„Babiczky László (rendező)” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
[[Fájl:Babiczky laszlo.jpg|bélyegkép|jobb|Babiczky László, 2007]]
'''Babiczky László''' (Budapest, 1946. november 30.
==Pályafutása==
A családi hagyományok már gyermekkorában a művészetekre irányították a figyelmét. Az egyik nagyapja belsőépítész, remekül rajzol és fest. A másik, verselő orvos, az Ady kör tagja, több festőművész barátságát élvezi. Édesanyja pedagógus, fiatalon végez színiiskolát, itt ismerkedik meg a rendezőnek készülő apjával. Az apa a Cinecitt''á'' ösztöndíjasa, aki e filmvárosból visszatérve – lévén Olaszország fasiszta –, nem helyezkedhet el a szakmában: nem kerülhet be a Valahol Európában c. játékfilm stábjába, rendezőasszisztensnek. Pályát módosít.
Szinte természetesnek tűnik ezzel a családi háttérrel, hogy a középiskolában (Apáczai Csere János Gimnázium) filmszakkörös lesz. A bölcsész tanulmányok (irodalom-könyvtár szak) mellett tagja az ELTE amatőr filmklubjának, akkoriban érdeklődése még nem a rendezés, hanem a filmtörténet világába repíti. A Nemeskürty István és Nemes Károly vezette Filmtudományi Diákkör aktív tagja. Filmbevezető előadásokat tart vetítések előtt az immár legendás Egyetemi Színpadon.
Az egyetemi tanulmányok befejezését követően mégsem a Filmtudományi Intézet segédkutatói állását választja, hanem elszegődik Zsurzs Éva mellé, asszisztensnek a Magyar Televízióba. Közben esti tagozaton elvégzi a Színház- és Filmművészeti Főiskola adásrendezői szakát. Első önálló rendezései a versek világába vezetik. Figyelmének centrumában a magyar szépirodalom áll. Vallja: „Az irodalom a lélek környezetvédelme.” Olyan műveket visz képernyőre, amik az örök szellemi értékeken túl: üzennek a jelen kornak, így időszerű gondolatokra, érzésekre is rezonálhat a néző. Olyan formanyelvi megoldásokat keres, amelyek elősegítik a befogadást. Újító szándékát magas nézettségi mutatók igazolják vissza, a szakkritika nem mindig. 1979-ben Pécsre szerződik vezető rendezőnek, ahol segíti, megerősíti a fiatal körzeti televíziózást. A művészeti műsorok mellett számos dokumentumanyagot is itt rendez, továbbá látókörébe kerül a környezetvédelem. 1983-ban tér vissza Budapestre, a Natura szerkesztőségében, kezdeményezésére létrejön a Magyar Televízió első környezetvédelmi műsora: Tájkép. Végig az irodalom marad érdeklődése középpontjában. Mintegy ezer alkotás fűződik nevéhez.
Érdemben vesz részt az átalakuló köztelevízió belső küzdelmeiben, a rendszerváltást követő évek szakszervezeti és Üzemi Tanács-i tevékenységében. Jelentős érdeme: azt az értékmentő kulturális projektet találja ki és vezeti, amely több ezer óra mozgóképi tartalmat digitalizál, ezzel mentve meg az utókornak. Neki és munkatársainak köszönhető, hogy sok értékes alkotást ma is vetíthető/sugározható minőségben őriz az MTVA archívuma. Rendezői és értékmentő munkája mellett, a Magyar Televízió 50. évfordulójára tévétörténeti könyvet ír: Szabadság tér 17, avagy a köztelevízió tündöklése és… (Ráday Könyvkiadó, 2007).
Televíziós munkásságával párhuzamosan a Szegedi Egyetemen televíziózást tanít, valamint bekapcsolódik az OKJ-s képzésekbe. Mozgóképes oktatási tételeket ír-szerkeszt, állami vizsgabizottságokban vesz részt, szakmai szervezetekben ténykedik (Magyar Mozgóképkészítők Céhe, Filmjus).
