„Kókuszpálma” változatai közötti eltérés

Valószínűleg az [[Indiai-óceán]] szigeteiről vagy az [[Ázsia]] és [[Ausztrália (kontinens)|Ausztrália]] közt elterülő szigetcsoportról terjedhetett el. SokhelyüttSok helyütt előfordul, mivel a lehullott magok hosszú hónapokig megőrizhetik csírázóképességüket és a tengeren úszva az anyanövénytől akár 4000 kilométerre is kezdhetik a csírázásukat.

A kókuszdiót borító durva rostszálakat kefesörték, tömítőanyagok, valamint – [[textilipar]]i eljárásokkal – szőnyegek, lábtörlők, zsinórok készítésére lehet felhasználni. Ehhez az éretlen kókuszdiókat 3 napig vízben áztatják, így a rostok leválaszthatók a kemény héjról.<ref>{{cite book|author=Zilahi Márton|title=A textilipar nyersanyagai|publisher=Tankönyvkiadó, Budapest|year=1953}}</ref> Ezután a rostokat megszárítják, gerebenezik. Textilipari feldolgozáshoz [[fonal]]at készítenek belőlük. A kókuszszőnyegek rendkívül rugalmasak, korábban így készültek a tornatermi szőnyegek. 1000&nbsp;kg kókuszdióból kb. 35&nbsp;kg keferostot és 150&nbsp;kg fonásra alkalmas rostot lehet előállítani. TermesebölSzintén kopraa isterméséből keszülnyerik ki a [[kopra|koprát]].