„Sportvitorlás” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
 
== Sportvitorlázás Magyarországon ==
Az [[Osztrák–Magyar Monarchia]] idején az Adrián több hajóépítő cég és vitorlázó egyesület is működött. Legeredményesebb magyar tengeri versenyző [[Battyhány Ödön]] volt, kétszer első lett a Temze-torkolat előtti versenyeken, 1870-ben megnyerte a ''Csatorna-versenyt'' és az angol királynő három díjából ketőttkettőt hozott el, sportsikeri elismeréséül megválasztották a Royal Albert Yacht Club kapitányának.
 
A Balatonon bár régóta használtak vitorlásokat halászatra sportcélra csak lassan terjedt el. [[Festetics Pál (kamarai alelnök)|Festetics Pál]] 1760-ban Fenékpusztán létesített hajógyárat holland és olasz hajóácsok alkalmazásával, itt készült az első ismert magyar hajó a ''Phönix'', amelyet 1797 július 16-án avattak fel. A vitorlázást egy gőzhajó indította be érdekes módon itt, [[Széchenyi István]] hozatta a legendás ''Kisfaludyt'' a Balatonra, és ennek legénysége kezdte el a vitorlás-versenyzést.
==Kategóriái==
Vitorláshajókat már évszázadok óta építenek, azonban csak a [[20. század]]ban vált általánossá, hogy speciálisan sportcélokra alakítanak ki típusokat. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság először az [[1960. évi nyári olimpiai játékok]]ra határozta meg a szigorúan kötött méretekkel és osztályelőírásokkal szabályozott hajófajtákat. Az olimpiai osztályok rendszeresen változnak, és számos olyan osztály van, amely nem szerepel az olimpián. A kishajós versenyzésen kívül rendkívüli módon fejlődik a nagyhajókkal folytatott nyílt tengeri vitorlázás is.
A pályaversenyeken használt sportvitorlások alapvetően két csoportra oszthatók: jollékra és tőkesúlyos vitorlásokra. A nemzetközi versenyeken a vitorlázaton az ország ISAF kódja, az egyedi vitorlaszám és az hajóosztály jele szerepel<ref>{{cite book| title = Sporthajózás| edition = 3. kiadás| language = magyar| id = ISBN 963-8002-31-X| last = Heinz| first = Overschmidt| coauthors= Ramon Gliewe, Somlóvári László, Friedel Raymund|year = 2003| publisher= Tudex Kiadó Kft.| chapter = Hajóosztályok}}</ref>.
 
===A [[jolle|jollék]]===
Kisebb (3-5 méter hosszú, 100-200 kg tömegű), uszonyos, kabin nélküli sportvitorlások. Vitorlázatuk katVitorlázatukat vagy [[szlúp]]. Legénységük 1-2 fő, a stabilitást elsősorban a test alakstabilitása valamint a legénység súlya adja. Lehetnek trapézosak is.
* Jelenleg használt leggyakoribb típusok: [[Optimist]], [[420-as]], [[470-es]], [[Repülő Hollandi]], [[Finn Dingi]], [[Kalóz]], [[49-es]], [[Laser]]
* Magyarországon korábban népszerű, a nemzetközi versenyzésben már nem használt típusok: 15-ös túrajolle, 22-es binnenjolle, 25-ös túrajolle, L-boote (30-as binnenkieler)
===Tőkesúlyos vitorlások===
 
Nagyobb (általában 5 méternél hosszabb, 650-2500 kg tömegű), tõkesúllyal felszerelt sportvitorlások. A tengeri versenyzésben 30 m-nél (100 láb) hosszabb maxik, szupermaxik is feltűnnek. Legénységük általában 2-8 fő, de a speciális szóló (egykezes) versenyeken egyedül is vitorláznak velük, a nagy óceáni hajóknál pedig a legénység akár 25 fő is lehet. A stabilitást elsősorban a tőkesúly visszaállító nyomatéka biztosítja, de lehetnek trapézosak is, ahol a legénység súlya is számottevő.
* Jelenleg használt leggyakoribb típusok: [[Dragon]], [[Soling]], [[Csillaghajó]], [[Asso 99]], [[J/24]], [[Melges 24]], [[X-35]].
* Magyarországon fejlesztett, külföldön nem elterjedt típusok: [[Scholtz 22]], [[Sudár regatta]], [[50-es cirkáló]], [[70-es cirkáló]], [[Nautic]].