„Balassagyarmat” változatai közötti eltérés

a
Visszavontam Davidd003 (vita) szerkesztését (oldid: 14619924)
a (Visszavontam Davidd003 (vita) szerkesztését (oldid: 14619924))
Az 1848-as forradalom idején a forradalmi közigazgatás szervét, a városi választmányt igen korán, 1848. március 25-én létrehozták. Ezen a napon került sor nemzetőr csapatok toborzásának megkezdésére is.
 
A dualizmuskori Balassagyarmat előrehaladt a városiasodásban, de mivel a mezővárosi rangot az 1871. évi községi törvény megszüntette (1886-tól címként is megszűnt), a [[rendezett tanácsú város]]i ranghoz szükséges feltételek biztosítását és a többletadót pedig nem vállalta a település, ezért [[nagyközség (polgári korszak)|nagyközség]]gé alakult és 1923-ig így működött.
 
ködött.
 
A dualizmus idején alakultak ki a település mai szerkezetének alapjai: a főutcán (ma: Rákóczi fejedelem útja) emelt középületek (megyei és járásbíróság, vármegyeháza stb.) mellett új telepszerű építkezések (Otthontelep, Tisztviselő- és Vasutas-telep) jöttek létre. Ekkor épült a Nógrád vármegyei Mária Valéria közkórház (ma [[Kenessey Albert Kórház-Rendelőintézet]]). Balassagyarmat arculatának kialakításában nagy szerepet játszott [[Wälder Gyula]] építész, későbbi műegyetemi tanár. A strandot [[Hajós Alfréd]] tervezte. A Városi Képtárat, illetve az Államrendőrségi és Csendőrségi Palota épületét [[Magos (Munk) Dezső]], a város szülötte tervezte.<ref>[http://www.balassagyarmatizsidosag.hu/en/node/216 http://www.balassagyarmatizsidosag.hu/en/node/216]</ref>