Wikipédia

„Pártállam” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Hkbot (vitalap | szerkesztései)
botok
117 228 szerkesztés
a Robot: Automatikus szövegcsere (-Magyar Katolikus Lexikon +Magyar katolikus lexikon)
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
{{nincs forrás}}
A '''pártállam''' egy fajtaegyfajta ''politikai hatalmi rendszer'', ahol egy uralmon levő [[párt]] (melyet ebben az esetben [[állampárt]]nak nevezünk) ''demokratikus kontrollok nélkül'' gyakorolja az állami funkciókat. A pártállam tehát olyan speciális formája a [[diktatúra|diktatúrának]], ahol a hatalom gyakorlásában kiemelkedő szerepe van egy, a többpárti demokrácia pártjaihoz egyes külső jegyeiben hasonló szervezetnek.
 
Az állampárt részvétele a hatalomgyakorlásban történhet közvetve, amikor a párt az állami szervekkel szervezetileg és a működésében szorosan összefonódik, vagy közvetlenül, amikor a párt az állami szerveket saját szerveivel helyettesíti, illetve azok feladatkörében önállóan jár el.
7. sor:
 
A pártállam arra törekszik, hogy a monopolisztikus helyzetben levő, az egész társadalmat irányítani – ellenőrizni törekvő párt az állami döntésekben is kizárólagosan érvényesítse hatalmát.
A klasszikus pártállam a [[totalitárius]], [[diktatúra|diktatórikus]] rendszerek, így a [[fasizmus|fasiszta]], [[nemzetiszocializmus|nemzetiszocialista]] és a [[kommunizmus|kommunista]] államberendezkedés tipikus megnyilvánulása.
Az állami és a pártapparátus nemcsak egybeépül, hanem a döntési hatáskörök gyakran tisztázatlanok és kialakul a [[törvényesség]] egyoldalú, az adott párt érdekeit szolgáló szűkítő értelmezése. A pártirányítás ugyanis valamennyi hatalmi ágban, mind a törvényhozásban, mind a végrehajtásban és az ügyészségi szervezetben, de még az igazságszolgáltatásban is érvényesül (például [[népbíró]]).
A törvényhozás pártirányítása a [[választási rendszer]] törvényi szabályozása alapján válik lehetővé.
Önmagában a [[többpártrendszer]] nem zárja ki az adott hatalomgyakorlás pártállami rendszerét. A pártállami jelleget több párt közül egynek a ''hegemonisztikus'' hatalomgyakorlása is megalapozza (például a volt [[Német Demokratikus Köztársaság|NDK]]-ban formailag több párt működött).
A pártállam működését gyakran zavarok jellemzik, miközben a hatalmi berendezkedést a szervezet töretlenül védi. Lehetnek [[Politikatudomány|politológiai]] értelemben különbségek az egyes konkrét pártállamok között, fennmaradhatnak a [[parlamenti demokrácia]] egyes formai elemei.
 
== A pártállam Magyarországon ==
 
Többségi vélemény szerint a magyar állam – a [[Tanácsköztársaság]] és [[Szálasi Ferenc]] uralmának időszakát kivéve – csak [[1949]]-től [[1989]]-ig, a ''Magyar Népköztársaság'' idején volt pártállam. A [[Rákosi Mátyás]]sal fémjelzett időszakban a diktatúra kemény formáját szolgálta a pártállam az ún. [[gulyáskommunizmus|kádári konszolidációig]].'' . Magyarországot a hetvenes évektől kedélyesen a „[[Magyarország 1957–1989 között|legvidámabb barakk]]” jelzővel emlegették. A [[Magyarország 1945–1956 között|Rákosi-korszakhoz]] képest a különbségek legfeljebb a döntések központosításának mértékében jelentenek eltérést; egyes időszakokban a gazdasági élet irányítása lazábbá, áttételesebbé válhat (mint az [[új gazdasági mechanizmus]] 1968-ban) a választási rendszer is általában egyes jelöltekre épül, amelyeket – a formailag közvetlenül demokratikus jelölés fenntartása mellett – Magyarországon 1986 előtt kizárólagos joggal az ugyancsak az állampárt által irányított [[Hazafias Népfront]] tartott a kezében.
Egyes állami feladatokat névleg társadalmasítottak, így az üdültetés a [[Szakszervezetek Országos Tanácsa]], mint nem állami szerv hatáskörébe tartozott.
 
31. sor:
 
== Forrás ==
* [http://lexikon.katolikus.hu/P/p%C3%A1rt%C3%A1llam.html A pártállam fogalma - Magyar katolikus lexikon]
 
== Lásd még ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Pártállam”