„Mindszent (Miskolc)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
a →Története: link |
||
5. sor:
Mindszent története szorosan összefügg a [[Miskolctapolca|tapolcai]] apátság létével, illetve megszűnésével. A [[Miskolc nemzetség]] a 11. században Tapolcán építette fel temetkezési helyét, és még akkor is visszajártak ide temetkezni (a 14. századig), amikor a nemzetség több ágra szakadt és elkerültek a környékről. A Miskolcok Szent Péter és Szent Pál tiszteletére monostort is emeltek (1219-ben már állt, ekkor említette először okirat), ahol bencés szerzetesek tevékenykedtek. Az apátság mellett ispotály működött, amelynek fenntartását – miután egyházi tulajdonba ment át, a Miskolcok pedig csupán kegyúri jogaikat gyakorolhatták – az alapítványi földbirtokból származó jövedelem biztosította.
A 14. század elején a Miskolc-utódok elvesztették minden miskolci birtokukat, azokat [[I. Károly magyar király|I. Károly]] a [[Szécsi család]]nak adta. A változás még nem érintette a monostor szerzeteseinek életvitelét, munkálkodását. 1365-ben azonban [[I. Lajos magyar király|I. Lajos király]] birtokcsere révén a birtok tulajdonosa lett, s Miskolcot több más településsel együtt a [[diósgyőri vár]]hoz csatolta, egyúttal a kolostorok (a diósgyőri és a tapolcai) kegyura is a király lett. A következő időszakban a tapolcai monostor szépen fejlődött, Tapolca élén tekintélyes apátok álltak. Az apátsági gazdaság központja 1526-ig Tapolca volt. Ettől kezdve az apátot már nem a rendbéli szerzetesek közül választották, más egyházi személyek is megkaphatták az „apát-urasági” címet. Ettől kezdve az apátsági uradalom akár zálogba vagy bérbe adható lett. A hanyatlás [[II. Lajos magyar király|II. Lajos]] halálát követően kezdődött: [[Habsburg Mária magyar királyné (1505–1558)|Mária királyné]] már korábban Oláh Miklós diósgyőri várnagy udvari papjának adományozta a tapolcai apáti címet, s mivel [[Mohácsi csata|Mohács]] után Oláh Miklós Máriával együtt elhagyta az országot, csak levélben tájékozódhatott, illetve intézkedhetett az ügyben. Az apátságot 1532 és 1538 között több támadás is érte, elhagyottá vált, lassan elenyészett. A szerzetesek az apátság miskolci kúriájában (a mai [[Pannónia szálloda (Miskolc)|Pannónia szálló]] helyén) kaptak elhelyezést és az [[Avasi templom|avasi (akkor még) katolikus templomban]] teljesítettek szolgálatot. Ebben az időben, 1534 és 1562 között történt meg a [[reformáció]] győzelme Miskolcon, a bencések számára a koronauradalom bérlője, Fáncsy Borbála 1562-ben elfoglalta és renováltatta a romokban álló avasi templom mindszenti kápolnáját (1507-es adat szerint akkor már állt) és az ispotályt. Ez maradt a [[Római katolikus egyház|katolikusság]] egyetlen fellegvára a szinte teljesen [[Kálvinizmus|reformátussá]] vált Miskolcon. A katolikus hívek a mindszenti kápolna körül, az avasi pincék között éltek és dolgoztak, és ettől az időponttól számíthatjuk Mindszent, a gyakorlatilag egyutcás (Mindszent utca), piciny település létrejöttét.
Az apátsági birtokok és tartozékok alakulásáról ezekből az évekből bőséges iratanyag áll rendelkezésre. Egy 1676-os szerződés részletezi a bérlet tárgyát: a Mindszent utcában lakó zsellérek, Görömböly falu jobbágyainak munkája, két majorsági szőlő, a tapolcai és görömbölyi szőlőhegyek dézsmája, Tapolcán és Jenkén erdő, Valkon morotva (halászó víz). 1717-es felmérés szerint a még mindig a tapolcai uradalom része mindszenti gazdaság legfontosabb része az apátsági kúria a Piac utcán, amelyben két, rácok (görögök) által bérelt üzlet működött. A kúria alatt borospince volt. Említést tesznek két szántóföldről, a Szentgyörgy hegyen és a Ruzsin hegyen öt szőlőről. Az apátságé volt a város közepén álló, három köves Vágó-malom, és egy másik a Szinva alsóbb részén. A Mindszent utcán kétszintes ház és a kőből emelt templom is az apátság tulajdona volt. Ezt a templomot a [[Ellenreformáció|rekatolizáció]] után, 1728-ban lebontották, és lerakták az új alapkövét. A [[mindszenti templom]]ot 1744-ben szentelték fel, bár még nem készült el teljesen. Amikor 1857-ben [[I. Ferenc József magyar király|Ferenc József]] megtekintette a templomot, biztosította az egyik torony költségeit, az egri érsek felajánlásából és a hívők adományaiból pedig megépült a másik is.
| |||