„Három Rózsa Szálló” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
7. sor:
1872-ben két miskolci polgár, Szabó Gyula és Pilta Miklós vette meg a szállodát. Azonnal lebontották, és 1878-ra felépítették a mai, kétszintes épületegyüttest. Az akkoriban reprezentatívnak számító szálloda a nevét első bérlőjéről kapta: „Hotel Stögermayer”. Az egymást gyors ütemben váltó bérlők mind saját nevet adtak a hotelnek: 1888-ban „Dresdener Szálloda”, 1906-ig „Seper Szálló”, az [[első világháború]] előtt „Kepes Szálloda” volt a neve. Ezután is gyorsan változtak a bérlők, az éttermeket, kávéházat, sörözőt stb. működtetők, de a sokszobás szállodát nem tudta senki tartósan rentábilisan üzemeltetni. A világháború után Xiffkovics Emil görög származású földbirtokos (görög kereskedők leszármazottja) vásárolta meg, de 1919 novemberében már Friedmann Dávid tulajdona volt, aki felújítást is vállalt.
A gazdasági világválság idején, 1934-ben megszűnt az épület szállodafunkciója. A ''Felsőmagyarország'' című helyi lap így számolt be a bérpalotává alakításról: ''„Fényes fogadások, nagyszerű bankettek, híres bálok és hangversenyek színtere volt a Három Rózsa vendégfogadó, amelyet szállodai minőségében halálra ítélt a gazdasági válság, s pár év múlva senki sem emlékezik rá, milyen fényes, káprázatos múltja volt a sarokbérház elődjének…”'' Az átalakításokat Menner László tervei alapján végezte el a Katona Lajos és fia cég, és a ház az akkori Miskolc legmodernebb bérháza lett, a földszinten üzleteket alakítottak ki. A boltok bérlői gyakran cserélődtek, de a legismertebb, a [[Miskolc egészségügyének_története#Fehér Kígyó Gyógyszertár|Fehér Kígyó Gyógyszertár]] máig fennmaradt, és ugyancsak régi a sarkon működő, időnként nevet váltó Kazinczy könyvesbolt is.
== Források ==
| |||