„Fogadalmi templom (Szeged)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
28. sor:
| tető magassága =
| torony magassága =81
| alaprajz =szabályos latin kereszt
| alapterület =
| teljes terület =
| hosszúsága =81 (belül 66)
| szélessége =51 (belül 48)
| emeletek száma =
| liftek száma =
52. sor:
 
== Története ==
Építését az [[1879-es szegedi nagy árvíz|újabb árvizektől]] való megmenekülésért fogadalomból, [[1880]]. [[november 28.|november 28]]-án határozták el a szegedi városatyák. Sokáig tartott, amigamíg megfelelő telket és egy pénzügyileg is elfogadható tervet találtak. A telekben is nehéz volt megegyezni, de végül a régi barokk stílusú Demeter templom telkére esett a választás, mert régtől fogva e területhez fűződött a lakosság kegyelete. A város vezetése a templom építésének helyéről [[1883]]. [[január 22.|január 22]]-én hozta meg határozatát. Az első terveket [[Schulek Frigyes]], a [[Buda (történelmi település)|budai]] [[Halászbástya]] alkotója készítette, aki neo[[romanika|román]] stílusú [[templom]]ot tervezett és a [[párizs]]i [[Sacré Cœur-székesegyház]]hoz hasonlóan a szegedi dómot is fehér kővel akarta burkolni. [[Foerk Ernő]]vel azonban módosítattákmódosíttatták a tervet, aki inkább a [[lombardia]]i tégla-architektúrához vonzódott, s ez lényegesen olcsóbb volt. Foerk terveit [[1913]]. [[március 18.|március 18]]-án fogadta el a városi vezetés.
[[Kép:Cathedral of Szeged2.jpg|A templom oldalról|left|thumb|250px|A templom oldalról]]
A templom alapkövét ünnepélyes keretek közt [[1914]]. [[június 21.|június 21]]-én rakták le, bár az építkezés már [[1913]] augusztusában megkezdődött. Az [[Első világháború|I. világháború]] is megszakította az építkezést, majd csak [[1923]]-ban tudták újra folytatni, [[1924]] augusztusában emelték fel a kupola aranyozott, napsugaras keresztjét a helyére. Ugyanez év [[karácsony]]án mutatták be az utolsó [[szentmise|szentmisét]] a régi Demeter templomban, majd pontifikálta utána ugyanazon a napon [[Glattfelder Gyula]] [[csanádi püspökség|csanádi]] [[püspök]] az első szentmisét az új templomban. [[1925]]-ben és [[1926]]-ban tették fel a gömböt és a keresztet a tornyokra. A közelgő gazdasági válság miatt a templom belső építészeti munkáit nem tudták teljességgel a tervek szerint befejezni, az későbbi időkre maradt. Végül [[1930]]. [[október 24.|október 24-én]] felszentelték a templomot. Az ünnepi miséhez a [[zene|zenét]] [[Dohnányi Ernő]] komponálta. [[Horthy Miklós]] kormányzó, [[Klebelsberg Kunó]] kultuszminiszter jelenlétében szentelték fel a templomot, amely kezdettől fogva mind a mai napig a [[csanád vármegye]]i püspökség, majd [[1950]]-től a Csanádi egyházmegye, majd 1982-től a Szeged-Csanádi Egyházmegye [[székesegyház]]a.