A '''csillagos házak''' azok a budapesti[[budapest]]i lakóépületek, amelyeket [[Keledy Tibor]]<ref>[http://budapest.hu/Lapok/Budapest-kor%C3%A1bbi-polg%C3%A1rmesterei-%C3%A9s-f%C5%91polg%C3%A1rmesterei.aspx Budapest korábbi polgármesterei és főpolgármesterei]</ref> polgármester 1944. június 16-án kiadott 147.501–514/1944–IX számú rendeletében a „zsidók (a fennálló rendelkezések értelmében megkülönböztető jelzés – [[sárga csillag]] – viselésére kötelezettek)” lakhelyéül kijelölt. Az elnevezés eredete az, hogy a rendelet értelmében az épületek bejáratát hatágú sárga csillaggal kellett megjelölni. A polgármester a zsidók „indokolt lakásszükségletét” főszabályként családonként egy szobában határozta meg, és erre hivatkozva azután a sárga csillag viselésére kötelezett polgárokat zsúfolt társbérletekbe kényszerítették. Azok a zsidók, akik nem csillagos házakban laktak, kötelesek voltak a csillagos házakba átköltözni és korábbi lakásukat kiürítve átadni. A csillagos házakba költözőket részben a már ott lakó zsidók lakásaiban, részben az „esetleg megüresedő” lakásokban helyezték el. A csillagos házakban lakó nemzsidók egyszerűsített eljárásban költözhettek a zsidók kényszerből megürült volt lakásaiba. A zsidók csillagos házakba költözését a polgármester megbízásából a Magyarországi Zsidók Szövetsége bonyolította le.<ref name="rendelet">[http://www.csillagoshazak.hu/sites/csillagoshazak.hu/files/pdfs/rendelet1.pdf A zsidók által lakható épületek kijelölése a székesfőváros I–XIV. közigazgatási kerületében]</ref> Az érintett épületek száma közel kétezer volt; ezek közül mintegy 1600 még hetven évvel később, 2014-ben is állt. Csillagos házak a székesfőváros mind a 14 kerültében álltak, de a legtöbbjük Pest belső kerületeiben, különösen a később felállított [[budapesti gettó]] területén volt.<ref>[http://www.csillagoshazak.hu/#overlay=hazak 1944 csillagos ház]</ref> A csillagos házakra vonatkozó szabályok Budapest felszabadulásával ''de facto'' érvényüket veszítették, és azokat az Ideiglenes Nemzeti Kormánynak a zsidótörvényeket megsemmisítő rendelete formálisan is hatályon kívül helyezte.<ref name="idnemzkorm">[http://dediserver.eu/hosting/ethnodoc/data/H_19450206-1.pdf Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 200/1945. ME sz. rendelete] a
zsidótörvények és rendeletek hatályon kívüli helyezéséről</ref>
== Jogi háttér ==
A csillagos házak rendszerét Budapest polgármesterének 1944. június 16-án kiadott 147.501–514/1944–IX számú, „Zsidók által lakható épületek kijelölése a székesfőváros I–XIV. közigazgatási kerületében” című rendelete vezette be.<ref name="rendelet"/> A polgármesternek a rendelet megalkotásához az 1610/1944. M. E. számú, „a zsidók lakásával és lakóhelyének kijelölésével kapcsolatos egyes kérdések szabályozásáról” szóló kormányrendelet<ref>[http://www3.arcanum.hu/rendtar/opt/a090217.htm?v=pdf&a=start Rendeletek tára]</ref> adott felhatalmazást. A kormányrendelet ad útmutatást arra nézve is, hogy a kényszerlakóhelyek rendszere szempontjából ki számít zsidónak: az, akit az 1941. évi XV. törvénycikk<ref>[http://www.1000ev.hu/index.php?a=3¶m=8168 1941. évi XV. törvénycikk] a házassági jogról szóló 1894:XXXI. törvénycikk kiegészítéséről és módosításáról, valamint az ezzel kapcsolatban szükséges fajvédelmi rendelkezésekről</ref> zsidónak minősít.
A polgármester rendeletének kihírdetése után [[Jaross Andor]] belügyminiszter felülvizsgálta a csillagos házak listáját, egyes épületeket kivett a felsorolásból, néhányat pedig hozzáadott ahhoz.
