87 885
szerkesztés
a (clean up AWB) |
a (linkek) |
||
A titkosszolgálatok a [[kémkedés]] ősi mesterségéből alakultak ki. A modern titkosszolgálatok a 19. században jelentek meg és a 20. századra fejlődtek ki a világ számos országában.
A modern titkosszolgálatok tevékenységének részleteit, főképpen külső együttműködőiket a szakma szabályai szerint titokban kell tartaniuk feletteseiktől, kormányaiktól is, különösen demokratikus államokban, ahol a kormányok gyakran változhatnak. A kormányok viszont nehezen tűrik a titkosszolgálatok viszonylag nagy függetlenségét e téren. Ezért is gyakori, hogy a nagyhatalmak több párhuzamos titkosszolgálatot is működtetnek, a munkamegosztás mellett részben annak érdekében is, hogy e szolgálatok információit egymással szemben is lehessen ellenőrizni. (A [[KGB]] és a [[Felderítő Főcsoportfőnökség (Oroszország)|GRU]] az egykori Szovjetunióban, a [[Gestapo]] és az [[Abwehr]] a hitleri Németországban. Az Egyesült Államokban a
A titkosszolgálatok leggyakoribb felosztása kettős: hírszerzés (Magyarországon például az [[Információs Hivatal]], az Egyesült Államokban [[Központi Hírszerző Ügynökség|CIA]], Nagy-Britanniában az [[MI6]]), és (kém)elhárítás (Magyarországon az [[Alkotmányvédelmi Hivatal]], az Egyesült Államokban az [[Szövetségi Nyomozó Iroda|FBI]], Nagy-Britanniában az [[MI5]]), illetve polgári és katonai jellegű (Magyarországon a [[Katonai Biztonsági Hivatal]], a
==A titkosszolgálatok állománya==
A titkosszolgálatok hivatásos tagjait az Egyesült Államokban ügynöknek (agent) nevezik. Ez az elnevezés az amerikai angolból az utóbbi évtizedben beszivárgott magyar nyelvbe is, ami sok értelmezési zavart okoz. Hagyományosan ugyanis magyarul a titkosszolgálat hivatásos tagjai, tisztjei által beszervezett ''külső személyeket'' hívták ügynöknek. Az ügynök szónak egyébként meglehetősen pejoratív hangzása is volt, ezért hivatalosan nem is használták, hanem különböző eufemizmusokkal írták körül, mint „titkos munkatárs”; „megnyert személy”, és hasonlók. (Az amerikai angolban egyébként a hasonló pozícióban lévő személyeket „forrásnak” – source – nevezik.)
Esetenként zavart okoz a hírszerzés és a kémkedés megkülönböztetése is. Fontos látni, hogy ezek
==Kapcsolódó cikkek==▼
* [[Magyarország nemzetbiztonsági szolgálatai]]▼
==Jegyzetek==
==További információk==
{{
▲==Kapcsolódó cikkek==
▲* [[Magyarország nemzetbiztonsági szolgálatai]]
[[Kategória:Titkosszolgálatok| ]]
|