„Sztalker” változatai közötti eltérés

Az Író alkotóereje elfogyása miatt és unalomból igyekszik a Zónába: szeretné megtudni a Szobától, hogy valódi író-e, érdemes-e folytatnia eddigi életét; a Professzor pedig (- legalábbis az egyikÍró jelenetbenezt aztfeltételezi, állítja)és bea akarjatudós bizonyítani,nem hogymond aneki Szobaellent csodatévő- híretudományos vizsgálatokat akar végezni a hazugsághelyiségben. Egész útjuk egyetlen napig tart.

A Sztalker, kihasználva egy, a Zóna határában közlekedő katonai utánpótlást biztosító rendszeres vonatjáratot, kicselezve az őrséget, a Zóna határán belülre szállítja kocsin a két utast. Ezután egy hajtánnyal mennek a zóna belsejébe. Hamarosan rálelnek a Szobát rejtő romos házra.

Mivel az író fegyelmezetlenül viselkedik (iszik és felelőtlenül sétálgat), a Sztalkerrel összevesznek: amikor az író elkezd babrálni egy ismeretlen rendeltetésű kábelt, a Sztalker megpróbálja fejendobni egy vascsővel. Az Író dühében megvádolja a Sztalkert, hogy csak azért mesélt a Zóna hihetetlen veszélyeiről, mert fel akarta verni a Szobába jutás árát, ami egyébként „karnyújtásnyira” van. A Sztalker figyelmeztetése ellenére egyenesen be akar sétálni a Szobát rejtő ház kapuján, míg a Sztalker egy jó nagy kerülőt akar tenni. A romos kapu előtt azonban egy idegen hang szól az Íróra: „Állj, ne mozdulj”! Az író visszarohan a másik két emberhez. Miután tisztázzák, hogy egyik sem szólt, hanem valószínűleg maga a Zóna figyelmeztette az írót - ami szokatlan jóindulat, a hebehurgyán viselkedő emberek többsége hamar meghal itt - a Sztalker kifejti azt az elméletét, hogy a Zóna állapotai és csapdái nem véletlenszerűek, hanem a látogató emberek lelkiállapotától függenek. A Sztalker megfigyelése szerint a Zóna általában csak a szerencsétleneket engedi át, akiknek nincs vesztenivalója. A Professzor ezt hallva, kint meg akarja várni őket, amíg a másik kettő meglátogatja a Szobát, de a Sztalker hallani sem akar erről, mivel nélküle senkinek sincs esélye élve visszajutni - a zóna csapdái és a határát őrző katonák is életveszélyesek. Ezután nagyobb egyetértésben mennek tovább: a Zóna érthetetlen törvényeinek megismerése, az állandó életveszéllyel való szembenézés és egymással való vitáik után elérnek a Szoba küszöbéig.