==Filmjei==
===Dramatikus művek===
*Kazinczy Ferenc: Fogságom naplója (tévéjáték) 1979
*Lippenszky István: Láz (tévéjáték) 1980
*Czakó Gábor: Szénporcsata (filmszatíra) 1981
*Jósfay György: Szigorított fegyház /tévéjáték/ 1982
*Hallama Erzsébet: Hét varázsdoboz (mesejáték) 1985
*Benedek András: Csodakarikás (mesejáték) 1987
*Sumonyi Papp Zoltán: Pázmány (tévéjáték) 1987
*Eszterházy Péter: Spionjáték (monodráma) 1989
*Sükösd Mihály: Egy államférfi nehézségei (tévéjáték) 1989
*Bajor Andor: Főúr írja a többihez (tévéjáték) 1990
*Horváth Péter: Neveletlenek (tv-játék) 1995
===Ismeretterjesztő, dokumentum műsorok===
*Színházi Album (havi magazin) 1977-1979
*Világszínpad (havi magazin) 1977-1979
*Nemzetemnek vagyok katonája (Az aradi vértanúk emlékére) 1983
*Irodalmi barangolások I-XVI rész 1978-1984
*Lélektől lélekig (emlékezés Tóth Árpádra) 1985
*Rapszódia egy őszi kertben (Vas István köszöntése) 1985
*A nagy testamentum (Villon-zenés) 1985
*Ladányi Mihály: Szavak sötétben 1986
*Pódium Lukács Sándor 1986
*A magyar történelem versekben I-IV.rész 1986
*A tanár úr (egy óra Gáti Józseffel) 1987
*Öröklétet dalodnak (Weöres Sándor) 1987
*Áprily Lajos emlékére 1987
*A mulandóságról (Gáti Oszkár) 1988
*Prizma /havi életmód magazin/ 1994-1995
*Csámborgó (havi idegenforgalmi magazin 1994-1995
*Ezredvégi költőportrék I-XVI. rész
*Babits: Esztergomi napló (videoetűd) 1995
*Füttyös Csavargó (Berda József) 1995
*Egy polgár vallomásai (Márai Sándor) 1995
*Hajszálhíd (Határ Győző) 1995
*Didergő ezüstfiú (Nagy László) 1995
*Tóth Eszter és az övéi 1995
*Tsuszó Sándor emlékest (1995 szilveszter)
*Zene Táj Város (havonta) 1995-1996
*100 éves a mozi 1995-1996
*Bestseller 1995-1996
*Franzstadti varieté (1996 szilveszter)
*Sortalanság (Kertész Imre portré) 1996
*Vers Mindenkinek (egy évtizeden át)
*Lurkó foci 1998-1999
*Hőséges az Isten (havi vallási magazin a TV2-n) 1997-1998
*Századfordító magyarok (portrésorozat) 1998-1999
*Zenebutik (havonta) 1998-1999
*Napfogyatkozás Magyarországon 1999
*Kun Zsuzsa portré 2000
*Lányok a körmösön (dokumentumfilm) 2002
*Látogatóban Gyulai Liviusnál (portré) 2002-2003
*Szöllősi Mihály borász portréja 2010 (Duna Televízió)
*„Ember arccal néz rám, s elhiszem a kőnek.” Portré Hunyadi László szobrászról. 2013
==Rádiójátékok==
*Dickens: Szép remények (21 rész)
*Bandello: A pajzán griffmadár (21 rész)
*Babits Mihály: Elza pilóta (2 rész)
*Dickens: Húsz év múlva ( 21 rész)
*Spiró György: Hannibál
*Jékely Zoltán: Fekete Vitorlás (2 rész)
*Hubay Miklós: Búcsú a csodáktól
*Kenéz Ferenc: Szabaduló művész
*Szőts Géza: Shakespeare-játék
*Bay Gyula: Péter király (2 rész)
*Győri Klára: Kiszáradt az én örömem zöld fája (12 rész)
*Csák Gyula: Merénylet
*Csiky Ágnes Mária: A meggyilkolt város
==Könyvei==
*Szabadság tér 17. - a Magyar Televízió tündöklése és... Budapest, Ráday Könyvesház, 2007
==
*http://www.babiczky.hu/
| |||