„Naginata” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
{{Sablon:Építés alatt}}
 
==Naginata==
[[File:Dog - Hata Rokurozaemon with his dog.jpg|thumb|Szamuráj naginatával]]A naginata (なぎなた, 薙刀) egyike a hagyományosan Japánban készített pengéknek(nihonto)<ref>[http://books.google.com/books?id=PtBci2GslUkC&pg=PA150&dq=nihonto+refers+to&hl=en&sa=X&ei=RXWIT9_MEo2C8QT4_a3dCQ&ved=0CEkQ6AEwAg#v=onepage&q=nihonto%20refers%20to&f=false ''The Development of Controversies: From the Early Modern Period to Online Discussion Forums, Volume 91 of Linguistic Insights. Studies in Language and Communication'', Author Manouchehr Moshtagh Khorasani, Publisher Peter Lang, 2008, ISBN 3-03911-711-4, ISBN 978-3-03911-711-6 P.150]</ref><ref>[http://books.google.com/books?id=f-RsCs5dJRwC&pg=PA144&dq=traditionally+made+a+Japanese+sword+nihonto&hl=en&sa=X&ei=Sb-KT_X-MYX6tgeLnZDGCQ&ved=0CG4Q6AEwBw#v=onepage&q=traditionally%20made%20a%20Japanese%20sword%20nihonto&f=false ''The Complete Idiot's Guide to World Mythology, Complete Idiot's Guides'', Authors Evans Lansing Smith, Nathan Robert Brown, Publisher Penguin, 2008, ISBN 1-59257-764-4, ISBN 978-1-59257-764-4 P.144]</ref>, egy szálfegyver formájában. A naginatát eredetileg a szamurájok osztálya használta a feudális Japánban, valamint az asigaruk (gyalogosok) és [[szóhei]]ek. (harcos szerzetesek)<ref name="books.google.com">[http://books.google.com/books?id=P-Nv_LUi6KgC&pg=PA158&dq=naginata&hl=en&ei=-LIvTqe0HcPj0QGU34naAQ&sa=X&oi=book_result&ct=result&resnum=6&ved=0CD8Q6AEwBQ#v=onepage&q=naginata&f=true ''Martial Arts of the World: An Encyclopedia of History and Innovation'', Thomas A. Green, Joseph R. Svinth, ABC-CLIO, 2010 P.158]</ref>
 
==TörténeteÁttekintés==
A naginata egy fa nyélből áll végén egy hajlított pengével; sok hasonlóságot mutat a kínai guandaoval<ref name="Jones">{{cite book|last=Jones|first=Donn F.|authorlink= |coauthors= |title= Women Warriors: a History|publisher=Potomac Books|location= |page=280|isbn=978-1-57488-206-3}}</ref>. A naginatát gyakran látták el egy kardhoz hasonló keresztvassal (cuba)a penge és a nyél között. A 30cm -60cm-es naginata pengét ugyanolyan módon kovácsolták mint a hagyományos japán kardokat. A penge hosszú markolattüskével (nakago) rendelkezik amit belehelyeznek a nyélbe (nagaje). A penge eltávolítható amit egy fa pecekkel (mekugi) rögzítenek ami áthalad a markolattüskén és a nyélen kialakított lyukon(mekugi-ana). A nyél 120cm - 240cm-ig terjedhet és ovális alakú. A nyélnek azt a részét ahová a markolattüske van belehelyezve tacsiucsinak nevezzük. Ezt a területet általában megerősítik fémből készült gyűrűkkel vagy vékony fémborítással. A nyél alsó végére egy nehéz fém sapkát helyeznek (ishizuki). Amikor nincs használatban a naginata pengéjét egy fa borítással látják el (szaja)<ref name="books.google.com"/>.
 
Történet
==Története==
A naginata feltételezhetően a korábbi Hoko Jarinak a leszármazottja , ám valószínüleg a kínai Guan Dao is befolyásolta a kialakulását.<ref name="Draeger">{{cite book|last=Draeger|first=David E.|authorlink= |coauthors= |title=Comprehensive Asian Fighting Arts|publisher= Kodansha International|year=1981|location= |page=208|isbn=978-0-87011-436-6}}</ref><ref>{{cite book|last=Ratti|first=Oscar|coauthors =Adele Westbrook|title=Secrets of the Samurai: The Martial Arts of Feudal Japan|publisher=Castle Books|year=1999|isbn= 0-7858-1073-0|page=241}}</ref>. Nehéz megállapítani, hogy pontosan mikor is alakult ki ez a fegyver. Sokan állítják, hogy a [[Nara-kor]]szak harcos szerzetesei találták fel, de a tárgyi bizonyítékok amik igazolják a fegyver létezését csak a középső [[Kamakura-kor]]szakig nyúlnak vissza, és a korábbi írásos emlékek meglehetősen homályosak. A legelső megbízható feljegyzések, 1146-ból a késő [[Heian-kor]]szakból származnak, melyek közül egy szerint a fegyver egy friss találmány volt<ref>{{cite book|last=Friday|first=Karl F.|title= Samurai, Warfare and the State in Early Medieval Japan|year=2004|publisher=Routledge|isbn=0-203-39216-7|page=86}}</ref>. Korábban a 10. és 12. századi források gyakran hivatkoznak "hosszúkardokra" amik bár gyakori középkori megnevezése és helyesírása a naginatának jelenthetnek hétköznapi kardokat is; az egyik forrás a naginata előhúzását a nuku igével írja le, ami általában a karok előhúzására használnak, míg a naginata előhúzására főleg használt ige a hazusu. A gyakran feltételezett kapcsolta a naginata és a harcos szerzetesek között szintén nem tisztázott. A késő 13. és 14. századi műalkotások a harcos szerzeteseket naginatával ábrázolják, de nem tulajdonítanak neki különösebb jelentőséget: a fegyver csak egyike azoknak amiket használtak a szerzetesek, valamint szamurájok és asigaruk.<ref>{{cite book|last= Adolphson|first=Mikael S.|title=The Teeth and Claws of the Buddha: Monastic Warriors and Sōhei in Japanese History|year=2007| publisher=University of Hawai'i Press|isbn=978-0-8248-3123-3|pages=130–133}}</ref> A naginatát használó szerzetesek ábrázolásai a korábbi korszakokban valójában később készültek azzal a szándékkal, hogy a naginatát mint szimbólumot használják a szerzetesek más harcosoktól való megkülönböztetésére, mintsem, hogy a történelmi események egy pontos leírását adják.<ref>Adolphson (2007), pp. 137, 140</ref>
 
38

szerkesztés