„Karol Gustaw d’Abancourt de Franqueville” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
34. sor:
{{Idézet 2|És ti magyar testvérek! - kikkel mi szívesen halunk, vagy győzünk, ne hagyjatok soha magunkban meghalni, sem győzni, hanem egyenlő léptekkel haladjunk sűrű tűzfellegekbe, oszlassuk azokat egyesülten a valódi Soldateska szétverésével, akkor biztosak lehettek, hogy a szabadság egén felkelő napsugár a szolgaság sűrű ködét eloszlatandja. Testvérek! Vívjatok velünk lengyelül, - és mi örömmel fogjuk veletek a magyar ''éljent'' hangoztatni.|Karol d'Abancourt - Lengyelország nemes fiai (részlet)}}
[[Kép:48-asok.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|[[Csernyus Emmánuel]], [[Szacsvay Imre (politikus)|Szacsvay Imre]], Karol Gustaw d'Abancourt de Franqueville, [[Peter Giron]], [[Streith Miklós]], [[Kolosy György]], [[Noszlopy Gáspár]], [[Jubál Károly]], [[Sárközy Sándor (vértanú)|Sárközy Sándor]] az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc]] és a [[Makk-féle összeesküvés]] kilenc vértanújának közös sírja a [[Fiumei úti Nemzeti Sírkert|Kerepesi temető]]ben.]]
Május elejétől [[Henryk Dembiński]] tábornok parancsőrtisztjeként szolgált. Ugyanebben a hónapban, [[május 27.|május 27]]-én az [[1848]]-as ördöghídjai, verseci és fehértemplomi sikereiért [[Kiss Ernő (altábornagy)|Kiss Ernő]] altábornagy a III. osztályú katonai érdemjelre terjesztette föl. Részt vett a [[Szőregi csata|szőregi csatában]], ahol azonban osztrák fogságba került. Az osztrák hadbírósági jelentések szerint [[augusztus 3.|augusztus 3]]-án fogták el, de ezzel szemben valószínűbb a [[Emerich von Thurn und Taxis]] herceg által leírtak. A herceg visszaemlékezése szerint az eset [[augusztus 5.|augusztus 5]]-én, [[Csatád]] térségében történt. Dembiński törzskara éppen ebédelni készült, amikor a Webber hadnagy vezette osztrák svalizsérok rajtuk ütöttek. A magyar tiszteknek még sikerült elmenekülniük, de az éppen szükségét végző d'Abancourt még kardot se tudott rántani, hogy ellenálljon a császári katonáknak.
 
A századost elfogása után néhány nappal Pestre szállították és [[augusztus 13.|augusztus 13]]-án kezdetét vette hadbírósági kihallgatása. Kihallgatása megkezdését követően rögtön bevallja, hogy korábbi politikai vétkéért húsz évnyi sáncmunkára ítélték. tette ezt annak ellenére, hogy tudta: "visszaesőként" súlyos büntetésre számíthat. Bírái előtt igyekezett menteni a helyzetét. Állítása szerint a trónfosztás, illetve az orosz betörést követően ki akart lépni a honvédségből ,de csak szabadságot engedélyeztek neki. Nem harcolt orosz csapatok ellen, s Pestről akart Fehértemplomra utazni, amikor Kossuth utasítására újra elfoglalta Dembiński tábornok parancsőrtiszti posztját. D'Abancourt emellett azt vallotta, hogy két társával együtt szándákosan estek fogságba a szőregi csatát követően.