„Jurisics Miklós” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
15. sor:
Amikor [[I. Szulejmán oszmán szultán|Szulejmán szultán]] százezer főnyi – a korábbi irodalomban kétszázezer főnyire becsült – seregét [[1532]]-ben Bécs ellen vezette, augusztus 5-én [[Pargali Ibrahim|Ibrahim nagyvezér]] megszállta Kőszeget. Jurisics, a vár kapitánya, jóllehet 700 fegyveres állt rendelkezésére és kevés lőszer volt birtokában, elhatározta, hogy a kőszegi várat a legvégsőkig tartani fogja. Az oszmán sereg ismételt ostromait hősiesen visszaverte s a nagyvezér felszólításait, hogy a várat feladja, visszautasította. [[Augusztus 28.]] általános ostromot intézett az ellenség a vár ellen, felmászott a falakra, s nyolc török lobogót tűzött ki, de hirtelen megfejthetetlen ijedtség lepte meg, hátrálni kezdett, majd rendetlen futásnak eredt. Jurisicsot néhány órával később a nagyvezér magához hívatta s tisztelettel kijelentette, hogy a szultán lemond a vár további ostromáról. Csakugyan [[augusztus 31.]] a török hadak elvonultak. Kőszeg megmenekült. A szultán a Király-völgy, és a Kálvária-hegy közötti dombról követte az eseményeket, ezt a dombot ennek emlékére Szultán-dombnak hívják.
[[Fájl:Jurisics Miklós címere.jpg|bélyegkép|balra|200px|Jurisics címere.]]
Tény, hogy Jurisics hősiesen védelmezte a várat, de az ostrom okai napjainkban új megvilágítást nyertek. Szulejmán értesült róla, hogy Ferdinánd és bátyja, [[V. Károly német-római császár|Károly]] német császár jelentős erőket vontak össze a császárváros alatt, amelyekkel szemben nem volt megfelelő számú reguláris hada. (A spanyol és német katonákkal aligha vehették volna fel a harcot a szpáhik és janicsárok kivételével alacsony harcértékű török alakulatok és a moldvai vajda fegyveresei.) Kőszeg ostromával csak az időt akarta a húzni, vagy keletebbre csalni Károlyt és Ferdinándot,
== Jurisics későbbi pályája ==
| |||