„Akasi Kaikjó híd” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a ha kandzsival ott van az óhasi, akkor az átírásban is legyen |
a apró jav. + kieg. (tervező) |
||
15. sor:
| magasság = 282,8
| sávok száma = 2×3
| tervező = [[Kasima Szatosi]]
| építés kezdete = [[1988]]
| átadás ideje = [[1998]]. [[április 5.]]
45. sor:
Az előzetes műszaki és gazdasági számítások során még úgy tűnt, hogy négy tartókábel felhasználására lesz szükség a hatalmas távolság áthidalásához, de végül a Japánban korábban épített kábelhidaknál felhasznált {{szám|1570|N/mm2}} szakítószilárdságú huzalok helyett egy speciális, {{szám|1765|N/mm2}} szakítószilárdságú anyagot használtak, ami lehetővé tette a kábelek számának kettőre történő csökkentését.{{h|Parkyn|2003|p=248-251}}
A [[Kasima Szatosi]] vezetésével{{refweb |The University of Texas at Austin |Satoshi Kashima |http://www.engr.utexas.edu/alumni/distinguished-alumni/deg/2008/kashima }} dolgozó tervezőknek a térség rendkívüli időjárási és geológiai viszonyaira is tekintettel kellett lenniük a szerkezet méretezésekor. A hídra ható szélteher számítása során figyelembe vett legnagyobb szélsebesség {{szám|268|km/h}} volt, a szimulációs kísérletekhez a világ legnagyobb szélcsatornáját is megépítették. A tartószerkezetnek a számítások szerint egy a hídtól {{szám|150|km}}-re kipattanó, a [[Richter-skála]] szerinti 8,5-es erősségű [[földrengés]]nek is ellen kell állnia.{{h|Penberthy|2009|p=79}}{{h|Parkyn|2003|p=248-251}}
A híd pályaszerkezete térbeli acél [[rácsos tartó]], melynek magassága {{szám|14.0|méter}}, szélessége {{szám|35.5|méter}}. A szél hatására bekövetkező túlzott mozgások ellen egy különleges függőleges stabilizátort (ún. „uszonyt”) is beépítettek a pálya középvonala alá.{{h|Parkyn|2003|p=248-251}}
52. sor:
[[File:Akashi-Bridge-2.jpg|thumb|left|Az acélpilon]]
Az építési munkák során a [[Trópusi ciklon|tájfun]]ok, földrengések és az évi {{szám|1300|mm}}-es csapadékmennyiség mellett
1988 májusában a parti horgonycölöpök számára a sekély tengervízben mesterséges félszigeteket kezdtek építeni, majd 1989-ben lesüllyesztették a pilonok [[alapozás|alapzatát]] képező hatalmas [[keszon]]okat is. A pilonok építését 1992-ben kezdték el, a szárazföldön előregyártott nagyobb elemeket a helyszínen [[hegesztés (fémek)|hegesztették]] össze.{{h|Parkyn|2003|p=248-251}}
75. sor:
*{{href|Penberthy|2009|{{cite book |author=Penberthy, Ian |title=Hidak – 75 épített csoda |origyear=2009 |publisher=Kossuth Kiadó |location=Budapest |id=ISBN 978-963-09-5961-2 }}}}
*{{hely|Road Traffic Technology}} {{hiv-web |cím=Road Traffic Technology |url=http://www.roadtraffic-technology.com/ |kiadó=Net Resources International |idézet=''News, views and contacts from the global Road Traffic industry'' |elérés=2014-02-04 |nyelv=angol }}
*{{hely|The University of Texas at Austin}} {{hiv-web |cím=The University of Texas at Austin |url=http://www.utexas.edu/ |kiadó=The University of Texas at Austin |elérés=2014-04-29 |nyelv=angol }}
== További információk ==
| |||