„Jurisics Miklós” változatai közötti eltérés

Amikor [[I. Szulejmán oszmán szultán|Szulejmán szultán]] százezer főnyi – a korábbi irodalomban kétszázezer főnyire becsült – seregét [[1532]]-ben Bécs ellen vezette, [[augusztus 5.]]-én [[Pargali Ibrahim|Ibrahim nagyvezér]] megszállta Kőszeget. Jurisics, a vár kapitánya, jóllehet 700 fegyveres állt rendelkezésére és kevés lőszer volt birtokában, elhatározta, hogy a kőszegi várat a legvégsőkig tartani fogja. A [[Törökország|törökök]] ismételt ostromait hősiesen visszaverte s a nagyvezér felszólításait, hogy a várat feladja, visszautasította. [[Augusztus 28.]] általános ostromot intézett az ellenség a vár ellen, felmászott a falakra, s nyolc török lobogót tűzött ki, de hirtelen megfejthetetlen ijedtség lepte meg, hátrálni kezdett, majd rendetlen futásnak eredett. Jurisicsot néhány órával később a nagyvezér magához hívatta s tisztelettel kijelentette, hogy a szultán lemond a vár további ostromáról. Csakugyan [[augusztus 31.]] a török hadak elvonultak. Kőszeg megmenekült. A szultán a Király-völgy, és a Kálvária-hegy közötti dombról követte az eseményeket, ezt a dombot ennek emlékére Szultán-dombnak hívják.