„Sgraffito” változatai közötti eltérés

[[Magyarország]]on fontos szerepet játszott pl. az ún. felső-magyarországi késő [[reneszánsz]] stílusban. Szép példái a fricsi várkastély (volt Berthóthy-kastély) [[Frics]]ben (Fričovce) és [[Lőcse|Lőcsén]] (Levoča) a Thurzó-ház. A fricsi várkastély építését 1623-ban kezdték, [[1630]]-ban fejezték be. Építette Bertóthy Bálint, az Aba nemzetségből származó előkelő sárosi földesúr. Építője Sorger Mihály, [[kassa]]i építőmester, a vár sgraffitói Vaxmann Márton [[Eperjes (Szlovákia)|eperjesi]] mester munkái.<ref>Varjú Elemér: Magyar várak. Budapest, 1932.</ref> A Thurzó-ház lakóháznak épült eredetileg a [[XVII17. század]]ban, ma is őrzi reneszánsz sgraffitókkal díszített homlokzatát és pártakoronáját.<ref>Művészeti lexikon. Szerk. Éber László. 2. köt. Budapest, 1935. 46. o.</ref> A [[pártakoronázás]] gyakori külön díszítő eleme a sgraffito. A képeken bemutatott fricsi várkastély és lőcsei Thurzó-ház is jellegzetesen pártakoronás. Ezen épületek [[attikafal]]lal vannak megmagasítva, kis összekapcsolt ormokban fejeződnek be, mintegy pártadíszt alkotva, megkoronázva az épületeket, (a pártakoronázás már az [[asszír építészet]]ben is előfordult, majd az arab és a római építészet idejétől terjedt el, nagyon ismert példái, amelyek napjainkban is jó állapotban vannak, a [[Velence (Olaszország)|velencei]] Doge-palota, vagy a [[krakkó]]i posztócsarnok, ez utóbbiak pártakoronáit azonban [[relief]]ek díszítik, s nem sgraffitók).