„Angara (hordozórakéta)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a link |
a →Története: atfogalmaz, korr |
||
4. sor:
==Története==
Csak a meglévő hordozóeszközöket (Proton hordozórakéta; [[Szojuz hordozórakéta]]) használhatták. Kis- és közepes teherbírású rakéta saját gyártásban nem állt rendelkezésre, ([[Ukrajna|Ukrajnába]] ''ragadtak''. [[1995]]. [[augusztus 26.|augusztus 26-án]] döntött az [[Oroszország|orosz]] kormány az ''Angara'' [[hordozórakéta]]
A rakétáknak {{szám|2000}} – {{szám|40500}} kilogrammot kell automatikus üzemmódban [[alacsony Föld körüli pálya|alacsony Föld körüli pályára]] (LEO = Low-Earth Orbit) állítani. A hordozórakéta párhuzamos elrendezésű. Első fokozata köré építették a második fokozat rakétáit. Olyan rakéta-családot kívánnak kifejleszteni, amely szabványosított modulokból összeállítható és megfelelően kiszolgálja a kereskedelmi igényeket. Vasúti- és légi szállítása megoldható. Az első fokozatot ''Universal Rocket Module'' (URM) névre keresztelték. Egy URM egy hajtóművet, a hajtóanyag mennyiséget és a szükséges elektronikát tartalmazza. Környezetbarát üzemanyaga [[petróleum|kerozin]] és folyékony oxigén, amely biztosítja a rakéta
Öt változatot terveztek: [[Angara 1.1 hordozórakéta|Angara 1.1]]; Angara 1.2; Angara 3A; Angara 4A; Angara 5A és Angara 5-UOHB (leginkább keresett). Angara A–2; Angara Briz M; Angara KVRB; Angara Orel; Angara Stage 2; Angara UM. Az Angara 5P alkalmas emberes űrhajók szállítására. A legerősebb az ''Angara 5-UOHB'', amely 11 tonna terhet állíthat [[geostacionárius pálya|geostacionárius pályára]]. Ezzel a rakéta
[[2007]]. [[december 12.|december 12-én]] az [[NPO Enyergomas]] mérnökei sikeresen tesztelték az első fokozat repülési hidraulikáját és a kormányművet működtető eszközt.
14. sor:
[[2008]]. [[szeptember 5.|szeptember 5-én]] az NPO Enyergomas befejezte az RD–191 motor teljes körű tesztelését, a motor készen áll a gyártásra.
[[2009]].
Az első tesztrepüléseket [[2011]]-re
A rakéta elsődleges indítási helye a [[Pleszeck űrrepülőtér]] lesz, amely csökkenti Oroszország függőségét a [[kazahsztán]]i [[Bajkonuri űrrepülőtér]]től, továbbá az új rakéta szükségtelenné teszi az ukrán gyártmányú [[Zenyit hordozórakéta|Zenyit]], [[Ciklon hordozórakéta|Ciklon]] és [[Dnyepr hordozórakéta|Dnyepr]] hordozórakéták vásárlását, egyben átveszi a [[Proton hordozórakéta|Proton]] feladatkörét is. Másodlagos indító bázisként a [[Vosztocsnij űrrepülőtér|Vosztocsnij űrrepülőteret]] fogják használni.
|