„Vadregény (musical)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →2014 Pesti Magyar Színház: a színlapon történt változások |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
24. sor:
|honlap =
}}
{{egyért2|a
A '''Vadregény''' (eredeti címe: ''Into the Woods'') [[James Lapine]] és [[Stephen Sondheim]] szerzőpáros második közös [[musical]]je, mely egy gyermektelen házaspár különleges történetét meséli el, és a [[Grimm fivérek|Grimm]]-mesék főszereplőivel szőtt kalandokból épül fel. Először 1986 végén került színre, de a több átalakítás utáni „végső”, nagy sikereket hozó formájában 1987. november 5-én mutatták be a [[Broadway]] színpadán. Azóta több földrészt is bejárt és feldolgozást is megélt a produkció.
33. sor:
[[Fájl:Hirschfeldtheatre.jpg|150px|bélyegkép|balra|A hajdani Martin Beck,{{-}}ma Al Hirschfeld Színház]]
Első alkalommal James Lapine rendezésében 1986 decemberében került színre, a [[San Diego]]i ''Old Globe Színház'' deszkáin, ahol 50 előadást ért meg. Ez azonban nem a végleges változat volt. A „próbajátszások” során számos tekintetben átdolgozott darabot hivatalosan 1987 novemberében mutatták be a Broadway ''Martin Beck'' Színházában. Ezt, az „eredeti” darabot 1989 szeptemberéig 764-szer játszották. 1988-ban amerikai országos turnéra vitték, miközben elkészült 1990-ben egy [[London#A West End|West End]]-feldolgozás, és 1991-ben az eredeti színházi produkcióból egy
A ''Broadway Junior Collection''{{ideig|Broadway Junior Collection|megj=[http://www.broadwayjr.com/ Broadway Junior Collection]}} elkészítette a musical egy egyszerűsített, gyermekek által is előadható változatát is. Ebben az első felvonás bizonyos jelenetei és a teljes második felvonás kimaradtak, hogy 60–80 percben is előadható legyen - szemben a közel 3 órás eredeti produkcióval - és a zenei szólamokat is leegyszerűsítették.
78. sor:
{{Oszlop-start}}
===== 1986 Old Globe Production =====
*Narrátor / Farkas / Hopmester - John Cunningham
155. sor:
==== Első felvonás ====
Rögtön a darab elején három helyszínnel is megismerkedhetünk. Láthatjuk Hamupipőkét, aki padlót súrol; Jankót a jámbor, de szánalmas kinézetű Riska tehénnel, és a péket feleségével munka közben.
A történetet a mesélő vezeti fel a ''„Prológus”''-ban, amiben megismerhetjük a szereplők vágyait. Hamupipőke szeretne eljutni a királyi bálba, de a mostohája és a mostohanővérei kinevetik a lányt és nélküle indulnak el. Jankó csupán azt kívánja, hogy a tehene adjon tejet, míg idős édesanyja sok pénzre és egy kevésbé bolond gyermekre áhítozik. Megkéri fiát, hogy a hasznavehetetlen állatot vigye ki a piacra és adja el. A fiú, bár barátjaként szereti a jószágot, teljesíti anyja kérését. A Pék - aki azt hiszi, szülei egy pék-üzemi balesetben meghaltak - arról álmodik, hogy feleségével végre gyermekük szülessen, mikor is Piroska tér be a pékségbe, és megtudjuk, hogy nagymamájához igyekszik az erdőbe, neki visz friss kenyeret, kalácsot. Majd a házaspárhoz betoppan a szomszédban lakó banya.
174. sor:
<center><gallery mode="packed" heights="120">
Fájl:Klever yuliy krasnaya shapochka v lesu.jpg|Piroska és a farkas az erdőben
Fájl:Cinderella 1865 (6).png|Hamupipőke...
Fájl:Walter Crane19.jpg|Jankó az égig érő [[Veteménybab|paszulyon]] és az óriás
Fájl:Illustration for the Brothers Grimm fairy tale Rapunzel..jpg|Aranyhaj
184. sor:
=== A mű zenéje ===
[[Fájl:Stephen Sondheim - smoking.JPG|150px|bélyegkép|Stephen Sondheim, a zeneszerző és dalszövegíró]]
A [[New York Times]] úgy fogalmazott Sondheimról, hogy „talán ő a legnagyobb és legismertebb művésze az amerikai [[zenés színház]]nak”. Életművét a számos Tony-díjjal is elismerték és közismert színházi produkciók fémjelzik – ilyen például a [[West Side Story]] vagy a [[Gypsy]] dalszövege. Zeneszerzőként munkáit a
Stephen Banfield zeneesztéta így vélekedik a Vadregény – Into the Woods zenei világáról: „Az Into the Woods zeneileg egyetlen hatalmas dal. A melodikus anyaga széttöredezett, ritmikus és fülbemászó frázisokból áll, amelyek hol előbukkannak, hol pedig eltűnnek. Azt hiszem, ez néhány embert összezavar. Ők csupán a felbukkanó, egymástól független dallamtöredékeket hallják, és nem veszik észre, hogy azok valójában egy nagyobb zenei kompozíció részét képezik”<ref>Stephen Banfield: Sondheim's Broadway Musicals, The University of Michigan Press, 1993, 406. oldal</ref>
Ez a zenei struktúra biztosítja, hogy a musical, akárcsak a szüntelenül vándorló, nyughatatlan szereplői, folyamatosan mozgásban van, lényegében néhány momentumot leszámítva sosem jut nyugvópontra, újabb és újabb impulzusokat szolgáltat a nézők számára, anélkül, hogy azok tisztában lennének a muzsika mélyebb rétegeivel.<ref>Szilágyi Gábor: Stephen Sondheim színháza, Viva la Musical!, 2013, 165. oldal</ref>
194. sor:
==== Zeneszámok ====
{{Oszlop-start}}
===== Első felvonás =====
* "Első felvonás - Prológus" – <small>Mesélő, Társulat</small>
222. sor:
* "A boszorkány panasza" – <small>Boszorkány</small>
* "Bármely percben (első rész)" – <small>Hamupipőke hercege, Pékné</small>
* "Bármely percben (második rész)"
* "Csak egy perc volt" – <small>Pékné</small>
* "A te hibád" – <small>Jankó, Pék, Hamupipőke, Piroska, Boszorkány</small>
234. sor:
== Díjak, elismerések ==
;Az eredeti mű
*1988 Tony-díj: legjobb musical zene (''Stephen Sondheim''), szövegkönyv (''James Lapine'') és női főszereplő (''Joanna Gleason'')
*1988 [[Drama Desk-díj]]{{Wd|Q682154}}: legjobb ''musical'', zeneszöveg (''Stephen Sondheim''), szövegkönyv (''James Lapine''), női (''Joanna Gleason'') és férfi (''Robert Westenberg'') főszereplő
| |||