A szellemeket tisztelik és tartanak a démonoktól, akik hitük szerint emberi és állati alakot egyaránt felvehetnek. A pápua falvakra jellemző, hogy külön nagy házban élnek a férfiak és a nők. A sértéseket vérbosszúval torolták meg, emiatt gyakori volt régen a törzsek közötti háborúskodás.<ref>Balázs: Pápua Új-Guinea. 102. o.</ref>

[[File:Png mosquitos 2008 international cup.jpg|thumb|left|200px|Az ország labdarúgó-válogatottja, 2008]]

Legnépszerűbb sport a [[rögbi]] és a [[labdarúgás]].