„Frederick Winslow Taylor” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
== Életrajza pontokban ==
 
[[1856]]. március 20-án született [[Philadelphia|Philadelphiában]] a jómódú [[Kvékerek|Kvéker]] kereskedő családba. Szülei a [[művészet]]et és [[filozófia|filozófiát]] támogató Franklin Taylor és Emily Winslow volt. Testvéreivel kiváltságos magániskolákban tanult saját oktatókkal. Családja a város elsőrangú beruházási bankárjának, Edmand W. Clark családjával volt közeli kapcsolatban. Fred legjobb barátja Clarence M. Clark volt, akivel [[1881]]-ben a Tenisz Társaság bajnokai lettek, majd később sogorokkásógorokká, és egymás tanácsadóikká váltak.
 
1872-1874 között a Philly's Exeter Akadémián tanult, ahol műszaki területen igéretesígéretes tehetséget mutatott. Apja kérésének eleget téve mérnöki pálya helyett Harvardra iratkozott be, de látászavarai miatt visszatért Philadelphiába. Ezután gépmunkási tanoncként helyezkedett el, ami későbbi életpályájához nagy segítségnek bizonyult. Később, látászavarát szakmai fejlődése fordítóponjánakfordítópontjának tekintette. Egy különleges szemüveg kissé javította látását.
 
1879-ben továbbtanult a Stephens Műszaki Főiskolán részidős tanulóként (közben dolgozott). 4 évvel később kiváló eredménnyel kapta meg gépészmérnöki diplomáját. A gépmunkási tapasztalatait és mérnöki tanulmányait kamatoztatva dolgozta fel magát a vállalati ranglétrán, miközben kifejlődött az a véleménye, hogy a korabeli termelésirányítók képzetlen amatőrizmusaamatörizmusa a vállalat kárára van. 1884-ben a Midville Acél Vállalat felső vezetésébe került, ahol vezetési elméleteit gyakorlatba is átültethette. 2 évvel később 1886-ban a vállalat tulajdonossá válásának reménye szertefoszlott, mikor Edward Clark eladta a vállalatot Charles Harrah-nak, és az ő fia vette át annak vezetését.
 
1890-ben Clark tanácsára korábban a Nyugat-Virginia szénbányákba fektetett pénzéből meggazdagodott és a gépműhelyi tapasztalatait felhasználva tulajdonos helyett menedzsment teoretikussá vált. Mikor John Pereant Morgan felkérte papírgyárjánakpapírgyárának vezetésére, „igen” választ adott. A következő három évben mindent megpróbált a vállalat működésének javítására, de a környezeti feltételek sajátossága miatt csak korlátozott eredményeket érhetett el.
 
1898-ban a Bethlehem Vasgyárban (később Bethlehem Acél Vállalat) helyezkedett el, ahol első feladata a „békebér-rendszer” elfogadtatása volt, amiben meglehetősen sikeressé vált, és a vállalaton belül nagy hatalomra tett szert. Új hatalmával és osztálya bővítésével a Bethlehem Acél Vállalatot a leleményes, találékony munka kiállításává varázsolta. Szerencsétlenségére, a vállalat 1901-ben gazdát cserélt, és ennek következtében hatalmát, sőt, állását is elvesztette. A tizenegy évvel korábbi gazdagsága lehetővé tette független életét és így nyugalmazott életét könyvírásra áldozta.
 
Egészsége 1910-ben megromlott. 1911-ben adta ki két hírnevessé vált könyvét: [http://www.gutenberg.org/dirs/etext04/shpmg10.txt „Az üzemirányítás”]-t és a [http://melbecon.unimelb.edu.au/het/taylor/sciman.htm „A tudományos irányítás alapelvei”]-t. Könyvei sikere nyomán élete végéig előadásokat tartott. [[1915]]. március 21-én egy előadására való utazása közben tüdőgyuladásbantüdőgyulladásban meghalt.
 
== Taylorizmus ==
 
A kérdésre, hogy „Milyen hatással volt ebben az időben a Taylorizmus a szervezetekre?”, a következő választ lehet adni:<br />
''„A vállalati rend, a futószalaggal, a munkahelyek megkülönböztetésével és a szervezet méretének megnövekedésével követelte meg az új tipusútípusú iroda- és a szabályozottabb időbeosztás kialakítását”'' (Üzleti veszélyek: Férfiak és nők a hivatali irodában, A. Kwolek-Folland 1994)
 
Taylorizmus azonnal megváltoztatta a szervezetek működését. Korábban, a szervezetek rendszerint otthonokból, vagy formális üzlethelyiségekből üzemeltek. A dolgozók közötti információ- és gondolatáramlatnak nem voltak akadályai. Taylorizmus a szervezetek e jellegzetességét hirtelen megváltoztatta. A második világháború utáni szervezetekre való hatását a következő lista érzékelteti:
* A végtermék többé nem vevő-központú, azaz öncélúvá vált
* Az igények meghaladták a lehetőségeket
* A gyártó- és ipari tipusútípusú vállalatok uralkodókká váltak
 
== Mai irányzatok ==
* Horizontális / sík vezetési szerkezet
* Rugalmas és gyors
* Vevőközpontú
* Vevőkozpontú
* Globális
* Bizonytalan (a megosztottsábólmegosztottságból kifolyólag)
* A változásokhoz végtelenül alkalmazkodni képes
* Csoportalapú vezetés (központi helyett)
* Kapcsolattartás (kapcsolat-hálózatokon keresztül)
 
[[Johansen és Swigart]] „Mozgó talaj: Szervezetek Ma” című cikkükben az új kor szervezeteit halászhálókhoz hasonlítják: ''„A halászháló rugalmas; formája a szükségletek szerint könyenkönnyen és gyorsan változtatható. A középszintű vezetés most a csúcson van és a következő pillanatban középre kerül. A halászháló-szervezetek gyorsan alakulhatnak át lényegi erejük megtartásával. ”''
 
Más helyen az új szervezeti szerkezetet „bármikor/bárhol gazdaság”-nak hívják. Az egyre gyorsabban fejlődő és terjedő technológia szerintük az új információ-kor körülményeiben a szervezet működésének lendületét is fokozza. A dolgozók egyre kevésbé vannak helyhez kötve, bárhol dolgozhatnak: repülőgépen, szállodákban, autójukban, golfpályán, vagy a strandon mobiljuk, hordozható számítógépük, összehangolt szoftver munkacsoportok és fax segítségével. A hely a legtöbb ember számára lényegtelené válik – kulturális és földrajzi határokat bármikor könnyedén átléphetik.