„Szkepticizmus” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Tudományos szkepticizmus: miért keverné össze bárki is őket? |
|||
15. sor:
A [[filozófiai szkepticizmus]] az ókori [[görög filozófia|görög filozófiában]] gyökeredzik.
A görög szkeptikusok bírálták a [[Sztoikus filozófia|sztoikusokat]], [[dogmatizmus]]sal vádolták őket. A szkeptikusok számára a [[logika|logikán]] alapuló vita elfogadhatatlan volt, mivel maga is olyan [[prepozíció]]kra épült, amelyek nem mondhatóak hamisnak vagy igaznak további prepozíciókra való építés nélkül. Ezenkívül azt is állították, hogy két prepozíció nem építhet egymásra, mivel ezzel egy ördögi kört hoznának létre. A szkeptikusok ezért a logikát megbízhatatlan eszköznek tekintették, ami épp annyi problémát okoz, mint amit állítása szerint megoldott. Az igazság ennek ellenére nem szükségszerűen elérhetetlen, sokkal inkább egy olyan képzet, ami nem létezik tiszta formájában. Bár a szkeptikusokat vádolták azzal, hogy megtagadják az igazság létezésének lehetőségét, úgy tűnik, valójában csak egy kritikai iskola volt, ami azt állította, hogy a filozófusok még nem találtak rá az igazságra.
A filozófiai szkepticizmus különválasztható mérsékelt és radikális ágakra. A mérsékelt szkepticizmus kételkedés a világ érzékelésének módjéban, a dolgok tulajdonságaiban; alapkérdése: „tényleg olyan-e a világ, amilyennek érzékeljük és elgondoljuk?”. A radikális szkepticizmus - részben az előző kérdések által felvetett megfontolásokból kiindulva - magát a létezést is megkérdőjelezi, alapkérdése: „létezik-e egyáltalán a világ, léteznek-e az érzékszervek által észlelt dolgok?”. Az ókorban már mindkét irányzatnak voltak képviselői; középkori szerzőknél azonban Descartes színre lépéséig csak erősen mérsékelt szkepticizmus érhető tetten a forrásokban. A modern filozófiai szkepticizmus gyakori érvei és problémái az [[álomargumentum]] és az „[[agyak a tartályban]]” problémakör.
== Tudományos szkepticizmus ==
| |||