„Titkosszolgálat” változatai közötti eltérés

A modern titkosszolgálatok tevékenységének részleteit, főképpen külső együttműködőiket a szakma szabályai szerint titokban kell tartaniuk feletteseiktől, kormányaiktól is, különösen demokratikus államokban, ahol a kormányok gyakran változhatnak. A kormányok viszont nehezen tűrik a titkosszolgálatok viszonylag nagy függetlenségét e téren. Ezért is gyakori, hogy a nagyhatalmak több párhuzamos titkosszolgálatot is működtetnek, a munkamegosztás mellett részben annak érdekében is, hogy e szolgálatok információit egymással szemben is lehessen ellenőrizni. (A [[KGB]] és a [[Felderítő Főcsoportfőnökség (Oroszország)|GRU]] az egykori Szovjetunióban, a [[Gestapo]] és az [[Abwehr]] a hitleri Németországban. Az Egyesült Államokban a „[[Hírszerző Közösség|hírszerző közösség]]” 17 különböző szervezetből áll.<ref>{{cite web |url= http://www.intelligence.gov/about-the-intelligence-community/ |title= About the Intelligence Community |accessdate=2012-05-4|language= angol}}</ref>)
 
A titkosszolgálatok leggyakoribb felosztása kétféle. Az egyik a külső és a belső feladatokat ellátó szervezetek megkülönböztetése: [[hírszerző szolgálat]]ok (Magyarországon például az [[Információs Hivatal]], az Egyesült Államokban [[Központi Hírszerző Ügynökség|CIA]], Nagy-Britanniában az [[MI6]]), és [[biztonsági szolgálat]]ok, mint a (kém)elhárítás (Magyarországon az [[Alkotmányvédelmi Hivatal]], az Egyesült Államokban az [[Szövetségi Nyomozó Iroda|FBI]], Nagy-Britanniában az [[MI5]]), illetve a belbiztonsági szolgálatok, amelyeknek különösen a diktatúrákban van nagy szerepe a belső ellenzék elleni elhárító tevékenységben,. mint a politikai(Politikai rendőrség, ([[Államvédelmi Hatóság]] (ÁVH), KGB, Gestapo, [[Securitate]]). Demokratikus államok is végeznek – korlátok között, alkotmányvédelmi jelleggel – ilyen tevékenységet, de általában egy szervezetben a kémelhárítással.
 
A titkosszolgálatok másik felosztása a katonai jellegű szervezeteket különbözteti meg (például Magyarországon a [[Katonai Biztonsági Hivatal]], a Szovjetunióban, illetve Oroszországban a [[Felderítő Főcsoportfőnökség (Oroszország)|GRU]], az Egyesült Államokban a [[Védelmi Hírszerző Ügynökség|DIA]]) a „polgári” jellegű szervezetektől (KGB, CIA, Alkotmányvédelmi Hivatal). A katonai szervezetek fő tevékenysége általában külföldre irányul, de gyakran ezek látják el a hazai katonai kémelhárítást is.